Ukrán titkosszolgálat: egy lehallgatott beszélgetésben orosz katonák elismerték a kahovkai vízerőmű felrobbantását

Észtország kitiltotta a területéről Kirill orosz pátriárkát

Észtország megtiltotta Kirill pátriárkának, az orosz ortodox egyház fejének, hogy a területére lépjen. 

A tallinni külügyminisztérium pénteki közlése szerint a listán szereplő személyek bűnrészesek, illetve társtettesek az emberi jogok komoly megsértésében. Mások Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki őrizetbe vétele és elítélése miatt kerültek fel a nemkívánatos személyek listájára. Áprilisban Vlagyimir Kara-Murzát huszonöt év börtönre ítélték. 

Margus Tsahkna észt külügyminiszter a döntést magyarázva azt mondta, hogy Kirill pátriárka az egyik legnagyobb támogatója és védelmezője Putyin ideológiájának. 

"Megindokolta és népszerűsítette az Ukrajna elleni háborút" - tette hozzá.
 

Peking: orosz csapatok kínai hadgyakorlaton fognak részt venni

Oroszország részt vesz a Kína által megtartandó Észak. Együttműködés 2023 kódnevű hadgyakorlaton – közölte pénteken a kínai védelmi minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.

Pénteken Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke videókapcsolaton keresztül tárgyalt Liu Csen-livel, a Kínai Népköztársaság Központi Katonai Tanácsának vezérkari főnökével, akit idén márciusban neveztek ki erre a posztra.

A kínai védelmi minisztérium tájékoztatása értelmében a két fél véleménycserét folytatott a két ország vezetői által elért konszenzus végrehajtásáról, valamint a hadseregek közötti együttműködés elmélyítéséről. Geraszimov moszkvai közlés szerint a tárgyalás során kijelentette, hogy a kétoldalú

Az orosz tábornok a TASZSZ által kiadott megfogalmazás szerint azt hangsúlyozta, hogy „az aktuális világesemények tükrében a meghozott döntések hosszú távú nemzeti fejlesztési és biztonsági célokat alakítottak ki, amelyeket vezetőink közös nyilatkozatában rögzítettek, beleértve a katonai együttműködés elmélyítésének kérdéseit is”.

Putyin: az ukrán támadás megkezdődött

Megkezdődött az ukrán támadás, amit az is bizonyít, hogy Kijev bevetette a stratégiai tartalékokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban újságíróknak.

– hangsúlyozta az államfő.

Méltatta az orosz hadsereg, a hadvezetés és a korszerű orosz fegyverek hatékonyságát és azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban jelentős, a „klasszikus” mutatót meghaladó veszteségeket szenvedtek, amely a támadó fél esetében három az egyhez arányú.

„Nem fogom most elmondani a számokat, de mély benyomást keltenek” – fogalmazott Putyin.

Putyin az elmúlt évek tragédiáért a „kijevi rezsimet” tette felelőssé, amely „hatalmának elsődleges forrása államcsíny”.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők nagyhatótávolságú, tengeri és légi indítású precíziós fegyverekkel végrehajtott csoportos csapással külföldi lőszert, fegyvert és haditechnikát – egyebek között drónokat – tároló raktárakat semmisítettek meg az éjszaka folyamán Ukrajna területén. A tábornok szerint az összes kijelölt létesítményt eltalálták, a csapások pedig megakasztották az ukrán erők utánpótlását a hadműveleti területen. Azt mondta, hogy a megsemmisített létesítményekben drónokat is raktároztak.

Beszámolója szerint az orosz erők több, páncélosokkal támogatott ukrán támadást vertek vissza a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja megyében. Mint mondta, az ukrán erők itt mintegy 680 katonát, valamint egyebek között 35 tankot, 11 gyalogsági harcjárművet, 19 páncélozott harcjárművet, hat járművet, köztük három Hummert és egy francia gyártmányú CAESAR önjáró löveget veszítettek.

