Közel-keleti konfliktus

2024.12.02. 11:30

Izrael libanoni célpontokat támad, válaszul a Hezbollah Izraelbe lőtt aknagránátjaira

Az izraeli–palesztin háború 423. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

A Hezbollah libanoni síita szervezet al-Mahdi Imám cserkészszövetségének tagjai romokat takarítanak el a libanoni fõváros, Bejrút többségében síiták lakta déli elõvárosában Dahíjében 2024. december 2-án, az Izrael és a Hezbollah közötti 60 napos tűzszünet alatt

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Vael Hamzeh

Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba

Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.

A megválasztott elnök közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: ha a túszok nem nyerik vissza szabadságukat 2025. január 20. előtt, akkor „pokoli árat kell fizetniük azoknak, akik az emberiesség elleni atrocitásokat elkövették”.

Donald Trump közleményében a túszok azonnali szabadon engedését követelte, és úgy fogalmazott: "azokat, akiket felelősség terhel, keményebb csapás éri majd, mint bármikor az Egyesült Államok hosszú és mesés történetében”.

Izrael libanoni célpontokat támad, válaszul a Hezbollah Izraelbe lőtt aknagránátjaira

Az izraeli hadsereg (IDF) hétfő este a múlt héten életbe lépett tűzszünet óta először libanoni célpontokat lőtt, válaszul a libanoni síita Hezbollah milíciának a nap folyamán Izrael területére lőtt két aknagránátjára – jelentette az IDF.

„Nagy erővel fogunk támadni a Hezbollah súlyos tűzszünet-sértése nyomán, és ezentúl így járunk el” – jelentette ki előzőleg Herci Halevi izraeli vezérkari főnök. „Vannak bármikor végrehajtásra kész terveink és céljaink" – tette hozzá Halevi Izrael északi parancsnokságnál tett látogatáson, melyen a Dél-Libanon területén állomásozó erőket is megtekintette.

A Hezbollah a vitatott fennhatóságú, a szíriai–libanoni–izraeli határháromszögben fekvő Dov-hegyre lőtt két aknagránátot hétfőn, melyek lakatlan területen zuhantak le, nem okoztak kárt anyagiakban és emberéletben. A Hezbollah jelentkezett, hogy az aknagránátokat válaszként lőtte ki Izrael korábbi, a tűzszünetet megsértő akcióira.

Ez a tűzszünet súlyos megsértésének minősül, és Izrael erre erőszakkal fog válaszolni

– mondta a lövedékekről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. "Eltökélt szándékunk, hogy továbbra is érvényt szerezzünk a tűzszünetnek, és válaszolunk annak a Hezbollah elkövette minden enyhébb és súlyosabb megsértésére" – tette hozzá. Jiszrael Katz védelmi miniszter szintén súlyos ellencsapásokat ígért.

Izrael és a Hezbollah között múlt szerdán tizennégy hónapos hadviselés után tűzszünet lépett életbe, amely szerint a következő hatvan napban az Iránból támogatott Hezbollah kivonja a Litani folyótól délre fekvők csapatait, ezen a területen a libanoni hadsereg veszi át az uralmat, és az izraeli egységeket is fokozatosan kivonják onnan.

Szíriai ellenzéki vezető: Aleppó visszafoglalása megnyitja az utat a menekültek hazatérése előtt

Aleppó visszafoglalása megnyitja az utat a Szírián belüli menekültek és a Törökországba menekült szíriaiak hazatérése előtt is – mondta Hadi al-Bahra szíriai ellenzéki vezető a Reutersnek hétfőn adott interjúban, amelyben arról is részletesen beszámolt, hogy miként késleltette a város ostromát a gázai és a libanoni háború.

A szíriai lázadók már egy éve megkezdték az előkészületeket Aleppó elfoglalására, amely a gázai háború miatt végül csak a libanoni fegyverszünet életbe lépésével, a múlt héten indulhatott meg - mondta Hadi al-Bahra.

Szavai szerint a felkelők részben azért tudták elfoglalni Aleppót és a szomszédos Idlíb tartomány egyes részeit, mert a Hezbollah és más iráni támogatású csoportok harcosai az Izraellel való konfliktusukkal voltak elfoglalva. 

Elmondása szerint a valódi felkészülés és a mozgósítás egy évvel ezelőtt kezdődött, a lázadók akkor kezdték „komolyabban venni” a helyzetet. A felkelők úgy érezték, hogy nem volna taktikus, ha a szíriai harcok a libanoni háborúval egy időben folynának. Ezért abban a pillanatban, amikor a libanoni fegyverszünet életbe lépett, megragadták a lehetőséget az offenzíva elindítására – emelte ki.

A lázadók hadművelete az utóbbi évek legmerészebb előrenyomulása és a legnagyobb kihívás Bassár el-Aszad szíriai elnök számára a polgárháborúban, amelyben a frontvonalakon 2020 óta nem történtek nagyobb változások.

Aleppó visszafoglalása megnyitja az utat a Szírián belüli menekültek és a Törökországba menekült szíriaiak hazatérése előtt is - jelentette ki Hadi al-Bahra. A libanoni háború és a Hezbollah meggyengülése miatt a szíriai kormány kevesebb támogatást kap, az iráni milíciák is kevesebb erőforrással rendelkeznek, és Oroszország is kevesebb légi fedezetet képes adni az ukrajnai háború miatt

– mutatott rá.

A szíriai kormány a felkelők leverése érdekében légitámadásokat indított, de nincs perspektívája. Irán ígéretet tett a szíriai kormány további támogatására, aminek keretében jelentések szerint több mint 200 iraki harcost küldtek át Szíriába erősítésnek.

Al-Bahra ellenzéki koalíciója rendszeres diplomáciai tárgyalásokat folytat az ENSZ-szel és több külföldi országgal is. A szövetség olyan Aszad-ellenes csoportokat is képvisel, mint a Törökország által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg, amely a múlt héten foglalt el területeket Idlíb térségétől észa

Holttá nyilvánítottak egy újabb izraeli túszt

Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.

A 21 éves, izraeli–amerikai állampolgár Omer Neutra önként jelentkezett az izraeli hadseregbe, a New York állambeli Long Islandből költözött Izraelbe, hogy katonai szolgálatot teljesítsen.

Mostanáig úgy vélték, hogy élve rabolták el egy, a gázai határ mellett állomásozó harckocsiból, melynek a parancsnoka volt, de új hírszerzési információk és elemzések szerint már az iszlamista Hamász terrortámadásának napján életét vesztette, és csak a földi maradványait vitték magukkal a terroristák az övezetbe.

Jelenleg 101 ember van még a terroristák fogságában, közülük legalább 37-en már biztosan nincsenek életben.

Ez történt vasárnap: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában