Nagyváradon ülésezett a Nemzeti Összetartozás Bizottsága

Ciucur Losonczi Antonius

A kerekasztal-beszélgetést követő sajtóértekezleten Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke kifejtette, hogy tájékoztatták őket a nagyváradi, illetve a Bihar megyei magyar életről. Idejövet a bizottság több tagja örömmel állapította meg, hogy a schengeni csatlakozásnak betudhatóan sokkal gyorsabban, határellenőrzés nélkül értek Nagyváradra. „Egy újabb akadály szűnt meg a nemzet és a nemzetrész közötti kapcsolatban, és ebben kézzelfogható érdeme van a magyar kormánynak, illetve annak, hogy Magyarország látta el fél évig az Európai Unió Tanácsának elnökségét”, fogalmazott. Mint mondta, a magyar Országgyűlésben működő szaktestületek közül a Nemzeti Összetartozás Bizottsága az egyedüli, mely nemcsak Budapesten ülésezik, hanem minden ciklusban, tavasszal és ősszel egy-egy elszakított nemzetrészt meglátogat a Kárpát-medencében. A bizottság tehát nemcsak a parlament épületében végzi a munkáját, ahol a törvényhozás feladatát ellátja, hanem utazik, tapasztalatokat szerez, kapcsolatokat teremt, a helyszíneken érdeklődik és javaslatokat gyűjt be, arra összpontosítva, hogy vajon mindazon jogszabályok, melyekkel foglalkozik, a nemzetpolitika területén hogyan hasznosulnak. A célok változatlanok: a már megtörtént nemzetegyesítésen túl a magyar nemzet megmaradását és boldogulását szolgálni a szülőföldön. „Alapfilozófiánk az évek során nem változott: azt gondoljuk, minden állam feladata az, hogy a nemzet megmaradjon, és ezt nem vitatjuk el másoktól, sem a román, a szlovák, a német vagy a francia államtól. Mi nem tehetünk arról, hogy a nemzetünk túlnyúlik a határokon. Nekünk kötelességünk gondoskodni a magyar nemzetrészekről, legyenek azok a Kárpát-medencében, vagy éppen a távoli diaszpórában”, hangsúlyozta a fideszes politikus.

Arról is beszélt Pánczél Károly, hogy a nemzeti összetartozás bizottsága 2011 óta létezik, az alapító elnöke Potápi Árpád János volt, akinek tavaly bekövetkezett hirtelen halála nagy űrt hagyott maga után. 2010-ben indult el a magyar nemzetpolitika új fejezete: elkezdődött a nemzetegyesítés, az intézmény- és a támogatásrendszer felépítése, a törvényi háttér megteremtése. Elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt, majd ennek kapcsán választási törvényt módosítottak, és az Alaptörvényben rögzítették, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Megszavazták a nemzeti összetartozásról szóló törvényt is, mely szándékosan június 4-ére esik, „hogy a jogos gyász mellett nézzünk előre, és örüljünk annak, hogy nem csak hogy túléltük Trianont, de jó erőben is vagyunk itt, a Kárpát-medencében”.

Bizalmi tőke

Pánczél Károly kitért arra is, hogy a délelőtti megbeszélésén „sok esetben jó híreket kaptunk, sokan köszönték az anyaországi támogatásokat. De ezért senki sem tartozik hálával, mert ez nekünk a kötelességünk”. Hozzátette: ugyanakkor a nehézségekről is hallottak, hiszen Romániában is fogy a magyarság. Megjegyezte: a határközeliség lehetőséget ad, de elszívó hatása is van, viszont

A felvetődött javaslatok közül Pánczél Károly kettőt említett meg. Az egyik az RMDSZ szakmai programjára, a szórványprogram további fokozott támogatására vonatkozott, főleg azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya miatt különben nincs létjogosultsága önálló magyar intézményhálózatnak. Kiemelten szóba került a média világa is, pozitív példaként volt említve Szabadka esete, ahol újság, rádió és televízió is működik, és igényként fogalmazódott meg, hogy a bihari régióban is valami hasonlót kellene létrehozni.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai egész nap Nagyváradon, illetve Bihar megyében lesznek. Kérésként elhangzott még, hogy az anyaország továbbra is finanszírozza különböző projektek tervdokumentációinak az elkészítését, valamint támogasson intézményi keretek közt egy olyan, generációs élményt nyújtó tábort, ahol a partiumi magyar fiatalok jól érezhetik magukat, mint például volt korábban a margittai SzabadságFeszt.