A szóvivő azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők embervesztesége más frontszakaszokon további mintegy 150 ember volt. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között említett meg egyebek mellett egy MiG-29-es és egy Szu-25-ös harci gépet – ezzel a háború kezdete óta megsemmisített ukrán repülőgépek száma az orosz nyilvántartás szerint elérte a 440-et –, egy kommunikációs központot, két vezetési- és megfigyelőpontot és egy lőszerraktárt.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség katonai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a zaporizzsjai nukleáris erőműnél három ukrán csapásmérő drónt kényszerítettek leszállásra rádióelektronikai eszközökkel. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Az oroszországi Voronyezsben három civil szenvedett könnyebb sérüléseket annak következtében, hogy robbanóanyagot szállító drón csapódott egy többemeletes lakóházba. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az eszközt lelőtték, az incidensben pedig annak jelét vélte felfedezni, hogy Ukrajna folytatja a polgári célok elleni támadásokat.

Jevgyenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy letették az esküt a régió „népi milíciájának” első tagjai. Az új fegyveres testület a rendőrséggel és a hadsereggel együtt fog részt venni a járőrözésben és a közrend fenntartásában.

Az orosz külügyminisztérium pénteken bekérette a moszkvai japán nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Tokió páncélozott járművek és katonai terepjárók szállítását kezdi meg Ukrajnának. A diplomatának kifejtették, ez a lépés a harci cselekmények eszkalációjához és a „kijevi rezsim” által okozott emberi áldozatok számának további növekedéséhez vezet, a japán kormánynak pedig fel kell készülnie arra, hogy osztozzon a felelősségben a polgári lakosok haláláért, egyebek között Oroszország határ menti régióiban. Moszkva Tokió értésére adta, hogy az ilyen lépések nem maradhatnak súlyos következmények nélkül.

A belga kormány katonai segélycsomagot hagyott jóvá

A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 14. katonai segélycsomagot, amelynek keretében a védelmi minisztérium 32,4 millió euró értékben 105 milliméteres lőszert vásárol az ukrán fegyveres erők számára – közölte pénteken a tárca.

– hangsúlyozta Ludivine Dedonder védelmi miniszter, aki a katonai segélycsomagról szóló javaslatot felterjesztette a kormánynak.

A védelmi minisztérium közleménye szerint a lőszereket a belga hadiipartól vásárolják, és a lehető leghamarabb Ukrajnába szállítják.

– áll a közleményben.

A belga hadügyminisztérium a háború kezdete óta támogatást nyújt az ukrán fegyveres erőknek, a védelmi és biztonsági ipara készleteiben rendelkezésre álló lehetőségek szerint. Az anyagi támogatás mellett a védelmi minisztérium már több mint 700 ukrán katonát képzett ki az Ukrajna segítésére létrejött uniós katonai segítségnyújtási missziója keretében.

Kreml: ukrán ágyúzás közepette zajlik a mentés a herszoni elárasztott területeken

Az ukrán tüzérség folyamatos és „barbár” támadásai közepette kell menteni az áradás sújtotta lakosságot Herszon megye orosz ellenőrzés alá került területén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

– hangoztatta az elnök szóvivője.

Arról, hogy az ukrán tüzérségi csapások két civilt megöltek és kettőt megsebesítettek Hola Prisztanban, csütörtökön számolt be Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója. A TASZSZ pénteken azt írta helyszíni jelentésében, hogy az ukránok tűz alatt tartják az elárasztott Oleski település lakosainak evakuálási pontját, s ezzel megakadályozzák, hogy a már negyedik napja omladozó házaik tetején ülő embereket csónakkal evakuálják.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken a Telegramon reagált arra, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elutasította Recep Tayyip Erdogan török elnök kezdeményezését, hogy induljon nemzetközi vizsgálat a kahovkai vízerőmű megsemmisülése ügyében. Zaharova azt írta, hogy ezen nem lepődött meg, és emlékeztett rá, hogy Kijev a Bucsában halottnak nyilvánított személyek listáját még az ENSZ-nek sem adta át. „A nyomozás keresztbe akadna Zelenszkij (ukrán elnök) torkán” – fogalmazott a szóvivő.

Vlagyimir Szaldo Herszon megyei orosz kormányzó pénteken a Telegram-csatornáján azzal vádolta meg Kijevet, hogy az árszint magasan tartása érdekében szándékosan növeli a vízáteresztést a dnyiprói vízerőművön keresztül. Mint mondta, a vízszint Oleskinél és Hola Prisztannál továbbra is 12 méter.

