2023.02.16. 11:26
Közzétette a népszámlálás első adatait a KSH, kiderült, hányan vagyunk
A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban - közölte Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Járókelők Budapesten
Forrás: MTVA/Bizományosi
Fotó: Róka László
Kovács Marcell a népszámlálás lezárulta után 80 nappal tartott első adatismertetésen az MTI szerint elmondta, október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 491 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban, az aktív korúak - 15 és 64 év közöttiek - száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.
A legutóbbi, 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, amit mérsékelt a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet, a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent
- tette hozzá a projektvezető.
Mint a KSH honlapján közzétett tájékoztatóból kiderül, Magyarország lakosságszáma 1980-ban volt a legmagasabb, 10 millió 709 ezer fő, azóta viszont folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.
Forrás: KSH
Nőtt a gyermekvállalási kedv
Az utóbbi tíz évben a KSH szerint mind az élveszületések, mind a halálozások száma ingadozott, a mélypontot a 2011. év jelentette a születési statisztikában, azonban
az utóbbi éveket a gyermekvállalási kedv emelkedése jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett.
Kovács Marcell értékelése szerint ez jelentős növekedés annak alapján, hogy egyre kevesebb a termékeny korú nő.
A Covid-járvány hatása az adatokban is világosan megjelenik, ugyanis, mint írják, a halálozások száma évente 130 ezer körül alakult, a járvány által érintett 2020-ban és 2021-ben azonban 141, illetve 156 ezerre emelkedett.
A tavalyi népszámláláskor a lakosság 21 százaléka volt időskorú, 15 százaléka pedig gyerekkorú. A két népszámlálás között eltelt időben 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.
Melyik vármegyében laknak a legtöbben?
Forrás: KSH
Területi eloszlás szerint csak
Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent, a legnagyobb növekedés Pest vármegyében 10 százalékos volt, a legnagyobb csökkenés, 13 százalékos, Békés vármegyében volt.
A változás főként a természetes fogyásból adódik, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, Békés vérmegyében pedig a legnagyobb.
A legtöbben Pest vármegyébe költöztek, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből költöztek el. A népességcsökkenés mértéke a községekben volt a legkisebb, negyedakkora, mint a megyei jogú városokban.
Fotós: Szigetváry Zsolt / Forrás: MTI
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye, a legritkábban lakott vármegye Somogy, ahol negyedannyian laknak egy négyzetkilométerre vetítve, mint Pest vármegyében. A lakosság 18 százaléka Budapesten él.
Kovács Marcell a lakásadatokat ismertetve közölte, 2011 óta a lakásállomány 4,6 százalékkal nőtt, Békés megye kivételével mindenhol emelkedett, a dunántúli vármegyékben nagyobb mértékben, mint a keleti országrészben, a legnagyobb emelkedés Győr-Moson-Sopron, Pest, valamint Somogy vármegyében volt. A vidéki városokban nőtt leginkább a lakásállomány, a községekben alig változott.
A jövőbeli népszámlálásokhoz már fog kelleni a lakosság közreműködése
A projektvezető felidézte, hogy
a népszámlálás első szakaszában, 19 napon át a lakosság önállóan, interneten tölthette ki a kérdőíveket, ebben a formában 7 millió személyi kérdőív érkezett be, ez a szám pedig felülmúlta minden várakozásukat, és nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó eredmény.
Ezután egy hónapig számlálóbiztosok keresték fel a háztartásokat, így még 2,2 millió személyi kérdőív érkezett be, majd az egy hétig tartó pótösszeíráson a helyi polgármesteri hivatalokban még 63 ezer kérdőívet töltöttek ki, ami egy Sopron méretű város lakosságának felel meg - fűzte hozzá a projektvezető.
Összesen tehát 9,2 millió személyi kérdőívet gyűjtöttek össze, az adatokat pedig összevetették az állami adatbázisokkal, így állapították meg, hogy Magyarország lakossága 9,6 millió volt október elsején - emelte ki Kovács Marcell.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke elmondta, a 155 éves hivatal történetében 16. alkalommal készítették el azt a pillanatképet, amely bemutatja az országot, a népességet, a társadalom sokszínűségét, a lakásviszonyokat, a családi és háztartási körülményeket.
Vukovich Gabriella elmondta azt is, hogy a jövőben a lakosság közreműködése helyett már teljesen az állami adatbázisok segítségével folyik majd a népszámlálás, és ennek köszönhetően az eddigi tízévenkénti adatgyűjtés helyett gyakrabban tudnak tényeket közölni.
A Központi Statisztikai Hivatal 2022. október 1. és november 28. között hajtotta végre Magyarország 16. népszámlálását. A KSH emlékeztet rá, hogy a papíralapú kérdőívek nélkül végrehajtott népszámlálás felgyorsította az adatok feldolgozását, lehetővé téve, hogy mindössze két és fél hónappal a cenzus befejezése után már közölhessék a népesség és a lakásállomány számának alakulását bemutató első eredményeket.
