2022.09.23. 13:04
Mára Magyarország a NATO fontos tagja lett
Vargha Tamás, a a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 30. évfordulójára szervezett konferencián tartott beszédet.
A megújult kecskeméti légi bázisra Pápáról visszaérkező Gripen vadászrepülőgép 2019. december 17-én.
Forrás: MTI
Fotó: Ujvári Sándor
Mára büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország a NATO fontos, jelentős, meghatározó tagja és ehhez hozzájárult a Magyar Atlanti Tanács (MAT) emberfeletti munkája is - mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 30. évfordulójára szervezett konferencián, pénteken Budapesten.
Vargha Tamás hozzátette: a MAT-nak fontos szerepe volt abban, hogy az 1997-es népszavazáson elsöprő többséggel döntöttek az emberek arról, hogy Magyarország a NATO tagja legyen.
Mint mondta, a szovjet rendszerű tömeghadseregről mára egy hatékony, professzionális, korrekt haderőt alakítottak ki, sokat tettek a katonák megbecsüléséért, leutóbb szeptember elsején emelkedtek az illetmények, jelentős haderőfejlesztés is indult és folytatják a munkát, hogy a Magyar Honvédség fontos eleme legyen a NATO-nak.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az euroatlanti térség és Európa biztonságnak legfontosabb letéteményese a NATO, és a gyorsan változó, kiszámíthatatlan, komplex biztonsági környezetben fel is értékelődik a szövetség szerepe. Harminc évvel a hidegháború után azzal kell szembesülnünk, hogy a biztonság nem magától értetődő, hanem komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy ezt a békét és biztonságot megőrizzük - mondta.
Megjegyezte: az Ukrajna ellen indított orosz invázió jelentősen növelte a szervezet egységét. Kimondták, hogy ebben a helyzetben Moszkva jelenti a legközvetlenebb fenyegetést a biztonságunkra és ezen csak az változtathat, ha Moszkva is változtat agresszív magatartásán - fogalmazott. Emlékeztetett rá: a szövetség az orosz fenyegetésre válaszul jelentősen megerősítette és megerősíti elrettentési és védelmi, ellenálló képességét. Jelezte: mindent meg kell tenni azért, hogy elősegítsék, ismét béke legyen Ukrajnában.
Hangsúlyozta: mindezek tudatában fejlesztik tovább a Magyar Honvédséget. Abban hiszünk, hogy a békéhez erő kell - mondta, kiemelve, hogy folyamatos az új eszközök beszerzése, és azon vannak, hogy olyan ajánlatot tegyenek a magyar fiataloknak, ami vonzó és arra ösztönzi őket, hogy felesküdjenek a haza szolgálatára.
Minden erőt arra fordítunk, hogy megvédjük a magyar embereket és semmilyen külső fenyegetés ne tudja Magyarországot veszélybe sodorni - mondta, kiemelve, hogy Magyarország teljesíti azokat a kötelezettségeit, amiket elvárnak tőle a szövetségben.
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, nincs hiteles és erős NATO-tagság egy ország számára, ha az nem nyugszik széles politikai talapzaton, és Magyarországon ez a széles politikai támogatottság megvan.
Úgy vélte, fontos volt a NATO-csatlakozásról rendezett népszavazás, mert annak eredménye azt mutatta, az emberek politikai oldaltól függetlenül támogatják a csatlakozást, és ez a mai napig fontos hivatkozási alap.
A politikus kifejtette: Magyarország kezdettől fogva - részben a széles politikai támogatásnak is köszönhetően - stabil, következetes, konszenzuskereső NATO-részvételt mutatott, igyekezett figyelembe venni a saját és szövetségesei érdekeit is. Megjegyezte: ugyanakkor "nincs vak atlantizmus", és bár korábban Magyarország mindenben támogatta Ukrajna euroatlanti törekvéseit, 2017-től blokkolja a NATO és Ukrajna közötti tanácsüléseket, mert Ukrajnában számos, a magyar nemzetiség jogait korlátozó intézkedéseket vezettek be. Ez nem kétoldalú, hanem nemzetközi jogi kérdés, a nemzeti kisebbségek jogait szavatolni kell - szögezte le, jelezve, hogy Magyarország kész felülvizsgálni álláspontját, ha javul a nemzetiségek helyzet.
Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, a NATO-t távol kell tartani a konfliktustól, de ez nem jelenti azt, hogy az egyes tagországok ne támogathatnák Ukrajnát.
Emlékeztetett rá, Magyarországon sokáig csak a GDP 0,8 százaléka volt a védelmi költségvetés, és "ezzel nem volt könnyű hiteles erőt mutatni a szövetségesek felé". Ezt sokáig a műveleti részvétellel tudta kompenzálni az ország, és erején felül vett részt számos műveletben, ezzel őrizve meg hitelességét - mondta.
Kiemelte, ezért fontos a pár éve indult haderőfejlesztési program, mert ezzel végre Magyarország is "beleteszi" a saját oldalán a forrásokat a NATO-tagságba, amire a kezdetektől szükség lett volna. Magyarország a NATO-tagságában mostanra vált hitelessé, és politikailag is megerősödik a szövetségben - jegyezte meg, kiemelve. hogy "nincs olyan, hogy nemzeti erő nélkül legyen valaki a NATO tagja és így tudjon részt venni a politikai döntéshozatalban".
Magyarország számára nagyon sokat adott a NATO, és úgy látom, Magyarország az elmúlt 30 évben egyre többet adott a NATO-nak és szövetségeseinek és mostanra kialakult egy egészséges egyensúly. Az utóbbi években megnőtt Magyarország nemzeti önereje, és ezzel jelentősen megnőtt NATO-tagságának hitelessége is - összegezte az államtitkár.
Csóti György, a MAT elnöke elmondta, a szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse Magyarország NATO-csatlakozását és elősegítse a transzatlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban. Az 1999-es csatlakozás után pedig a transzatlanti értékek és elvek integrálását segítik.
Vizi E. Szilveszter, a MAT tiszteletbeli elnöke pedig arról beszélt, sikeres 30 év van a szervezet mögött. Kiemelte: a magyar nép és a mindenkori kormányok is elkötelezettek a NATO mellett.
