A Hír TV és a Karc FM elérése is jelentősen javult a szeptemberi átszervezéssel

Gajdics Ottó a Médiapiacnak adott interjút.

– Nagyjából három hónapja működik a Hír TV és a Karc FM új műsorstruktúrája. A televízió, és a rádió működésének összekötése, illetve a sávos műsorrend beváltotta az ehhez fűzött reményeket, és elvárásokat?

– Jó úton haladunk, hiszen összességében jó 40 százalékkal nőtt a csatorna átlagos nézettsége a tavaly ilyenkori állapothoz képest. Például a Bayer Show esetenként 110-120 ezer embert ültet le a képernyő elé vasárnaponként, ami kiváló eredmény. De a legnézettebb műsorok közé tartozik a szintén a Bayer Zsolt által vezetett Sajtóklub, az új Vezércikk és a híradóink is. Míg egy évvel ezelőtt főműsoridőben, vagyis délután fél 6 és este 11 óra között nagyon gyatra volt a nézettség, mára már ebben a sávban a magyar nyelvű csatornák között a 14. helyen állunk, ami a kínálat bőségét tekintve különösen jónak számít.

– A 40 százalékos növekedés valóban rendkívül impozánsan hangzik, ezt mivel sikerült elérni?

– Fontos szerkezeti változás volt a már említett sávos műsorstruktúra kialakítása, amely azt jelenti, hogy az egyes műsortípusok minden nap ugyanabban a sorrendben követik egymást, és mindegyiknek megjegyezhető a kezdési időpontja. Nemzetközi tapasztalat, hogy a nézők azt szeretik, ha tudják, hogy a kedvenc csatornájukon az adott napon és időben milyen műsor fog képernyőre kerülni. Így ha ezt kiszámíthatóvá tesszük, az már önmagában nézettséget generál. Ellenkező esetben a néző jellemzően elkezd kapcsolgatni, és előbb-utóbb talál olyan csatornát, amely eltereli rólunk a figyelmét. Másrészt az új, vagy megújult műsoroknak köszönhetjük a kedvező eredményeket.

– Milyen logika alapján állítják össze a sávok kínálatát?

– Minden sávnál mérlegelni kell, hogy mely műsor illik oda, melyik képes a csatorna célcsoportjának érdeklődését leginkább felkelteni, és lekötni a nézőket. Az új rendszerben fél 4-kor indul a Paláver, amely a Karc FM rádióval közös, interaktív, betelefonálós műsor. Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen ez a program lett a főműsoridőn kívüli sáv legnézettebbike. Sőt, a legfontosabb műsorok közé tartozik, mivel a nézők igénylik, hogy a csatornán bemutatott témák mentén ők maguk is elmondhassák az álláspontjukat, véleményüket. És arra is nagyon sokan kíváncsiak, mit gondol ezekben a kérdésekben a többi választópolgár.

– Korábban csak a Karc FM-en ment a Paláver, az új formátummal mennyivel több emberhez jut el ez a műsor?

– Nagyságrendekkel több nézőhöz, és hallgatóhoz. Annak ellenére, hogy a délután fél 4-es időpont televíziózás szempontjából kicsit holtidő – mondhatni a brazil sorozatok ideje – a Paláver 2,5-3,5 százalékos közönségarányt ér el az összes csatorna között, ami szép teljesítmény. Célunk volt azokkal a nézőkkel is megismertetni a Palávert, akik eddig nem követték a műsort, és ez sikerült is. Délután fél 4 és 4 között a Hír TV-n fut, délután 4 és 5 óra között pedig a televízió és a rádió is adja. Az azt követő egy órában pedig csak a Karc FM-en megy a betelefonálós műsor, így aki az 5 órai híradót szeretné megtekinteni, az megteheti ezt a Hír TV-n. Azt is kiemelném, hogy a Paláver korábban is jelentős népszerűségét tovább növelte, hogy olyan médiaszemélyiségek várják a betelefonálókat, mint Bayer Zsolt, Stefka István, Lentulai Krisztián, Apáti Bence és Dezse Balázs.