A kormányzó arról is beszámolt, hogy a vízerőmű pusztulása okozta áradás miatt életüket vesztett emberek száma nyolcra emelkedett. Közölte, hogy az elárasztott területekről több mint 5800 embert evakuáltak, köztük 243 gyermeket és 62 mozgáskorlátozottat.

A mentőszolgálatok szerint az ár ellepett öt temetőt – kettőt Oleskiben, valamint egy-egyet Szolonciben, Krinkiben és Koszunban –, egy dögtemetőt pedig Hola Prisztanban.

Bekérették a magyar ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba a Magyarországnak átadott hadifoglyok ügyében

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a kijevi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét azzal összefüggésben, hogy Oroszország átadott Magyarországnak tizenegy, kárpátaljai magyar nemzetiségű, ukrán állampolgárságú hadifoglyot – közölte Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő pénteken a Facebookon.

Közölte, hogy Magyarország ügyvivőjét ezért pénteken bekérették az ukrán külügyminisztériumba „érdemi megbeszélésre”.

„Az ukrán fél átadta megkeresését, amelyben részletes tájékoztatást kér az ukrán állampolgárokról, továbbá azt, hogy haladéktalanul engedjenek hozzájuk egy ukrán konzult egészségi állapotuk megismeréséhez és konzuli segítségnyújtáshoz” – tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette, hogy az ügyvivővel folytatott megbeszélésen az ukrán fél külön kiemelte az egyeztetés szükségességét „az olyan kényes kérdésekben, mint a hadifoglyok szabadon bocsátása”.

Nyikolenko hangsúlyozta egyúttal, hogy

Putyin: július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése

Július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával pénteken Szocsiban folytatott megbeszélésén.

– mondta az orosz elnök.

Putyin a találkozó informális részéről készült felvételen elmondta, hogy a nap folyamán később „szemtől szemben” fog biztonsági kérdésekről tárgyalni Lukasenkával.

„Egészében véve a helyzet stabil, sőt, azt mondanám, hogy jó. Ezen a területen magabiztosan működünk együtt” – mondta.

Putyin március 25-én jelentette be, hogy Oroszország Fehéroroszország kérésére taktikai nukleáris fegyvert telepít a köztársaságba, úgy ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi szövetségesei területén. Az orosz államfő akkor azt mondta, hogy a tervek szerint július 1-jén fejeződik be az ezen fegyverek tárolására szolgáló létesítmények kiépítése Fehéroroszországban.

A Kommerszant című lap közölte, hogy az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból. Az értesülést az orosz külügyminisztérium megerősítette. Putyin május 29-én látta el kézjegyével a CFE-szerződés ügyében rendelkező orosz törvényt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A módosított szerződést azonban csak négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – ratifikálta.

Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre „lelkiismeretesen a dokumentumot”. Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Az orosz fél ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát a valósággal”.

A dokumentum szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.

Ukrán titkosszolgálat: egy lehallgatott beszélgetésben orosz katonák elismerték a kahovkai vízerőmű felrobbantását

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lehallgatta orosz katonák telefonbeszélgetését, amelyben az egyik elmondja a másiknak, hogy a Herszon megyei kahovkai vízerőművet nem ukránok, hanem egy orosz szabotázscsoport robbantotta fel – közölte az SZBU pénteken.

A biztonsági szolgálat közzétette honlapján az általa orosz katonáknak mondott két férfi lehallgatott beszélgetését. „Az oroszok a gát felrobbantásával akarták megzsarolni Ukrajnát, és ember okozta katasztrófát okoztak államunk déli részén” – jegyezte meg az SZBU sajtószolgálata.

– mondja a felvételen az állítólagos orosz katona. A folytatásban leírja a katasztrófa következményeit, amelyeket szavai szerint Oroszországban próbálnak eltitkolni, vagyis a vízszint emelkedését, az áradások és a pusztítás nagyságrendjét. Elmondja egyebek mellett, hogy egy közeli parkban „állatok ezrei pusztultak el”.

