2023.09.02. 09:14
Miért hallgat a német kormány az Északi Áramlat robbantásáról? (videó)
Az Északi Áramlat felrobbantása olyan terrorcselekmény, amire a világháború óta nem volt példa. A nyomozás elhúzódása pedig azt üzeni a világ többi részének, hogy egy ilyen volumenű akciót is büntetlenül meg lehet úszni. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatás az európai polgárokat is teljesen kiszolgáltatottá teszi a politikailag motivált, spekulatív újságcikkeknek – közölte Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.
Olaf Scholz német kancellár
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Olivier Hoslet
Miért nincs eredménye az Északi Áramlat robbantása körüli nyomozásnak? – tette fel a kérdést a közösségi oldalára feltöltött videóban Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője több érdekességre is felhívta a figyelmet.
A szakértő emlékeztetett: a német kormány teljesen jelentéktelen ügyekhez több száz nyomozót vezényel, de a kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi jelentőségű támadás felderítésével csak néhány ügynököt bíz meg. Mégis hogyan lehetséges ez?
A német Spiegel által megkérdezett tisztségviselők szerint a kormánynak egyáltalán nem áll érdekében kideríteni az igazságot. Tudniillik bárki is volt az elkövető, ha kiderülne, annak az adminisztrációra nézve is súlyos következményei lennének. A lap oknyomozó cikke szerint, minden jel Ukrajnára mutat.
– Ha a nyomozás ezt az elméletet igazolná, az azt jelentené, hogy a német kormány másfél éve olyan országnak küld fegyvereket, ami megtámadta a kritikus infrastruktúráját. Ez önmagában sem vetne túl jó fényt az adminisztrációra, ráadásul a támogatásokat úgy is le kellene állítani, hogy a politikai vezetés világossá tette, hogy ez szóba sem jöhet – magyarázta az üzletágvezető.
Korábban többen felvetették Amerika, illetve más európai országok lehetséges közreműködését is. Ha a vizsgálatok ezt a verziót igazolnák, az lényegében a nyugati szövetségi rendszervégét jelentené. Időről időre felmerül Oroszország is, mint lehetséges elkövető. A legsúlyosabb következményekkel azonban minden bizonnyal ez a forgatókönyv járna. Németország NATO-tag, így a vezetéke elleni akció a teljes NATO elleni támadásnak minősülne, ami egy új világháború kezdetét is jelenthetné.
– Végül, több korábbi oknyomozó cikk Olaf Scholz német kancellárt is meggyanúsította, hogy tudott az akcióról. És bár nem tűnik valószínűnek, hogy a nyomozóhatóságok erre a következtetésre jussanak, ha mégis megtörténne, az a német történelem egyik legnagyobb botrányát robbanthatná ki. Úgyhogy marad a hallgatás – fogalmazott az üzletágvezető.
Hortay Olivér szerint a Spiegel magyarázata logikus, ugyanakkor felháborító. Az Északi Áramlat felrobbantása olyan terrorcselekmény, amire a világháború óta nem volt példa. A nyomozás elhúzódása pedig azt üzeni a világ többi részének, hogy egy ilyen volumenű akciót is büntetlenül meg lehet úszni. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatás az európai polgárokat is teljesen kiszolgáltatottá teszi a politikailag motivált, spekulatív cikkeknek.
– Itt lenne tehát az ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Még akkor is, ha az eredmény a politikai vezetésnek kényelmetlen pillanatokat okozna – tette hozzá a szakértő.
