2024.12.03. 18:39
Szijjártó Péter: a magyar kormány a béketárgyalások mellett érvel (videó)
A nemzetközi közösségnek kötelessége lenne fellépni a közel-keleti keresztény közösségek üldöztetése ellen, ugyanis az utóbbi időben tovább romlott az érintettek helyzete Libanonban és Szíriában is – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben a NATO külügyminiszteri tanácsa ülését követő sajtótájékoztatóján. A magyar kormány az ukrajnai tűzszünet és béketárgyalások mellett érvel Brüsszelben és Moszkvában is, erre jelenleg különösen nagy szükség van, meg kell előzni a béketeremtést ellehetetlenítő döntések meghozatalát – közölte Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos találkozóján a NATO brüsszeli székházában 2024. december 3-án
Forrás: MTI
Fotó: Bodnár Boglárka
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri tanácsa ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a találkozón először a közel-keleti válság volt napirenden, ami szavai szerint indokolt, mivel a térségben olyan veszélyes helyzet alakult ki, amely nemcsak Európa, hanem a világ biztonságára is súlyos hatással lehet. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszak történései jól demonstrálták, hogy milyen könnyen eszkalálódhat a közel-keleti konfliktus, s ha ez összeér a szintén szintet lépő ukrajnai háborúval, annak akár végzetes hatása is lehet a globális biztonságra.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
Kiemelte, hogy Magyarország álláspontja világos, és négy pontban összegezhető.
Először is számunkra rendkívül fontos az eszkaláció elkerülése. Épp ezért nagyon nagyra becsüljük az arab országok jelentős részének visszafogott, stabilizáló szerepét ebben a válságban
– fogalmazott, külön kitérve Jordániára, illetve az Öböl-menti államokra.
„Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha a közel-keleti válság újabb ország területére terjed át, akkor az már nagyon nehezen lesz keretek között tartható” – figyelmeztetett.
Ezt követően annak biztosításának fontosságát hangsúlyozta, hogy soha többet ne fordulhasson elő az, hogy terroristák pokollá teszik emberek, közösségek, egész országok életét.
A terrorszervezetekkel le kell számolni, a terrorellenes műveleteknek sikereseknek kell lenniük
– szögezte le.
Harmadik pontként azt említette, hogy a katonai műveletek során biztosítani kell a civilek megóvását. Végül pedig a magyar álláspont fontos elemének nevezte, hogy a túszokat azonnal és feltételek nélkül szabadon kell engedni.
Egy magyar állampolgárságú túszról tudunk még, aki a Hamász fogságában van, s a közelmúltban egy videó is látható volt róla, tehát jó reményeink vannak arra, hogy még él. Őszintén reméljük, hogy minél hamarabb ki is fog szabadulni
– mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az elmúlt hetek libanoni és szíriai fejleményei következtében fokozódott a keresztény közösségek szenvedése, sokaknak menekülniük kell a lakóhelyükről.
Ez számunkra, egy ezeréves keresztény állam számára különös aggodalomra ad okot. Láthattuk, hogy a Libanont ért bombázások egyik következménye volt az, hogy a keresztény közösségeknek, keresztény családoknak tömegesen kellett elhagyniuk otthonaikat
– közölte.
Majd ezzel kapcsolatosan üdvözölte a libanoni tűzszünetet, és ennek tiszteletben tartására szólított fel minden térségbeli szereplőt.
Magyarország továbbra is fenntartja a libanoni keresztény közösségek támogatását, fenntartjuk a keresztény templomok felújítására, a keresztény közösségek megsegítésére és a keresztény intézmények működtetésére vonatkozó programjainkat
– sorolta.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
A szíriai fejleményeket érintve pedig rámutatott, hogy Aleppóban már kétezer éve van jelen keresztény közösség, ugyan a lélekszámuk jelentősen csökkent. Emlékeztetett, hogy hazánk a Hungary Helps nevű program keretében komoly támogatást nyújtott a térségben, így például jelenleg is folyik a szír ortodox egyház helyi kórházának újjáépítése.
Rámutatott, hogy a
lázadók, akik között terrorista elemek is vannak, a város keresztény negyedei felett is átvették már az ellenőrzést, s zajlik a keresztények módszeres megfélemlítése, a keresztény jelképek elpusztítása, aminek nyomán a közösség tagjai ezerszámra próbálnak menekülni.
A magyar kormány továbbra is fenntartja azt a gyakorlatát, hogy gyorssegélyeket biztosít az üldözött keresztény közösségek számára
– tudatta.