Az ukrán katonai hírszerzés pénteki közleményében azt írta:

„Ennek keretében egy sor provokatív anyag készült, amelyek szerzői Ukrajnára hárítják a felelősséget a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért, és a politikai válság előfeltételeit igyekeznek megteremteni” – fejtette ki a hírszerzés. Rámutatott, hogy a kiadványok előkészített fő címei közvetlen vádakat tartalmaznak a katonai-politikai vezetés, különösen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. A hírszerzés kiemelt pár példát ezen címek közül: „Kétségbeesésében, hogy sikereket érjen el egy esetleges offenzívában, Zelenszkij átváltott a felperzselt föld taktikájára, ami azonban saját népe ellen irányult”, illetve „A gátrobbanás elmossa Zelenszkijt”.

A hírszerzés értesülései szerint emellett állítólagos ukrán és külföldi olvasók nevében hamis internetes fiókokból kommentárokat helyeznek el minden cikk alatt, ezáltal egy „élő” vita benyomását keltve, hogy valódi hálózati felhasználókat is bevonjanak a beszélgetésbe. Kijevben úgy tudják, hogy a projekt rendelkezésre álló költségvetése körülbelül 6 millió dollár, az összeg további növelésének lehetőségével.

Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a péntekre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás megrongált két gázkitermelő létesítményt a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében, egy gázszállítást irányító állomást a délkeleti Zaporizzsja megyében, és országszerte több elektromos vezetékeket.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a zaporizzsjai régióban lévő Huljajpole város kórházára, a támadás miatt két egészségügyi dolgozó életét vesztette, két további civil pedig megsérült.

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy előzetes információk szerint az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték a megyeszékhely, Harkiv város peremvidékét. Hozzátette, hogy személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés.

Több tucat ukrán páncélozott jármű semmisült meg

Az orosz Vosztok haderőcsoport katonái a különleges műveleti zónában két irányban több mint 50 ukrán páncélozott járműegységet, köztük 21 harckocsit semmisítettek meg – közölte a RIA Novosztyival Oleg Csehov alezredes, a haderőcsoport sajtóközpontjának vezetője.

Ukrán ágyúzás miatt villamossínek és villanyvezetékek rongálódtak meg

Gorlovka központi városrészében az ukrán fegyveres erők ágyúzása miatt megrongálódtak a villamossínek és az elektromos vezetékek is. Erről Ivan Prikhodko polgármester számolt be.

Gátrobbantás: egyre több a halálos áldozat

Hatra emelkedett a Nova Kahovka-i gát felrobbantása miatt elszabadult ár halálos áldozatainak száma. A helyi katasztrófavédelem a RIA Novosztyi jelentése szerint arról is beszámolt: a helyzetet súlyosbítja, hogy öt temető is az árvízzónában van.

Nova Kahovkában a vízszint két méterrel, tíz méterre csökkent. Huszonkétezer ház továbbra is vízben áll. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: a robbantás nagyszabású környezeti és humanitárius katasztrófához vezetett.

Az ukrán fegyveres erők elvesztették állásaik egy részét Luhanszknál

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) Luhanszknál egy offenzívára tettek kísérletet, amit az orosz katonák visszavertek. Az orosz ellentámadás következtében az ott állomásozó ukrán egységek elvesztették állásaik egy részét. Erről a luhanszki népi milícia nyugalmazott alezredese, Andrej Marocsko számolt be a TASZSZ-nek.

– mondta, hozzátette, az ukrán csapatok eddig nem érték el a kívánt eredményt.

Segélyszállítmányokat küld a Máltai Szeretetszolgálat 

Napközben eléri az ukrajnai Nova Kahovkánál történt gátrobbantás után elöntött területeket a Máltai Szeretetszolgálat első segélyszállítmánya, amelyet további humanitárius szállítmányok követnek - közölte az MTI-vel pénteken a szeretetszolgálat.

Az ukrán állami szervek kérésére a Máltai Szeretetszolgálat tíz tonna tartós élelmiszert, higiéniai termékeket, több mint hetven ágyat és matracot, valamint az átázott falú épületek felmelegítésére alkalmas, benzin és dízelüzemű fűtőkészülékeket küldött a katasztrófa sújtotta térségbe - írták. Hozzáfűzték, hogy az adományt a Herszon megyei állami szervezetek veszik át és használják fel az elöntött területeken.   

- tudatta a Máltai Szeretetszolgálat. A közlemény szerint a jövő héten Odesszába is küld kamiont a máltai szervezet, mivel a gátrobbantás után elöntött településekről sok embert ott helyeztek el.   

