2022.12.06. 16:00
Az Európai Bizottság új értékelést készít a magyarországi helyzetről
A várakozásokkal ellentétben az Ecofin mai, brüsszeli ülésén nem szavaztak a magyar helyreállítási terv elfogadásáról. Elhalasztották a döntést az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő úgynevezett kondicionalitási eljárásról, valamint a globális minimumadóról is, az ukrajnai támogatási programnak is csak egy része volt napirenden – írja a Magyar Nemzet.
Varga Mihály pénzügyminiszter (k) beszélget Magdalena Rzeczkowska lengyel (b) és Bruno Le Maire francia hivatali partnerével az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács, az Ecofin ülésének kezdetén Brüsszelben 2022. december 6-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Stephanie Lecocq
A gazdasági és pénzügyminisztereket tömörítő tanács keddi ülésén a hazánkat is érintő témák azért vesztették aktualitásukat, mert az Európai Bizottság egy teljesen új, frissített értékelést készít a magyar helyzet kapcsán.
A lépés logikus, hiszen a november végi döntés óta a magyar Országgyűlés már meg is szavazta a magyar vállalásokat, valamint a kormány újabb vállalásokat is tett, ezért a bizottság döntését megalapozó értékelés már idejétmúlt, annak frissítésére van szükség
– mutat rá a Magyar Nemzet.
Mindeközben a brüsszeli Politico arról ír, az Európai Unió két kulcsországa, Németország és Franciaország segít hazánknak a Brüsszellel folytatott jogállamisági vitában. A két ország képviselői úgy látják, Magyarország nagyobb előrelépést tett a korrupcióellenes intézkedések terén, mint amekkorát Brüsszel elismer. Szerintük ugyanis az Orbán-kormány teljesíti azt a 17 korrupcióellenes reformot, amelyet a források befagyasztásának elkerülése érdekében vállalt, és ezt a befagyasztás arányának csökkentésével kellene tükrözni, amely jelenleg a kohéziós alapok 65 százalékának felel meg.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a sajtóhírekkel ellentétben az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitel nem szerepelt napirenden az Ecofin mai ülésén.
A tárca közlése szerint tehát valótlanul állítja a 444.hu, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter kedd délelőtt megvétózta Ukrajna támogatását. Az egyetlen, amiről valóban szavaztak, az az Ukrajnának nyújtott 18 milliárd eurós pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag harmadik pontja, a költségvetési rendelet módosítása, ami azt tenné lehetővé, hogy az Ukrajnának történő uniós hitelfelvétel a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében valósuljon meg.
Erre szavazott nemmel Varga Mihály pénzügyminiszter az Ecofin keddi ülésén
– tudta meg a Magyar Nemzet.
Magyarország a téma felvetésének kezdetétől jelezte:
nem támogatjuk az újabb közös hitelfelvételt,
a tervezett összeg hazánkra eső részét kétoldalú alapon biztosítjuk Ukrajnának.
Adósközösséggé válna az Európai Unió
Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth tádióban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A háborúnak nemcsak az a költsége van, hogy amit most lerombolnak, azt újra kell majd építeni, hanem kiderült, hogy az ukrán állam működtetése is gondban van. Ukrajna nem tudja kifizetni a nyugdíjat, nem tudja fenntartani az infrastruktúráját, ezért Ukrajna a Nyugathoz, az unióhoz is fordult, hogy adjunk pénzt. Évente 18 milliárd eurót kellene adnunk csak azért, hogy az ukrán állam működjön. A közösen felvett hitelből akarja mindezt állni az unió, közösen eladósodott államok közösségévé téve magát.
Ez nem a tagállamok együttműködése, hanem adósságközösség lenne, amit még az unokáink is nyögnének. Ezt mi nem támogatjuk, több állam már az ukránok megsegítése nélkül is adósságban van. Szét kell osztani egymás között súlyozva az Ukrajna megsegítésére szánt összegeket, mi csak ezt tudjuk támogatni
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Varga Mihály: a Magyarországnak járó uniós források kifizetését nem lehet más ügyekkel összekapcsolni
Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek kedden Brüsszelben.
A miniszter az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági minisztereinek tanácskozását (Ecofin) követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ez nem korrekt magatartás, mert a globális minimumadó és az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel nem függ össze az uniós források kifizetésével.
A magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban Varga Mihály jelentős előrelépésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság másfél év után nemcsak pozitívan értékelte azt, hanem lényegében jeles osztályzattal is látta el, vannak olyan kategóriák, amelyekben a legjobb öt között vannak a magyar programok. Elmondta: a terv tartalmát minden tagország támogatja, így az év végéig megtörténhet a hivatalos jóváhagyás.
Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy három operatív programnál a bizottság fenntartja a kifizetés felfüggesztésére vonatkozó szeptemberi javaslatát, annak ellenére, hogy a kormány a testület által kért 17 kérdésben maradéktalanul teljesítette a novemberig vállalt kötelezettségvállalásait. Hozzátette: több uniós tagállam is azon az a véleményen van, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében első alkalommal kerül sor eljárásra, ezért a bizottságnak "igazságosnak, arányosnak és objektívnek kell maradnia, a tényekre alapozva kell rögzítenie álláspontját".
"Több tagország jelezte, hogy szükség lenne egy objektív értékelésre, amelyek figyelembe veszik a magyar kormány által november 19. után tett lépéseket. Például Franciaország és Németország is úgy véli, hogy a bizottság értékelésében van egyfajta aránytalanság" - mondta Varga Mihály, kifejezve reményét, hogy az uniós végrehajtó testület tárgyilagosabb minősítéssel zárja majd le a folyamatot.
A miniszter az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. "Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz" - tette hozzá.
Kiemelte, hogy Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, de kizárólag kétoldalú megállapodás keretében ad hitelt, saját erőből, az Ukrajnával közösen meghatározandó konkrét célokért. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a magyar költségvetésben - szögezte le a pénzügyminiszter.
Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország már több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott, és 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására.
A pénzügyminiszter a globális minimumadóról szólva hangsúlyozta: Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó kulcsa, amelyet a globális minimumadóra vonatkozó nemzetközi törekvések szerint 15 százalékra kellene emelni. Az adóemelés magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését - jelentette ki.
Magyarország elutasítja, hogy az e két kérdésben képviselt magyar álláspont megváltoztatásához kössék a nekünk járó uniós források ügyét - mondta Varga Mihály.
