Orbán Viktor: megbukott Európa háborús stratégiája – HALLGASSA MEG!

– A magyar ember úgy gondolkodik, hogy ha baj van, akkor leginkább magára számíthat – közölte Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában ma reggel az Európai Unió gázspórolási terveiről. A miniszterelnök hozzátette: nem tartja életszerűnek, hogy majd Brüsszelben megoldják a magyar energiaellátás problémáit. 

A héten elfogadott gázcsökkentési vállalásról elmondta:

Azt olvasom ki ebből a döntésből, hogy nem működik a stratégia.

– Négy pilléren nyugodott a Nyugat stratégiája a háború kitörésekor – fejtette ki Orbán Viktor. Ezt a négy pillért sorolta fel:

1. Az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel ellenáll majd.

2. A szankciók megrendítik majd Oroszországot.

3. A szankciókat Európa képes lesz kezelni.

4. Világegység alakul majd ki az oroszok ellen.

A miniszterelnök jelezte, hogy az egyik előfeltevés sem igazolódott be.

– Ha Brüsszel nem változtat, akkor októbertől háborús gazdasági helyzettel kell számolni  – tette hozzá. 

A miniszterelnöki interjút itt nézheti meg:

Nem működnek a szankciók

A miniszterelnök elmondta, emlékszik az Európai Tanács azon üléseire, amelyeken nagy mellénnyel arról beszéltek európai politikusok, hogy az orosz energiafüggőség kérdését meg lehet oldani. A magyar álláspont az volt, hogy ezt nem tudjuk ilyen gyorsan megoldani, és nekünk lett igazunk. 

– A békét kell elérni, azt, hogy legyen béketárgyalás – mondta. Hozzátette: 

A szankciók nem vezetnek semmire.

– Azt is mondhatnám hogy tüzet oltani sem lángszóróval szokott menni az ember – mondta. A miniszterelnök leszögezte, az amerikaiaknak itt kulcsszerepük van, mert ez a konfliktus túlnőtt rajtunk. 

A Nyugat félig-meddig bele van fonódva ebbe a háborúba, így egy új európai biztonsági rendszerről kell megállapodni. – Éppúgy, mint a második világháború után, megint egy orosz–amerikai megállapodástól kell várnunk biztonsági megállapodást – vélekedett a kormányfő.

Einstandra készülnek a németek?

– A 15 százalékos fogyasztáscsökkentésről szóló brüsszeli döntés kinyitott egy másik problémát is, hogy ha egy ország kifogy a gázból, akkor egy másik országnak kell ellátást biztosítania – húzta alá a miniszterelnök, aki ezt einstandnak nevezte. 

Orbán Viktor jelezte, hogy az elmúlt években – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkájának is köszönhetően – kiépültek az alternatív gázszállítási útvonalak. Az elmúlt években kiépült egy török–szerb útvonal, valamint kötöttünk a horvátokkal is egy megállapodást.

Most még alkudozunk, hogy az oroszoktól 700 millió köbméter plusz gázt vegyünk, ezt az üzletet pedig valószínűleg nyélbe fogjuk ütni

– rögzítette. A kormányfő kiemelte, hogy a legnagyobb probléma számunkra inkább az ár, mert a piaci árak rendkívül ingadoznak, a gáz nagy léptékben drágul.

Marad a rezsicsökkentés

– Nekem is vannak becsült adataim. Úgy látom, hogy ma egy magyar család az átlagfogyasztás szintjéig az áramszámlán spórol 56 ezer forintot, a gázszámlán pedig 146 ezer forintot. Szeretném, ha tudnák a magyar családok, hogy ők 

minden hónapban kapnak legalább 181 ezer forintot csökkentett árú energia formájában. 

Aki e fölött van, vagy csökkentse a fogyasztását, vagy keressen annyi pénzt hogy a lakosságpiaci árát ki tudja fizetni az átlagfogyasztás feletti energiarésznek – mondta a rezsicsökkentésről.

A miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés rendszere most biztosan fenntartható. Októbert tartja vízválasztónak. 

– Akkor kiderül, hogy az európai gazdaság belesodródik-e egy háborús gazdaságba, a háborús infláció tartós lesz-e vagy sem, az energiaárak magasak lesznek-e vagy sem – vetítette előre. 

– Mit lehet csinálni? Védekeznünk kell! Lehet úgy is politikát csinálni, láttunk ilyent Magyarországon is, hogy a miniszterelnök meg a kormány kiáll a nyilvánosság elé, széttárja a karját, látjátok, emberek, ez a helyzet, szenvedjük el együtt a csapásokat. Akkor a rezsi ára felmegy az egekbe, a  gazdasági növekedés megáll, a munkanélküliség elkezd nőni. Így voltunk 2008-ban és 2009-ben – mondta. A miniszterelnök felidézte, hogy 

az akkori szocialista kormány válságkezelése abból állt, hogy megmagyarázta az embereknek, miért nem tud csinálni semmit.

– Ha jön is a baj, legalább valamit csináljunk. A tervünk reális terv, sikerülhet – bizakodott Orbán Viktor.

Marad az 5 százalékos lakásáfa

– A lakásáfa a következő két évben is ötszázalékos lesz, így nem kell kapkodnia azoknak, akik építkeznek, az utóbbi időben a kormány tapasztalta ezt – jelentette be Orbán Viktor. Hozzátette: 

A kormány ezzel megtámogatja a lassuló lakásépítési piacot.

A kormányfő előrevetítette, hogy ilyen és ehhez hasonló válságkezelő lépésekre lehet majd számítani a jövőben.

A beszélgetést itt meghallgathatja:

Amerika finanszírozza a háborút

A miniszterelnök kiemelte, hogy 

a háborút Amerika finanszírozza, eddig 50 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát. 

A kormányfő azt nem tudja, hogy a következő fél évben ki fog ekkora összeget juttatni az ukránoknak, de abban biztos, hogy 

Európának nincs ennyi pénze. 

– Amíg az USA úgy gondolja, hogy ez a hadászati stratégia eredményre vezethet, addig nem lesz változás – fogalmazott a kormányfő. Jelezte: az idei, félidős választások az Egyesült Államokban változást hozhatnak ebben a felfogásban.

Nem veszélyezteti a hazai ellátást az aszály

Az aszálykárokról a miniszterelnök elmondta, hogy a hazai ellátást nem veszélyeztetik a történések, azonban 

kevesebb fog jutni exportra.

– A gazdák kára már más eset: a kárenyhítési alap kimerült. Létrehoztunk egy munkacsoportot, aminek az a dolga, hogy intézkedéseket tegyen a gazdák megsegítésének érdekében. Nem lenne jó, ha életképes mezőgazdasági cégek mennének tönkre – húzta alá a kormányfő.

Borítókép: Orbán Viktor / Facebook