Ukrajna egyik legnagyobb tározója volt a kahovkai, a gátat keddre virradóra felrobbantották, a víztározó gyakorlatilag megsemmisült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a robbantással.

Négy cirkálórakétát és tíz drónt lőttek le az ukrán egységek egy orosz légicsapás során

Az ukrán hadsereg négy cirkálórakétát és tíz drónt lőtt le egy orosz légicsapás során az éjszaka folyamán - közölte a légierő pénteken kora este.

Közölték, hogy két másik cirkálórakéta pedig egy korábbi, csütörtök esti támadás során Ukrajna középső részén egy polgári épületbe becsapódott be.

A Pentagon új légvédelmi csomagot készít Ukrajnának

A Pentagon új, hosszú távú fegyverszállítási csomagot készít elő Ukrajnának több mint 2 milliárd dollár értékben. A Bloomberg jelentése szerint ez megkönnyíti a Hawk rakétakilövők és rakéták, valamint két fejlett Patriot légvédelmi rakétarendszer beszerzését.
A csomag egyik összetevője a Lockheed Martin által gyártott Patriot Advanced Capability Missile-3 (PAC-3). A másik a Raytheon Technologies által gyártott Guidance Enhanced Missile (GEM-T), amely továbbfejlesztett taktikai ballisztikus elhárítási képességekkel büszkélkedhet.
Novemberben az Egyesült Államok bejelentette, hogy a Hawk rendszereket saját készleteiből kívánja biztosítani, de a felújítási költségeket az "Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés" alapjaiból fedezték.

Oroszország visszautasította az ukrán vádakat

Oroszország csütörtökön visszautasította azokat az ukrán vádakat, amelyek szerint 2014-ben támogatta az oroszbarát szakadárokat Kelet-Ukrajnában, és hátrányosan megkülönbözteti a tatárokat és az ukránokat a Krím-félszigeten, és Kijevet "kirívó hazugságokkal" vádolta az ENSZ legfelsőbb bíróságán.

Rendkívüli egységet küld Ukrajnába a WHO

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy rendkívüli egységet indított Ukrajna árvíz sújtotta részeibe, és arra készül, hogy reagáljon egy sor egészségügyi kockázatra, beleértve a traumákat, a fulladást és a víz által terjedő betegségeket, például a kolerát – közölték a szervezet tisztviselői.

ENSZ segélymunkások érkezhetnek Herszonba

Ukrán tisztviselők szerint az ENSZ beleegyezett, hogy személyzetet küldjön a civilek evakuálására a megszállt Herszonba, ha Oroszország engedélyezi a bejutásukat. Ukrajna garantálta a segélymunkások biztonságos átjutását az elárasztott területekre, de Oroszországnak ugyanezt a biztosítékot kell nyújtania – közölte az ukrán külügyminisztérium.

"Megállapodás született arról, hogy az ENSZ haladéktalanul növeli a segélyek mennyiségét, és további erőket küld Herszonba és más érintett régiókba" - olvasható a Dmitro Kuleba külügyminiszter és Denise Brown ENSZ humanitárius koordinátor találkozója után kiadott közleményben.

Legalább kilencen megsebesültek a Herszon elleni ágyúzásokban

Orosz lövöldözésben legalább kilenc ember megsebesült Herszonban, miközben a lakosságot evakuálják az árvíz miatt. Az ukrán belügyminisztérium a Telegramon kiadott közleményében közölte, hogy az ágyúzás "pontosan azon állampolgárok evakuálásakor kezdődött, akiknek az otthonát elöntötte a víz".

Nincs nyoma külső támadásnak

Az Associated Press információi szerint a Kahovka-gátról készült közeli drónfelvételek nem mutatnak bizonyítékot felülről érkező támadásra. Oroszország korábban a gát ágyúzásával vádolta meg Ukrajnát, de a még látható épületeken semmi jele nincs a bombázásra jellemző perzselési nyomoknak vagy repeszhegeknek.

A szakértők szerint ez utóbbi sokkal valószínűbb, mint egy ukrán támadás – bár a gátat is meggyengítette a hónapokig tartó orosz elhanyagolás.

Omlásveszélyre figyelmeztetnek

Egy párizsi székhelyű nukleáris biztonsági szervezet, az IRSN szerint a kahovkai gát megsemmisülése és tározójának vízszintcsökkenése miatt omlásveszélyes helyzetbe került a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtava. Elméletük szerint a másik oldalon lévő tározó hiányában a hűtőmedencében lévő víz belső nyomása átszakíthatja a körülötte lévő gátat.

