Magyarország és Szerbia között a történelem során most van a legjobb kapcsolat (videó)

A tárcavezető a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, Pásztor Bálinttal folytatott találkozóját követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a magyar külpolitikának a szíve közepe a nemzetpolitika, ezért mindig meghívják a határon túli magyar közösségek egyik vezetőjét a nagyköveti értekezletekre, ahogy az ezúttal is történt.   

Először is gratulált Pásztor Bálintnak pártja kiváló szerepléséhez a decemberi szerbiai választásokon, és leszögezte, hogy ez hatalmas eredmény, különösen a mai, kihívásokkal teli időszakban.

– mondta.   

„És a vajdasági magyarok bizonyították azt is, hogy helyes, ha a határon túli magyar nemzeti közösséget erőforrásnak tekintjük az adott országgal felépített kétoldalú kapcsolatok tekintetében” – tette hozzá.   

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy külpolitikai stratégiája tervezésekor a kormány mindig prioritást ad a szomszédos államokkal felépítendő jó viszonynak, és mindig kiállnak az ezen országokban élő magyar nemzeti közösség mellett is.   

– jelentette ki.   

Majd rámutatott, hogy ez nem jöhetett volna létre a VMSZ nélkül, ugyanis tőlük származott a javaslat, hogy a magyar kormányzat indítson átfogó gazdaságfejlesztési programot a Vajdaságban, amelynek a keretében eddig több mint 14 ezer helyi cég kapott támogatást 80 milliárd forintos értékben, és ezáltal 170 milliárd forintnyi beruházás valósult meg összesen.   

„Ez jó mindenkinek, jó Szerbiának, jó a Vajdaságnak, jó a vajdasági magyaroknak, és jó nekünk, akik itt élünk az anyaországban. Ezért mind a vajdasági magyarokat képviselő VMSZ, mind a magyar kormány készen áll arra, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési programot folytassuk” – tudatta.   

A miniszter aláhúzta, hogy a kapcsolattartásban nagy szerepe van a határon átnyúló infrastruktúrának, annak, hogy minél több helyen át lehessen kelni a határon, ezért a VMSZ kérésére az a döntés született, hogy a Röszke-Horgos 2 kishatárátkelőhely korlátozottról 24 órás nyitvatartásra áll át.   

„Ezzel is segítjük azon vajdasági magyarokat és anyaországiakat, akik nem akarnak a zsúfolt autópálya-átkelő felé menni, vagy éppen munkába, iskolába járnak” – jegyezte meg.   

Kitért arra is, hogy a hercegszántói határátkelőhely fejlesztése hamarosan megindul Interreg-forrásból, hogy ezzel is terhet vegyenek le a nagy forgalmú átkelőkről.   

Végül hangsúlyozta, hogy a magyar európai uniós elnökség során a kormány a bővítés felgyorsítására, illetve az illegális bevándorlás elleni küzdelemre fog koncentrálni.   

– közölte.   

Valamint reményét fejezte ki, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok közül is minél többen részt fognak venni az európai parlamenti választáson.   

„Az illegális migrációval szembeni fellépés tekintetében pedig szeretném kifejezni az elismerésemet a VMSZ-nek, a VMSZ elnökének, hiszen az ő állhatatosságuk nélkül minden bizonnyal nem jött volna létre az a példamutatóan szigorú rendőri fellépés a határ szerb oldalán, amely nyomán az életkörülmények jelentősen javultak és a biztonság is jelentősen javult a határ vajdasági oldalán” – mondta.

Magyarország minden támogatást megad Bosznia-Hercegovina európai integrációjához

– jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető a boszniai kollégájával, Elmedin Konakoviccsal közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Magyarország európai uniós elnökségre készül, mégpedig olyan időszakban, amikor részben külső okok miatt a közösség egyre rosszabb formába kerül.   

„Ebből a rossz formából a kiutat az új lendület, frissesség, új ambíció, új energia jelenthetné. És arra a kérdésre, hogy ez az új lendület, frissesség és ambíció honnan is jöhetne, a válasz egyértelmű, hogy a Nyugat-Balkánról” – szögezte le.  

„Így mi azt az álláspontot képviseljük, hogy ma már az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a nyugat-balkáni országok csatlakozására, mint a nyugat-balkáni országoknak az EU-tagságra” – tette hozzá.   

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy cselekvési tervet írtak alá az EU-csatlakozási folyamatra vonatkozó tudásmegosztásról, miután Bosznia-Hercegovina immár nyolc éve benyújtotta a tagsági kérelmét, így itt lenne az ideje a valós előrelépésnek.   

Emlékeztetett, hogy január végén fogadták el az együttműködés keretéül szolgáló akciótervet, és a most létrejött első megállapodás keretében ötven boszniai szakértőt fognak kiképezni a Magyar Diplomáciai Akadémián, akik a jövőben kulcspozícióba kerülhetnek majd az EU-csatlakozási tárgyalások során, és a folyamatban így a kellő szakértelemmel felvértezve tudnak majd részt venni.   

„Mi még emlékszünk rá, hogy ez milyen intellektuális és szakmai kihívásokat jelent egy-egy taggá válni kívánó ország számára” – fogalmazott.   

Kiemelte, hogy hazánk egyik fontos célkitűzése lesz a soros EU-elnökség során a nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása, és ezen belül is az, hogy megindulhassanak Bosznia-Hercegovinával a valódi csatlakozási tárgyalások, illetve 2024 második félévében sor kerülhessen az első kormányközi konferenciaülésre.    

– hangsúlyozta.   

A miniszter végül kitért arra is, hogy Bosznia-Hercegovina stabilitása hazánk számára különösen fontos, a kormány ezért is szorgalmazza a brüsszeli migrációpárti politika megváltoztatását, az ugyanis az egész Nyugat-Balkánt rendkívül nehéz helyzetbe hozza.   

Majd leszögezte, hogy ahogy Magyarország, úgy Bosznia-Hercegovina is fokozott bevándorlási nyomás alatt áll.   

– vélekedett.   

„És mi pontosan tudjuk, hogy ha a nyugat-balkáni térség biztonsági kihívásokkal szembesül, akkor attól nemcsak maga a régió, hanem a komplett Európai Unió biztonsági helyzete is romlani fog. Ezért az EU- elnökségünk során a bővítés gyorsítása mellett az illegális migrációval és az embercsempész-bandákkal szembeni fellépés is ott lesz a prioritásaink között” – fűzte hozzá.