A húsz százalékos béremelés sem lesz ritka jövőre

A versenyszféra legtöbb szereplőjénél már elkezdődtek a bértárgyalások, noha sok vállalat nem januártól, hanem az új üzleti évtől, áprilistól emeli a kereseteket. A szakszervezetek többé-kevésbé kedvező tapasztalatokról számoltak be az eddigi egyeztetésekről – kérdezett rá a Magyar Nemzet . 

A vállalkozások készülnek a munkavállalók fizetésének rendezésére: a minimálbér és a garantált bérminimum összege január­tól közel húsz százalékkal emelkedik, ami reálértékben is jelentős felzárkózás.

A kötelező legkisebb béreken felül a magasabb keresetűek fizetése is emelkedik. 

A jövő évi bérfejlesztések az eddigi tapasztalatok alapján az elmúlt két év megtorpanása után ismét a fizikai munkakörökben hozhatnak nagyobb emeléseket. A képviseletek tájékoztatása szerint átlagosan 15 százalékos bérfejlesztéssel számolnak az érintett vállalkozások. 

Több munkáltató a húszszázalékos bérrendezést sem tartja elfogadhatatlannak bizonyos munkakörökben. A fizikai dolgozók többsége két számjegyű bruttó bérnövekedésben bízhat a minimálbéreken felüli kereseti kategóriákban is.

A fizikai állomány érdemi bérrendezésére sok vállalkozás rákényszerül. 

• A minimálbérek jelentős emelése bértorlódást idéz elő; vagyis aki az idei kötelező legkisebb keresetnél többet, de a jövő évinél kevesebb vagy ugyanakkora bért kap, annak rendezni kell a keresetét.
• Az ismét erősödő szakemberhiány is komoly bérnyomást idéz elő. A legtöbb fizikai munkakörben újra verseny folyik a szakképzett munkaerőért, ezt a versenyt pedig az a szereplő nyeri, amelyik a legmagasabb fizetést kínálja.
• A járvány visszafogta a korábbi években már-már megszokottá váló két számjegyű éves béremeléseket.

Az akár 15 százaléknál is nagyobb bérfejlesztések jellemzően az alapbér és az egyéb juttatások növeléséből adódnak össze.

A fizikai munkakörökben tavaly és idén a munkahelyek megtartása vált az elsődleges fontosságúvá. Az alapbér emelésének visszafogását több munkaadó a béren kívüli juttatásokkal próbálta kompenzálni. A leállások idejére az alapbér vagy a munkaidőkeret kitolása garantált jövedelmet. Idén a fizikai munkavállalók többsége a bruttó bérnövekedést kevésbé érzékelte, mert ezek mértéke sokszor alig haladta meg az inflációét.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 harmadik negyedévé­ben 12,9 százalékkal haladták meg a fizikai bérek az egy évvel korábbit, addig 2020 azonos időszakában már csak 8,5 százalékos volt az emelkedés, jóval magasabb infláció mellett. Idén ennél is visszafogottabb, 7,5 százalék volt a bruttó fizikai átlagbér-növekedés. 

Így a 2022-es, várhatóan jelentős emelések az előző évek kompenzálását is magukban foglalják 

– állapították meg a képviseletek. A szellemi alkalmazottak többsége ugyanakkor kevesebb helyen részesülhet tíz százalékot meghaladó bérfejlesztésben. Fizetésük 2020-ban és 2021-ben viszont jobban nőtt a fizikai béreknél, átlagosan 9-10 százalékkal.

Fokozódik a harc a munkavállalóért

Komoly gond a munkaerőhiány Magyarországon mindössze a legszigorúbb korlátozások alatt csillapodott a munkaerőhiány. A statisztikai hivatal friss adatai szerint a betöltetlen álláshelyek száma 2021 harmadik negyedévében már több volt, mint 2019 azonos időszakában. 

2021 szeptember végén 

• 80 843 üres álláshelyet tartottak nyilván.
• Ebből ebből a versenyszférában 55 840,
• a közszférában 21 769 pozíció maradt betöltetlen.

Ennél 2019-ben is kevesebb, összesen 

• 78 551 üres pozíció volt.
• Ebből 53 721 a magánszektorban,
• 20 861 a költségvetési intézményekben.

Míg a járvány miatt visszaesett turizmus-vendéglátás területein ugyanakkora az emberhiány, mint 2019-ben, addig a legjobb kereseteket kínáló banki és biztosítási szektorban úgy tűnik, elfogyott az utánpótlás: csaknem kétszer annyi a nyitott pozíció, mint 2019-ben.

Borítókép: Illusztrációfotó / Shutterstock