A medence elvesztése nem feltétlenül lenne katasztrofális, mivel más vízforrásokat is be lehetne vonni, hogy megakadályozzák az erőmű nukleáris fűtőanyagának olvadását, de a hűtőmedence elvesztése drámaian növelné az erőmű biztonsági aggályait.

Ukrajna nyugati támogatása erős jelzés Putyinnak

Rishi Sunak brit miniszterelnök azt mondta Washingtonban, hogy Ukrajna szövetségeseinek erős jelzést kell küldeniük Vlagyimir Putyinnak arról, hogy a Kijev melletti kiállásuk nem gyengül. "Minél jobban támogatni tudjuk Ukrajnát, nemcsak itt és most, de tartósan, akár évekig is, az világossá teszi Putyinnak, hogy értelmetlen háborút vív" - fogalmazott.

Elég vagy nem elég a víz az atomerőműnek?

Úgy tűnik, hogy a kahovkai gátat és a zaporizzsjai atomerőművet üzemeltető energetikai társaságok nem értenek egyet abban, hogy a gátszakadás milyen hatással van az erőműre.

Ihor Szirota, a víztározót üzemeltető Ukrhydroenergo vezetője szerint a vízszint csütörtök este 12,5 méter magas volt – 20 centiméterrel a kritikus szint alatt, amikor

a hat atomreaktor és a nukleáris hulladéktároló kiszolgálásához. Azt mondta az Interfaxnak, hogy a gátat "a tövéig lerombolták", és előrejelzése szerint

ami a Dnyipro folyó magassága volt a gát építése előtt.

Az atomerőművet üzemeltető Energoatom szóvivője azonban visszautasította a jelentést, és azt mondta, hogy

arra hivatkozva, hogy délelőtt 11 órakor a tározó 12,9 méteres magasságban volt. Azt mondta az NBC-nek, hogy egy külön hűtőtó 16,6 méter magasan található, és 

Ez a tó több hónapig is hűtheti az atomerőművet – mondta korábban Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris felügyeletének vezetője. Később a Sky Newsnak úgy nyilatkozott:

"Néhány héten vagy hónapon belül, de valamit tenni kell."

A Nuclear Consulting Group elnöke, Paul Dorfman aggodalmát fejezte ki az erőmű nukleáris hulladékát hűtő tavak miatt, amelyek "jelentős sugárszennyezést bocsáthatnak ki", ha a Kahovka-tározó vízszintje túl hosszú ideig túlságosan alacsonyra csökken.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. június 8-án az ukrán-magyar határszakaszon 6294 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5894 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül 37 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.

Orosz rakétacsapás érte Uman városát

Két rakéta talált el egy ipari telephelyet és egy autómosót Uman városában – közölte a cserkaszi régió kormányzója, Ihor Taburets. Nyolcan megsebesültek, közülük ketten súlyosan.

Áprilisban egy lakóházat ért rakétatámadásban 23 ember halt meg a városban.

Az oroszok magukra hagyták a bal parton élőket

Az oroszok tovább ágyúzzák Herszont és térségét, ami megnehezíti az emberek kimenekítését, különösen, hogy evakuációs pontokat is értek találatok - mondta éjszakai videójában az ukrán elnök, aki szerint a megszállók - teljesen tuatosan - sorsukra hagyták a Dnyeper bal partján élőket. A katasztrófa ott még kiterjedtebb.

Zelenszkij: a harc helyett a mentés a legfontosabb

Éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök köszönetet mondott minden harcosnak, akik kemény csatákat vívnak a frontvonal különböző szakaszain, de úgy fogalmazott: most nincs itt az ideje, hogy erről beszéljünk. Volodimir Zelenszkij szerint elsősorban a kahovkai gátrobbantás miatt kialakult "ökocídiummal" kell foglalkozni: az evakuálással, az emberek ivóvízellátásával, valamint a kárfelméréssel. Azt mondta: a maximális helyreállításon kívül nincs más alternatíva. "Lehet, hogy Putyin után Oroszország tönkremegy, de Ukrajna nem" - tette hozzá az ukrán elnök.