– Mi a helyzet a főműsoridővel, hogy muzsikálnak az abban a sávban játszott műsorok?

– Összességében sikerként könyvelhető el a főműsoridőben elindított programsávok mindegyike is, amit a Radar című forgatott riport műsorral indítunk. Ez a nézők ügyes-bajos dolgait dolgozza fel, különböző érdekességeket vonultat fel az országból, és a világból, valamint minden olyan dologgal foglalkozik, ami érdekelheti a nemzet-konzervatív nézőtábort, etősítheti identitását, tehát nagyon színes palettán mozog. Ezt követően híradó következik, majd a Napi Aktuális nevű háttér-, és elemző műsor. Ebben a napi hírfolyamból az emberekre zúduló híreket elemzik, és kommentálják politikusok, politológusok, érintettek és szakértők.

– Az esti vitaműsorokkal is elégedettek?

– Igen, az este 8 és 9 óra közti vitasáv, valamint az azután következő, 22 óráig tartó úgynevezett megmondósáv – amelyben a nemzeti-konzervatív politikai tábornak fontos újságírók, elemzők, és más közéleti szereplők mondják el a véleményüket – az elvárásaink szerint szállítják a nézettséget. Igaz, utóbbival könnyebb a dolgunk, mert abban nem kell különböző világnézetű embereket rávenni a közös szereplésre.

– Ezek szerint az ellenzéki szereplők nehezebben állnak kötélnek?

– Igen, esetenként éppen azok nem vállalják egymással a vitát, akik a legautentikusabbak, vagy legilletékesebbek lennének egy-egy téma megvitatásában. Így nem mindig a legjobb felállásban szerkesztjük a műsort, és sokszor arra kell hagyatkoznunk, hogy éppen ki hajlandó bejönni.

– Mitől függhet, hogy egy-egy elemző, vagy politikus elfogadja-e a meghívást?

– Baloldali politikusok esetében sarkítva fogalmazva azt mondhatnám, függ attól, hogy mit mond nekik a Feri, de ennél összetettebb kérdésről van szó. Hiszen a politikához kötődő különböző szereplők jellemzően aprólékosan mérlegelik, hogy éppen mi áll érdekükben, szerintük használ-e nekik a szereplés egy adott műsorban, vagy nem, esetleg benne van-e a pakliban, hogy nem jól jönnek ki belőle. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy egy ellenzéki politikus azért kapott kedvet a szerepléshez, mert látta, hogy egy társa jól elboldogult a vitában, ügyesen replikázott. Több olyan nagyon érdekesre sikerült adást is tudnék említeni, ahol kifejezetten konstruktív vita alakult ki a különböző politikai oldalhoz tartozó szereplők között. Törekszünk arra, hogy megváltozzon az a jelenlegi helyzet, hogy Magyarországon nincs igazi közéleti-politikai vita a szekértáborok éles szembenállása miatt.

– Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor a Partizánnak adott interjút, Gulyás Márton műsorvezető azt vetette a szemére, hogy nem ad lehetőséget az ellenzéki szereplőknek az ön által vezetett médiumokban.

– Hát igen, ahogy említettem, nem rajtunk múlik.

– Összességében kiforrta magát a Hír Tv új műsorstruktúrája?

– Negyed évnyi idő telt el, ki kell értékelni, hogy mi az, ami bejött, és mi az, ami csak mértékkel. Meg kell nézni, min érdemes változtatni, és milyen irányban. Hamarosan megkezdődnek a megbeszélések az alkotóközösségekkel, és a szerkesztőségekkel. Azon programok esetében, amelyek nem váltották be a reményeinket, változtatni fogunk. Januárban valószínűleg már konkrétumok is tudok majd mondani.

– Az átalakítás előtt elég nagy volt a fluktuáció a Hír TV-ben, ez a folyamat mára lecsillapodott?

