Soros-birodalom: mindent bekebelező állam az államok felett

A Magyar Nemzet sorozatban mutatta be, hogy miként vette át Soros György hálózata a Facebook tartalma feletti ellenőrzést. A közösségi oldal napokkal ezelőtt létrehozott, legfelső bíróságának titulált – valójában cenzúrabíróság – testületébe négy olyan igazgató és tizenhat olyan tag került, akik mindannyian köthetők közvetlenül a spekulánshoz vagy az általa finanszírozott szervezetekhez. Élen jár ebben Soros régi harcostársa, Sajó András, a CEU alapító dékánja. A sorozat záró részében felvázolják, hogy a Facebook bekebelezése miként koronázza meg Soros eddigi szervezkedéseit.

A Facebook feletti ellenőrzés megszerzésével Soros György grandiózus építkezési terve valószínűleg bevégeztetett, de legalábbis közel jutott a teljes megvalósításhoz.

Egyedülálló és ütőképes civil hálózatot pénzel

A V4NA hírügynökség kezdett bele a sziszifuszi munkába, hogy felderítse a Soros György által finanszírozott teljes világhálózatot. Az első részben még csak az Egyesült Államokat térképezte fel, de máris letaglózó számokat ismerhettünk meg. A Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) – Soros műveleti központja – hivatalos oldalán elérhető adatok szerint 2018-ban az Egyesült Államokban összesen 571 szervezetet, ösztöndíjat és együttműködést támogatott. Érdemes ezt még egyszer leírni: csak az USA-ban 571 támogatás. Dollárban kifejezett százezres, milliós támogatásokról van szó. És akkor hol van még a világ többi része, márpedig tudjuk, hogy szinte mindenhol jelen van, befolyással bír az Avaaz aktivista világszervezet felett is, amely több mint hatvanmillió tagot számlál. És mindenhol figyel arra, hogy őrkutyái folyamatosan a neki nem tetsző, a nyílt társadalomról alkotott teremtői elképzeléseit – nem mellékesen üzleti terveit – nem támogató kormányok torkát marcangolják. Véletlen egybeesés lehet csupán, hogy ezek történetesen mindig jobboldali, konzervatív szellemiséget képviselő kormányok.

Sorosnak van az egyik legnagyobb frakciója az Európai Parlamentben

A múlt héten, az emlékezetes „magyarvitában” is meggyőződhettünk arról, hogy az EP-politikusainak jó része egy követ fúj Sorossal, pontosabban az ő zsebéből agitál. A Magyar Idők összeállításából is kiderült, hogy az OSF-hez 226 EP-képviselő köthető. És a „filantróp” rövid pórázon tartja az embereit, rendszeres találkozik velük, így gyakran az Európai Bizottság vezetőivel is. Gyakorlatilag közvetlen befolyást gyakorolt az EB-re is.

Kívánság szerint hatás az árfolyamokra és a minősítő intézetekre

Ha valaki alaposabban áttanulmányozza a mintegy százéves hagyományra visszatekintő, Council on Foreign Relations (CFR) – nevével ellentétben nem kormányzati, hanem civil szervezet – céges és magán személyekből alkotott tagságát, akkor rájön, hogy a globalizált világ milyen kicsi és az összefüggések milyen egyszerűek. A CFR kizárólag amerikai állampolgárokból és amerikai cégekből áll. Természetesen Soros György is tag. A cégek között azonban szerepel sok óriási bank, pénzügyi tanácsadó cég, energetikai vállalatok, a Facebook, a Google és a Microsoft, de megtaláljuk itt a legismertebb hitelminősítő intézeteket is.

A CFR-nek pedig vannak leányszervezetei, így többek között Európában is, de már nemzeti, országos szervezetek is létrehoztak a nagyobb államokban. Nem kell jobban ecsetelni ezek lényegét, mint felsorolni, hogy az Eurpoean Council on Foreign Relations-ben (ECFR) kik képviselik Magyarországot: Bajnai Gordon, Dessewffy Tibor, Ficsor Ádám, Gyarmati István, Korányi Dávid, Meszerics Tamás, Orbán Anita, Alexander Soros, George Soros… Ez a lista valószínűleg nem igényel további kommentárt.

Ha másként nem megy, maga támad, és akár kaszál is

Ha pedig nem elegendő az egyeztetés a megfelelő emberekkel vagy intézetekkel, szervezetekkel, akkor Soros akár maga is lép. Országokat, valutákat, árfolyamokat, bankokat támad meg, így volt ez az OTP, Franciaország, Ázsia és Thaiföld, valamint Nagy-Britannia esetében is. De nemrégen Soros – sikertelenül – megtámadta a magyar forintot is. A különböző országok nemzetbiztonsági szolgálatai is rendszeresen vizsgálják a Soros-szervezetek tevékenységét, mert akcióik gyakran jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot is.

