A Mol is bekapcsolódik a koronavírus-kutatásba

A Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a MOL együttműködésében 9 városból származó szennyvízmintákkal indul kutatómunka a SARS-CoV-2 vírus kommunális szennyvizekből történő kimutatására. A külföldön már vizsgált módszer jelentősége, hogy a szennyvízben található vírusnyomok elemzésével a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben.

A Pannon Egyetem az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázatán elnyert támogatásból indítja el a kutatómunkát. Az első fázisban 9 hazai város – Budapest, Debrecen, Győr, Szeged, Pécs, Miskolc, Veszprém, Ajka és Nagykanizsa – szennyvizének változását monitorozzák 5 hónapon keresztül, 2 hetente történő mintavételezéssel. A munka a Pannon Egyetem – Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ és Környezetmérnöki Intézet, a Pécsi Tudományegyetem – Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Kutatócsoport és a MOL együttműködésében valósul meg.

A munka egyik helyszíne Nagykanizsa, az itteni kutatómunkához a MOL ingyenesen bocsátja rendelkezésre laborépületét. A Pannon Egyetem az elkövetkezendő napokban veszi át az épületet.

Dr. Galambos Ildikó, a projektet vezető Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ intézetigazgatója elmondta: „A projektben a mi feladatunk, hogy az ország különböző pontjairól begyűjtött szennyvízmintákból olyan kivonatot állítsunk elő, amelyből azután nagyműszeres eljárással a COVID19 megbetegedést okozó vírus kimutatható. A szennyvíztelepek kiválasztásánál elsődleges szempontunk volt, hogy az ország nagy részét lefedjük, és így a különböző méretű városok mintavételezésre kerüljenek. A MOL Nyrt. által rendelkezésünkre bocsátott labor tökéletesen alkalmas a biztonságos munkavégzéshez. Most is, mint a korábbi együttműködésekben nagyszerű partnerségi viszony jellemzi a résztvevő intézményeket, így biztosak vagyunk abban, hogy jelentős eredményeket érünk el a közös munkában.”

A MOL több évtizede működik együtt a Pannon Egyetemmel, elsősorban az olajipart érintő innovációkban és az oktatásban. 2009-től sikeresen működik a MOL Ásványolaj és Petrolkémiai Technológia MSc kurzus és a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék. A 2013-14-es évben elindult a szénhidrogénipari technológia fejlesztő szakmérnöki/szakemberi képzés is. Az innovációs együttműködés egyik újabb lépéseként idén márciusban jelentették be, hogy a Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei, köztük a MOL, a következő három évben létrehozzák a körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központot Veszprémben és Nagykanizsán.

Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta: „Almásfüzitői üzemünket hetek alatt átállítottuk fertőtlenítőszer gyártására, és az Operatív Törzzsel együttműködésben már mintegy másfél millió liter Hygit szállítottunk ki a védekezésre. Most örömmel állunk egy másik területen is a koronavírus elleni védekezés mellé. Stratégiai partnerünkkel, a Pannon Egyetemmel összefogva, egy újabb innovatív kutatás kezdődik, ezúttal az olajipartól távol eső területen. Felelős vállalatként szívesen álltunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósuló projekt mellé, amellyel fontos lépés valósul meg napjaink egyik legégetőbb kérdésében, a koronavírus terjedésének kutatásában.”

A koronavírus-fertőzések megjelenésével több kutatócsoport kezdte vizsgálni a kommunális szennyvizeket világszerte, hogy az alapján becsüljék meg a koronavírus-fertőzések mértékét egy adott közösségen belül. Egy városi szennyvíztisztító telephez több tízezer ember háztartásából kerül szennyvíz, így nagyobb mintában vizsgálható a fertőzöttek száma, mint a korlátozott tesztek alapján. Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Államokban már sikeresen kimutatták a COVID19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban, ahová a székleten és vizeleten keresztül kerül be a koronavírus. A székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését illetve változás esetén a visszavonását. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése.

Borítókép: A kormany.hu által 2020. május 14-én közreadott fotó a Jakab Ferenc professzor, a Koronavírus Kutató Akciócsoport vezetője által irányított, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában folyó virológiai kutatómunkát mutatja be