2022.11.19. 09:57
Megkezdi működését az Integritás Hatóság
A hatóság, amely az egyik legfontosabb az Európai Bizottságnak tett kondicionálási tárgyalások kapcsán, ma kezdte meg működését. Alapvetően az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait fogja vizsgálni, és közbeléphet, ha olyan szabálytalanságot észlel, amely az uniós források nem megfelelő felhasználására ad lehetőséget – írja a Magyar Nemzet.
Dabóczi Kálmán alelnök (b), Bíró Ferenc elnök (k) és Molbusz Tímea alelnök (j) az Integritás Hatóság vezetőinek kinevezésén a Sándor-palota Tükörtermében 2022. november 4-én
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
Úgy tudni, a hatóság
akkor avatkozik majd be, ha véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását
– olvasható a cikkben.
A másik fontos vállalás még a Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása ezen a hatóságon belül. A kabinet már augusztus végén megkezdte a vállalt intézkedések végrehajtását, majd szeptemberben és októberben benyújtották a szükséges módosításokat a parlament elé.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a Magyar Nemzetnek kiemelte, hogy az Európai Bizottság részéről az egyik legkomolyabb fenntartás a korrupciós aggály volt, viszont az Integritás Hatóság megalakulásával ezt tulajdonképpen kiküszöbölte a magyar kormány.
A szakértő emlékeztetett: szeptember 18-án az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa, Johannes Hahn még úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi rendszer kérdése sem Lengyelország, sem Magyarország esetében nem képezheti a jogállamisági csomag részét, mivel közvetlenül nem kapcsolódik az európai uniós pénzügyi érdekek védelméhez. Ezzel szemben az elmúlt hetekben kiderült, hogy mégis vannak újabb elvárásai a bizottságnak a tizenhét ponton túlmenően, vagyis „csuklóztatja” a tagállamokat.
Kovács Attila hozzátette: mivel egyelőre nincs megállapodás, az említett nyilatkozat is a tárgyalási folyamat részét képezi.
Ahogy közeledik a megállapodás időpontja, úgy egyre többet támadják hazánkat, többek között több baloldali brüsszeli sajtóorgánum, sőt a jövő héten kezdődő brüsszeli plenáris ülésen szóba kerül az úgynevezett „magyar ügy”.
Ez nem a pénz nagyságáról szól, ez tisztán politikai zsarolás
– így pedig Johannes Hahn nyilatkozott legutóbb arról, hogy a magyar kormány a tagállamok közül egyedüliként meg akarja vétózni az Ukrajnának szánt uniós támogatásról szóló jogszabály elfogadását.
Megerősítette ugyanakkor, hogy
a zsarolás nem fogja befolyásolni a biztosi kollégium hazánkról alkotott véleményét.
Kovács Attila kiemelte: hétfőn tárgyal hazánkról az Európai Parlament (EP), azért akkor, mert a bizottság eredetileg kedden akart dönteni a forrásokról, és az EP erős politikai üzenetet akart a döntést megelőzően küldeni.
A magyar kormány kompromisszumkészséget mutatott, és pozitív mederben zajlottak a tárgyalások. Várhatóan az Európai Bizottság sem kívánja vállalni annak az ódiumát, hogy az év vége előtt nem tud megállapodni hazánkkal
– emelte ki Kovács Attila.
A teljes cikket IDE kattintva lehet elolvasni.
