Sulyok Tamás kiemelten fog tevékenykedni a külhoni magyarságért, az elesettekért és a rászorulókért

„Sulyok Tamás, ahogy korábban az Országgyűlésben, vasárnap a Sándor-palota előtt is megvillantotta jogtudósi arcát. Előzőleg a tisztességesen élni, másokat meg nem bántani, és mindenkinek megadni a magáét elvéről beszélt, most azt hozta fel, hogy a jog a jó és a méltányos művészete” – hangsúlyozta a Századvég Alapítvány jogi tanácsadója, alkotmányjogász az M1 aktuális csatorna délutáni rendkívüli műsorában.

Ifj. Lomnici Zoltán leszögezte, hogy Sulyok Tamás vasárnapi beszédében is szólt arról, hogy működését a jog keretein belül, az alaptörvény szellemében képzeli el. Megjegyezte, hogy az izraeli mintát is felhozhatjuk, amikor a magyar köztársasági elnök jogkörét látjuk.

„Amellett, hogy a történelmi egyházak, a katolikus, a református, az evangélikus egyház vezetője imát mondott az új köztársasági elnökért, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is szép gondolatsort és imát fogalmazott meg” – emelte ki a szakértő.

Az alkotmányjogász a beszéd fontos elemének nevezte, hogy elődje nemzetközi politikáját példa értékűnek tartja Sulyok Tamás, és azt folytatni kívánja, mint ahogy állást foglalt abban a vonatkozásban is, hogy államfői feladatkörében jogi szaktudását legjobb tudása és ereje szerint alkalmazza.

– szögezte le ifj. Lomnici Zoltán.

A szekértő kitért arra, hogy Sulyok Tamás az Országgyűlésben és a Sándor-palota előtt mondott beszédében is szóba hozta, hogy a magyarság csak az európaiság keretében értelmezhető. Nyilvánvalónak nevezte, hogy nem azokkal az intézkedésekkel kell azonosulnunk, amelyek sújtják a régiót vagy hazánkat; a köztársasági elnök egy tágabb értelemben vett európaiságra gondolhatott, amely Szent István óta van jelen Magyarországon.

– jegyezte meg.

Az alkotmányjogász szerint az elhangzott szlogen, hogy Magyarország, magyar ország maradjon, ma nemzeti szuverenitásunk egyik alapköve.

– mondta.