– Minden változás szorongással, és feszültséggel jár, ami bizony okozhat ilyen mozgásokat. Nem mindenki értett egyet sem a változás szükségességével, sem az irányával. Voltak kollégák, akik máshol találták meg a számításukat, őket igyekeztünk pótolni. Viszont azt gondolom, hogy akik ma ezt a műsorstruktúrát működtetik, azok ezt nagy odaadással, szívvel-lélekkel teszik a nemzeti-konzervatív politikai közösség érdekében. Szó sincs arról, amitől egyesek tartottak, vagyis, hogy bulvárosodna a tévé, vagy egyéb nemkívánatos irányt venne. Ellenkezőleg: a G-nap után szétvert csatorna nézőit szeretnénk újra megtalálni, és úgy tűnik, hogy sikerült is megszólítani őket.

– A fiatalokat is sikerült megszólítani?

– Folyamatosan törekszünk erre, ami nem egyszerű feladat, hiszen minden mérés, és tapasztalat, nemzetközi kitekintésben is azt mutatja, hogy a fiatalok nem néznek televíziót. Legalábbis nem abban a formában, ahogy azt egy lineáris műsorszolgáltató szeretné, vagyis követve a sávos szerkezetben összeállított a műsorstruktúrát. Bár a mai 18-20 éves korosztályt is érdekli a képes tartalom, de nem a tévében, és nem rögzített időpontban, hanem a közösségi médiában, és a különböző online videómegosztó portálokon, ahol annyi részletben, és annyi megszakítással nézhetik, ahogy nekik megfelelő. Mindemellett mint minden csatorna, mi is dolgozunk azon, hogy mégiscsak idecsábítsuk a fiatalokat.

– Az ATV például rendszeresen közvetít sorozatokat, amelyek akár még távolról sem kapcsolódnak a politikához. Ez nem lehet járható út a Hír TV számára?

– Szeretnénk megőrizni a Hír TV hírcsatorna jellegét, így nem ebbe az irányba haladnánk. Ugyanakkor folyamatosan gondolkodunk azon, hogyan lehetne könnyedebb, lazább, oldottabb módon közölni mindazokat a tartalmakat, amelyekkel foglalkozunk. Ezt a célt szolgálja például az a műsorsáv, amelyben dokumentumfilmeket adunk, vagy Bayer Zsoltnak a Szélessávú történelem című műsora. Ebben régi magyar filmeket mutatunk be egy kis beszélgetéssel fűszerezve. Megszólaltatjuk az alkotókat, és a szereplőket, de filmkritikusok és filmesztéták is beszélnek arról a korról amelyben a film keletkezett, és amelyről szól. Így nemcsak a filmélményből részesül a néző, hanem megkapja azt a kicsit politikus, kicsit közéleti megközelítést, amely erre a csatornára jellemző.

– A Karc FM hallgatottsága hogyan változott szeptember óta?

– Negyedévente mérik a rádiók elérését, így az átalakítás hatását pontos számokra lefordítva még nem tudjuk megállapítani. Mindenesetre az utolsó egy-másfél évben lezajlott változás, vagyis az, hogy Budapesten kívül már 20 településen van földi sugárzású adóberendezésünk, jelentős növekedést hozott a hallgatottságban. A legutolsó mérés szerint csaknem 160 ezer embert érünk el naponta.

– Hogyan profitált az átszervezésből a rádió?

– Az átszervezés alapvető célja volt, hogy a csatorna és a Karc FM egymást erősítse, s természetesen az utóbbi javára is vált ez a szimbiózis, amely egyébként egyedülálló a hazai médiában. Az említett Paláver megugrott elérése a Karc FM hallgatottságára is kihat. A műsorstruktúra gerincét alkotó programok is népszerűek, így a reggeli Hangadó című információs magazinunk, de sok rendszeres hallgatója van a Spájz nevű, délelőtti szolgáltató műsorunknak, amely elsősorban a kismamáknak, nagymamáknak valamilyen okból otthon ülőknek szól. Nyitottunk sportsávot, átvesszük a legizgalmasabb Csörte hanganyagát, és kiváló zenei műsoraink is vonzzák a hallgatókat. Emellett a Karc FM-re került a Hír Tévéből a közkedvelt Háttérkép Boros Imre, Bogár László és Bayer Zsolt részvételével, és a Civil kör, amelyben jómagam is szerepelek.