Szolidárisak vagyunk a szíriai keresztényekkel, folyamatos támogatásról biztosítjuk őket, s egyszerűen megengedhetetlennek, elfogadhatatlannak és botrányosnak tartjuk, hogy a kereszténység kétezer éves közösségeit el akarják űzni a kereszténység bölcsőjéből
– folytatta.
A nemzetközi közösségnek kutya kötelessége lenne felszólalni és fellépni a közel-keleti keresztény közösségek érdekében az üldöztetésük ellen, azonban sajnos ezen kötelezettségének a nemzetközi közösség eddig valamifajta félreértett politikai korrektség miatt nem tudott megfelelni
– folytatta, hozzáfűzve, hogy ezért a NATO-ülésen is felhívta a figyelmet a kérdésre.
A magyar kormány a béketárgyalások mellett érvel Brüsszelben és Moszkvában is
A magyar kormány az ukrajnai tűzszünet és béketárgyalások mellett érvel Brüsszelben és Moszkvában is, erre jelenleg különösen nagy szükség van, meg kell előzni a béketeremtést ellehetetlenítő döntések meghozatalát – közölte Szijjártó Péter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsa ülését követő sajtótájékoztatóján az újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy előző nap teljesen egyértelmű álláspontot képviselt Moszkvában, ahova a magyar békemisszió folytatásaként utazott el, és a reményét fejezte ki, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalása is hozzá tud járulni az ukrajnai konfliktus mielőbbi rendezéséhez.
És azt látni kell, hogy a háborúpárti erők egy utolsó elkeseredett rohamot indítottak annak érdekében, hogy január 20-ig megpróbálják ellehetetleníteni a béketeremtést
– emelte ki.
Valamint figyelmeztetett, hogy az amerikai elnökválasztás óta született „rendkívül felelőtlen döntések” kettős helyzetet állítottak elő: egyrészt az elmúlt ezer nap folyamán most van legközelebb a háború vége, ugyanakkor most a legsúlyosabb az eszkalációs kockázat is.
Én azért mentem Moszkvába, meg azért jöttem ma ide, hogy Moszkvában és a NATO-központban is azt az álláspontot képviseljem, hogy ne történjen semmi olyan január 20-ig, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el és amely ellehetetleníti a béketeremtést
– húzta alá.
„Én Moszkvában is a tűzszünet és a béketárgyalások mellett érveltem, és Brüsszelben is a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében érvelek. Én mindenhol ugyanazt mondom és ugyanazt az álláspontot képviselem” – tette hozzá.
Bár nem szeretem interpretálni a tárgyalópartnereim álláspontját, de azért annyit el tudok mondani, hogy amikor a béke mellett érveltem, akkor Lavrov miniszter úr nem volt elutasító
– folytatta.
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy el szokott hangzani a NATO-tanácskozásokon, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, de ezt ténylegesen is csinálni kellene. „Én csinálom is (…) És én nagyon sajnálom, hogy ezzel ellentétben mások a kommunikációs csatornák bezárásán dolgoznak, márpedig ez a béke reményének feladását jelenti” – jegyezte meg.
Ezt követően azt fejtette ki, hogy fontos célja az észak-atlanti szövetség ülésén annak ismételt világossá tétele, hogy igenis vannak vörös vonalak, még akkor is, ha ezt egyesek tagadni próbálják.
Annál is inkább, mivel ezek egy részét együtt rajzoltuk fel körülbelül két és fél-három éve ugyanebben az épületben, (…) ugyanígy a külügyminiszteri tanácsülésen
– emlékeztetett.
Az egyik vörös vonal épp az volt, hogy a NATO nem válhat ennek a konfliktusnak a részesévé. És sokan most itt ezzel ellentétes magatartást tanúsítanak
– figyelmeztetett.
Az én célom a következő másfél napra az, hogy ezeket a vörös vonalakat megtartsuk, s azokat ne léphesse át a NATO, ne váljon a NATO az orosz–ukrán háború részesévé
– tette hozzá.
És nagyon remélem, hogy a főtitkár úr is inkább majd a béke elérésére fog koncentrálni, és nem áll be abba a sorba, akik óriási kannákból olajat próbálnak önteni a tűzre. Mert lehet, hogy innen Brüsszelből vagy épp az óceán túlpartjáról másként tűnik a dolog, de ez a háború szomszédságában élve most már lassan három éve nem vicces
– jelentette ki.
