2023.03.17. 16:39
Török elnök: Ankara hozzájárul Finnország felvételéhez
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához.
Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözli Sauli Niinistö finn elnököt Ankarában 2023. március 17-én
Forrás: AFP
Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően.
A török államfő reményét fejezte ki, hogy
a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
Finnország "őszinte és konkrét" lépéseket tett a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalások teljesítése érdekében - mutatott rá.
Mint fogalmazott:
Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében.
Törökország a NATO nyitott ajtók politikájának határozott támogatója - húzta alá a török elnök.
Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 "terroristát", akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek - tette hozzá.
Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli.
A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
A török államfő leszögezte: Svédország nem teljesítette a vállalásait, hanem "kitárta a karjait a terroristák előtt". Stockholm utcáin folyamatosak a PKK "leágazásainak" megmozdulásai - hangoztatta.
Sauli Niinistö finn elnök a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki Erdogan bejelentését illetően. Ez minden finn számára fontos hír - emelte ki, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Finnország NATO-tagsága nem lehet teljes Svédország nélkül, mert a két szomszédos ország érdekei közösek.
Törökországnak a Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy szélsőjobboldali párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Erdogan január 23-án kijelentette:
nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a "gyalázatos" Korán-égetés után.
A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