– Több más műsornak is állandó, vagy visszatérő szereplője, így például a Csörtének, és a Sajtóklubnak is. Nem támadják amiatt, hogy a vezetői tevékenysége mellett véleményvezér szerepet is visz?

– Mivel már azelőtt szerepeltem ezekben a műsorokban, hogy a tartalomért felelős igazgató lettem, úgy döntöttünk, a nézők kedvéért megtartjuk az eredeti felállást. Akárhova megyek az országban – ha mondjuk megállok a főtéren, vagy elmegyek egy fürdőbe – néhány percen belül többen is odajönnek hozzám, és elmondják, hogy milyen sokat jelentenek számukra ezek a műsorok. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy amikor beülök a stúdióba, ugyanúgy vendég vagyok mint a többiek, nem igazgatóként jelenek meg, vagy beszélek.

– Karrierje során nem csak rádiót, és televíziót vezetett, hanem napi- és hetilapot is, illetve médiaszemélyiségként is számos műfajt kipróbált. Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

– Egyértelműen a jelenlegi megbízatásom. Életem talán legnagyobb kihívását jelentette, hogy a Hír TV-t úgy kellett a rádióval együtt megújítani, hogy közben felismerjük és ki tudjuk használni az ebből adódó lehetőségeket. Ráadásul emellett a boltnak folyamatosan üzemelnie kellett, és a kollégákat is meg kellett győzni, hogy mindez jó lesz. Szerencsére a nehezén már túl vagyunk, működik rendszer, és hozza a várt eredményeket.

– Lassan itt a karácsony. Milyen műsorokkal készülnek az ünnepekre?

– Az ünnepek alatt mindig rendkívüli műsorrend van, igyekszünk emelkedettebb, ünnepibb tartalmakat közölni. Sokat fogunk ismételni, válogatás műsorokat készítünk, figyelembe véve, hogy a karácsony időszaka a békességről szól, így nem a leghevesebb viták kerülnek adásba. Ezen kívül több filmet és más olyan műsort tűzünk képernyőre amelyek nem szokványos témákkal foglalkoznak. Minderre most készülünk, így most mindenki háromszoros erőfeszítéssel dolgozik ezekben a napokban.

– Otthon hogyan ünneplik a karácsonyt?

– Amikor közvetlenül az ünnepek előtt le tudom tenni a lantot, körbejárom az országot, összeszedem a rokonságot, és mindenkit elviszek hozzánk, Kiskunfélegyházára. Ott jókat eszünk-iszunk, felállítjuk a karácsonyfát, várjuk a Jézuskát, és közösen ünnepelünk.

– Hagyományos karácsonyi menüvel készülnek?

– Természetesen van hagyományos rész is, de már a családi tradíció részévé vált, hogy más fogásokat is elkészítünk. Így amellett, hogy a nagymamák hoznak töltöttkáposztát, és elengedhetetlen a hagyományos, többféle húsból készülő húsleves, a beigli, valamint a halászlé is, a háromnapos karácsonyi menünk része a sült libamáj szőlőmártással, valamint a tenger gyümölcseivel töltött tészta is. A családi recept alapján készített sütemények sem hiányozhatnak, ezek közül a legkülönlegesebb a mandulás krémmel töltött, kagyló formájú, dióból készült tészta.

– Ki a szakács a családban?

– A feleségemmel mindig együtt főzünk, pontosabban ő a séf, én kuktáskodom mellette.

– A két ünnep között milyen programot terveznek?

– A karácsonyt végig együtt ünnepeljük a nagycsaláddal, december 27-én pedig a feleségemmel elmegyünk egy wellness-szállóba, ahol orrig belemerülök a meleg vízbe, és szilveszterig ki sem szállok onnan.

Szerző: Kárpáti András

Borítókép: Gajdics Ottó, a Hír TV tartalomért felelős igazgatója, és a Karc FM ügyvezetője