2024.11.02. 06:30
Hátborzongatóan furcsa eszközöket találtak a gízai piramisban
A rejtélyt növeli, hogy a három tárgy hol eltűnt, hol előkerült az évtizedek során.
Forrás: Shutterstock
Fotó: CK-TravelPhotos
A kutatókat a mai napig lázban tartják az a rejtélyes lelet, amelyet az egyik ókori egyiptomi piramisban találtak. A gízai piramisok közül a leghíresebb Kheopsz, a negyedik dinasztia második fáraójának sírja. Az ókori világ hét csodája közül ez az egyik legrégebbi, amelynek nagy része érintetlen maradt, mégis egyelőre csak három tárgyat találtak benne a régészek.
Kő, réz és fa
A Dixon-ereklyeként ismert tárgyakat először 1872-ben fedezte fel a gízai nagy piramis királynői kamrájában a 19. századi brit felfedező, Waynman Dixon, aki egy kőgolyót, egy horog alakú réztárgyat és egy farudat talált.
Azonban nem sokkal azután, hogy a tárgyakat hazavitték Nagy-Britanniába, eltűntek. Később újra előkerültek, és a British Museumnak adományozták őket, majd ismét eltűntek, és csak a horog és a golyó került elő – a farúd hiányzott. Az Aberdeeni Egyetem szerint a tárgyakat 1946-ban az egyetem múzeumának adományozták.
Forrás: Travelo/British Museum
A fából készült rudat azonban soha nem vették jegyzékbe, és több mint 70 évig senki sem látta, mígnem Abeer Eladany kurátori asszisztens 2019-ben átvizsgálta az egyetem egy másik gyűjteményében található tárgyakat. Eldany tapasztalt régész volt, aki egyiptomi ásatásokon dolgozott, és azonnal tudta, hogy a kis fadarab, amit talált, egy nagyobb fa tárgy töredéke – írja az Unilad nyomán cikkében a Travelo.
De mit kerestek ezek a piramisban?
Amikor Dixon először felfedezte őket, a The Graphic című brit újság 1872 decemberében az Aberdeeni Egyetem beszámolóját idézte fel. Arról írtak, hogy a tárgyak valószínűleg „súlyok és mértékek, amelyeket a piramisépítők használnak. Az elhelyezkedésük, ahogyan megtalálták őket, azt mutatja, hogy a munkásoknak valamiért ott kellett hagyniuk a tárgyakat az építkezés korai szakaszában” – számoltak be akkor.
Mások azonban úgy vélik, hogy a tárgyakat „szándékosan helyezték el ott, ahogy az később az Újbirodalom idején szokás volt, amikor a fáraók megpróbálták hangsúlyozni a múlttal való folytonosságot azzal, hogy régiségeket temettettek el magukkal” – mondta az Aberdeeni Egyetem múzeumainak és különleges gyűjteményeinek vezetője, Neil Curtis.
A British Museum webhelye a következőket írja : „Most Kheopsz korából származó felajánlásoknak vélik ezeket, eredeti eszközök vagy azok modelljei voltak. Lehet, hogy a piramis légaknájában helyezték el őket, hogy az elhunyt király megnyithassa az átjárót, és a lelke visszatérhessen a mennybe.”
Fotó: lensfield / Forrás: Shutterstock
Több ezer éves fadarabok
Amikor Eladany felfedezte az „elveszett” cédrusfa töredékeket egy robot segítségével, amely soha nem látott felvételeket készített a piramis belsejéről, kiderült, hogy a darabkák – amelyek egy nagyobb fadarabból származnak – valójában sokkal régebbiek, mint elsőre gondolták.
Megállapították, hogy a fa „valahol a Kr.e. 3341-3094 közötti időszakból származik – mintegy 500 évvel korábbi, mint a történelmi feljegyzések, amelyek a Nagy Piramist Kheopsz fáraó 2580-2560 közötti időszakára datálják”.
Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a Dixon-ereklyék – bármilyen felhasználási területről is legyen szó – a nagy piramis építésének időszakából származnak, és nem a kamrák felfedezői által később hátrahagyott műtárgyak – magyarázza az egyetem.
Végül azonban Curtis leszögezi: „Most a tudósok dolga lesz, hogy megvitassák, mire használták. Ez a felfedezés minden bizonnyal újra felkelti az érdeklődést a Dixon-ereklyék iránt, és fény derülhet a gízai nagy piramis titkaira.”