Nem téveszti szem elől az oktatást sem

Ha a CFR tagságának listáját alaposabban szemügyre vesszük – nem egyszerű az ötezer nevet böngészni –, kiderül, hogy számos egyetem vezetője is megtalálható ott. Nem véletlenül tüntetnek az amerikai campusokon konzervatív előadók ellen, igyekeznek megfélemlíteni és elűzni őket. De könnyen hasonló sorsra juthatnak a nem balliberális módon gondolkodó diákok is. Nem lehet elég korán elkezdeni a harcos ügynökök képzését, ezért már óvodákban és iskolákban is szerveznek különböző témákban úgynevezett érzékenyítéseket. Migráció, genderelmélet és hasonló témák szerepelnek ezeken a látszólag ártalmatlan foglalkozásokon.

Média: a The New York Timestól a 444-ig

El kell ismerni, Soros György semmit sem bíz a véletlenre. Pontosan tudja, hogy nem elég a háttérben szorgosan rombolni, a világnak tudnia is kell törekvéseiről, mégpedig pontosan úgy, ahogyan azt ő láttatni szeretné. A CFR-ben számos média és kiadóház vezetője is fellelhető, a Soros-hálózat tagja. De a befolyás nem elegendő neki, ha kell, bevásárolja magát a The New York Timesba, vagy áttételesen médiát alapít. A 444 például szinte közvetlenül köthető a Soros-akolhoz, ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy a 444 embere ír a The New York Timesnak, majd a 444 hivatkozik a tekintélyes és független médiaóriás cikkére.

Hogy mekkora a befolyása a Soros-birodalomnak a nemzetközi médiára, azt hosszasan lehetne sorolni, ugyanakkor elegendő szemelvényként Bayer Zsolt összefoglalóját elolvasni. Ez csak egy nap, amikor a világ a magyar sajtószabadságért aggódott, illetve még a koronavírus-törvény miatt is. De szinte minden nap ilyen.

Semmi sem elég Sorosnak, kell a Facebook is

Igen, mint a mesebeli kis gömböc, Soros felfal mindent. Ráadásul a Facebookkal háborúban is volt. 2018 novemberében például az derült ki, hogy a közösségi médiacég egy ellenfélkutató csapatot is alkalmazott Soros piszkos ügyeinek feltárására. A magyar származású amerikai milliárdos idén január 31-én a The New York Times által közzétett írásában úgy fogalmazott, hogy „Mark Zuckerberg és a Facebook újra fogja választatni Trumpot, mert jó az üzletnek”. Soros azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy „informális kölcsönös segítségnyújtási műveletet” hajtanak végre, és világossá tette, hogy Zuckerberg nem kontrollálhatja tovább a közösségi médiaportált. „Ezért így vagy úgy, de nem szabad hagyni, hogy ők vezessék a Facebookot”.

Hát, Soros nem is hagyta. Ki tudja, milyen háttéralkuk eredményeként létrejött a Facebook legfelső bírósága, amelyet Zuckerberg pénzel, ám Soros emberei kapták a bársonyszékeket. A cenzúrabíróság révén mostantól a Soros-hálózat tulajdonképpen közvetlen ellenőrzést gyakorolhat a Facebook tartalma felett.

Vajon miért ennyire fontos a Facebook?

A Statista.com jelentése szerint a Facebooknak 2020 első negyedévében havonta átlagosan valamivel több mint 2,6 milliárd aktív felhasználója volt. A föld népessége a valós idejű számláló szerint a 7,8 milliárdhoz közelít. Nagyjából minden harmadik földlakó a Facebook aktív felhasználója. Tovább nem árt hozzátenni, hogy a világ leglátogatottabb közösségi oldala, a Facebook mellett a Messenger (1,3 milliárd felhasználó) és a WhatsApp (1,6 milliárd) is a Facebook tulajdona. A becslések szerint az FB összeségében mintegy 3,8 milliárd egyedi felhasználót ér el. Persze ez még nem elég Zuckerbergnek sem, ezért elindított egy műholdprogramot, amelynek segítségével a Föld olyan tájaira is szeretne internetet (meg mit még?) sugározni, amelyet az online világ, ezen belül a Facebook áldásos hatása még nem ért el.

Nos ez a válasz: aki a Facebookot ellenőrzi, az kedve szerint tudja befolyásolni a Föld populációjának a felét. Választásokat is nyerhet. A főpróba máris érkezik, ősszel az Egyesül Államokban elnökválasztás lesz. Állítólag 2016-ben a Facebook Trumpot segítette. Meg az oroszok is. Bár akadnak komoly emberektől származó olyan vélemények is, miszerint az oroszok Hillary Clintont álmodták az ovális irodába – például John Brennan, aki az Obama-érában a CIA főnöke volt.

Szóval semmi sem az, aminek látszik, de az amerikai választás várhatóan láttatni fog valamit a Soros-birodalom Facebook feletti hatalomátvételéből. Az viszont máris látszik, hogy a politikusokon, a pénzintézeteken, a civilnek látszó szervezeteken és a médián át Soros György létrehozott egy az államok felett működő birodalmat. Teszi ezt úgy, hogy Soros Györgyöt senki nem választotta meg, semmilyen politikai legitimitással sem bír. Csak pénzzel, abból, mondjuk rengeteggel. A Facebook megszerzése csak beteljesíti Soros orwelli hálózatát. A Nagy Soros Testvér most már ott lapul a zsebünkben, hall, lát, üzen, megoszt és lájkol.