Jakab István: a gazdákon meggazdagodott Bige László nem boríthatja fel az élelmiszerellátást

Jakab István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának székházában hangsúlyozta: a műtrágya a növények "üzemanyaga", és ha ezt nem biztosítják a gazdák, csökken a termés hozama, amely megjelenik az árakban. Ez pedig már nemcsak a gazdákat, hanem valamennyi magyar állampolgárt érint - tette hozzá.

Megjegyezte, 

Bige László "jókor volt jó helyen", amikor megszerezte azt a gyárat, amelyik mára a hazai nitrogénműtrágya-gyártásban meghatározó, hiszen a Magyarországon forgalomba hozott nitrogénműtrágya csaknem 50 százalékát az ő gyára állítja elő, és jelentős mennyiséget szállít külföldre is.

Úgy vélte, jogos elvárás lenne, hogy "a nehéz helyzetben legyen partnere a magyar gazdáknak", hiszen áron alul, komoly banki segítséggel szerezte meg a gyárat, majd jelentős támogatást kapott mind a korszerűsítéshez, mind a piac kiépítéséhez.

Jakab István szerint ezzel szemben Bige László "hét éven keresztül kartellezett a barátaival versenypiaci torzulást okozva, és közel 40 milliárdot kiemelve a magyar gazdák zsebéből". A konkurenciát kiszorítva kedvükre emelték a műtrágyaárat, amit a Gazdasági Versenyhivatal 14,1 milliárd forint bírságot kiszabva meg is állapított - tette hozzá.

Azt mondta: 2020 pontosan igazolja, hogy a gazdának nagyon körültekintően kell eljárni, nagyon fontos, hogy pontosan és időben adagolt, jó minőségű műtrágyával dolgozzanak, azért, hogy a megfelelő hozamokat biztosítani tudják. 

Bige László azonban az energiaárakra hivatkozva 20 ezer forinttal megemelte a műtrágya tonnánkénti árát, amely így a 230 ezer forintot is elérte, majd egy napot adott arra, hogy a gazdák lekössék a jövő évi műtrágyaigényüket

 - tette hozzá.

Az agrártárca, a NAK és a Magosz közös fellépésével egyértelművé tették Bige László részére, hogy "most nem arról kell tárgyalni Márki-Zay Péterrel, hogy hogyan adóztatják meg a gazdákat Hódmezővásárhelyhez hasonlóan országosan, hogy kiszolgáltatottá tegyék őket, hanem most a napi politikától el kell távolodnia, mert a magyar gazdák ügyéről és a jövő évi termésről van szó" - fogalmazott.

A Magosz elnöke kiemelte: 

Bige László jelenleg 217 ezer forintra csökkentette a műtrágya tonnánkénti árát, de a piaci ár Németországban 220 ezer, Ausztriában 218 ezer, Franciaországban 226 ezer, míg Lengyelországban 205 ezer forintnak megfelelő összeg, tehát nem tesz mást, mint európai átlagáron hozza "akciósként" forgalomba a műtrágyát.

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei szervezetének elnöke elmondta: a mezőgazdaságnak minden szektora jelen van a megyében. Az idén a négy legnagyobb problémát a tavaszi fagykár, évközben az aszálykár, majd a madárinfluenza megjelenését követően a műtrágyapiac anomáliája okozta. A megyei elnök szerint a Nitrogénművek Zrt. gyakorlatilag nyár óta nem adott ki műtrágyát, majd havonta egy-egy értékesítési napot jelölt ki októberben és novemberben is. Úgy látja, hogy a gyár elmúlt években tapasztalt gyakorlata arra irányult, hogy "egy olyan piacot építsen ki, ahol egyeduralkodó lehet, egymaga befolyásolva gyakorlatilag az egész ország mezőgazdaságát" - fogalmazott. Az MTI kérdésére Gáspár Ferenc elmondta, hogy a probléma Bács-Kiskun megyében mintegy 24-25 ezer gazdálkodót érint.

Pecznyik Béla, az Ifjú Gazdák Bács-Kiskun Megyei Gazdakörének elnöke hangsúlyozta: egy ilyen helyzet tovább súlyosbítja a fiatal gazdák jelenlegi pozícióját, és nagyon megnehezíti azok helyzetét, akik most kezdenének gazdálkodásba. A Bács-Kiskun megyei gazdákat fokozottan sújtotta az aszály, tehát itt az átlagnál kevesebb lett a gabona, a zöldség és a gyümölcs termésátlaga is, így a magasabb műtrágyaár a gazdák jövedelmezőségét jelentősen csökkentette - tette hozzá a szervezet elnöke.