2024.04.15. 06:21
Oroszország továbbra is külföldi zsoldosokat toboroz
782. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az orosz védelmi minisztérium 2024. április 4-én közreadott videofelvételéről készített képen orosz tüzér 152 milliméteres D-20-as tarackágyúhoz visz lőszert egy tüzelőállásban, a kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszországhoz csatolt részén
Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
Fotó: -
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna – közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.
Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát
– jelentette ki a norvég tárcavezető.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
„A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük” – hangsúlyozta Eide.
Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást.
A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, illetve katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.
Brit védelmi tárca: Oroszország továbbra is külföldi zsoldosokat toboroz
Oroszország továbbra is külföldi állampolgárokat toboroz hadseregébe az ukrajnai háborújához – közölte hétfőn a brit védelmi minisztérium az X-en.
A tájékoztatás szerint a legutóbbi egyik ilyen angolnyelvű röplap alapján külföldieket keresnek az orosz hadsereg egyik különleges alakulatába. A juttatások között szerepel egy 2000 dolláros egyszeri prémium, havi 2200 dolláros fizetés, valamint orosz útlevél, ingyenesen igénybe vehető egészségügyi ellátás és kiképzés.
A brit védelmi tárca szerint 2023 közepe óta terjednek az interneten ilyen toborzóreklámok, amelyek különösen az Oroszországgal szomszédos olyan országokat célozzák, mint Örményország vagy Kazahsztán. Ez utóbbiakban a havi juttatások 1973 dollár tesznek ki, illetve 5140 dollár egyszeri kifizetést ígérnek. A tavalyi év során az orosz hatóságok az Oroszország területén élő, közép-ázsiai országokból származó migráns munkavállalókat is célba vették ezen hirdetésekkel. Legfrissebb értesülések szerint indiai, illetve nepáli bevándorlókat is toboroznak az ukrajnai harcokra.
Fotó: Alessandro Guerra / Forrás: MTI/EPA
A brit minisztérium úgy vélte, hogy sokan az így toborzott emberek közül nem hivatásos katonák, hanem olyan migráns munkavállalók, akiket hamis ígéretekkel kényszerítettek, vagy pénzügyi előnyökkel csábították szolgálatra az orosz hadseregbe. Az orosz hadseregben szolgáló külföldiek száma mindemellett alacsonyra tehető, őket inkább a meglévő szervezeti rendbe integrálják, mintsem különleges egységekbe.
„Oroszország vélhetően el akar kerülni egy újabb népszerűtlen belföldi mozgósítást” – fejtegette a brit védelmi tárca. Hozzátette, hogy tekintettel a jelentős – napi átlagban 913 fős – veszteségekre Oroszország igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy fenntartsa az állomány utánpótlásának magas szintjét.
Felmérés: a többség szerint Csehország több ukránt fogadott be, mint amennyivel képes megbirkózni
Csehország jóval több ukrán menekültet fogadott be, mint amennyivel képes megbirkózni – véli a csehek többsége egy országos felmérés szerint, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában.
A Cseh Tudományos Akadémia közvéleménykutató-intézete (CVVM) által megkérdezettek 58 százalékának az a véleménye, hogy az ország erején felül fogadott be menekülteket, 33 százalékuk szerint a befogadottak száma megfelel a kialakult nemzetközi helyzetnek, míg öt százalékuk úgy gondolja, hogy a befogadott ukrán menekültek száma alacsonyabb, mint amennyi integrációjára az ország képes lenne.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint április elején 339 ezer ukrán menekült élt Csehországban ideiglenes védelmi státusszal, amelyet 2022 februárja, tehát az Ukrajna elleni orosz katonai támadás megindulása óta összesen majdnem 600 ezren kértek és kaptak meg. Az ukrán menekültek majdnem fele azonban időközben visszatért Ukrajnába, vagy Nyugatra távozott.
Egy másik kérdésre válaszolva az emberek 55 százaléka úgy látja, hogy a cseh állam és társadalom sikeresen megbirkózott a menekültek befogadásának problémájával. Ez a CVVM szerint kilenc százalékkal magasabb arány, mint amekkora a 2023-as hasonló témájú felmérésben volt.
Az ukrán menekültek tartós letelepedését Csehországban a megkérdezettek 10 százaléka támogatja, 60 százalékuk az ideiglenes tartózkodás szükség szerinti meghosszabbítását látja jónak, míg 28 százalékuk azt vallja, hogy az államnak egyáltalán nem kellett volna ukránokat befogadnia. A válaszok nagyjából megfelelnek azoknak, amelyeket a kutatók erre a kérdésre egy éve is kaptak – jegyezték meg a CVVM közleményében.
Országos szinten a megszólítottak kétharmada nem tartja problémásnak a befogadott ukrán menekültek integrációját a cseh társadalomba, míg 40 százalékuk szerint ez gondot jelent. Regionális és helyi szinten azonban csak az emberek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy problémákat lát a menekültek befogadásában, és a velük való mindennapi együttélésben.
Ukrajna rendkívüli és bátor légvédelmi támogatást kért a szövetségesektől
Ukrajna hétfőn ismét rendkívüli és bátor támogatásokért folyamodott a szövetségesekhez, hogy légvédelmi eszközökkel segítsenek megvédeni az országot az orosz légicsapások hullámaitól, amelyek az elmúlt hetekben az energiarendszert vették célba.
Március közepe óta orosz rakéta- és dróntámadások érik az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami arra késztette Kijevet, hogy újabb segítséget kérjen légvédelméhez.
Sürgősen szükségünk van további Patriot és más modern légvédelmi rendszerekre, fegyverekre és lőszerekre
– közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter egy fekete-tengeri biztonsági konferencián videokapcsolaton keresztül.
Hangoztatta: „Megragadom az alkalmat, hogy ismét rendkívüli és merész lépésekre szólítsam fel minden partnerünket”. Hozzátette:
„Az ukrán légvédelem most már nemcsak saját légterét védi az orosz légi terrortól, hanem a szomszédos Moldovát, Romániát és Lengyelországot is a légterükbe berepülő rakéták és drónok közvetlen fenyegetésétől”.
A miniszter vasárnap szólt arról is, hogy további Patriot légvédelmi rakétarendszerek beszerzéséről folynak tárgyalások, de elítélte azok lassú menetét.
Többen meghaltak egy Donyeck megyei város elleni orosz rakétatámadásban
Legkevesebb négy halálos áldozata van egy orosz rakétatámadásnak a kelet-ukrajnai Sziverszkben – közölte hétfőn Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán katonai kormányzója a Telegramon.
Hozzáfűzte, hogy a támadásban 36-86 év közötti férfiak haltak meg.
Filaskin felszólította a régióban élőket, hogy meneküljenek el a frontvonal közelében lévő területekről. Az orosz és ukrán csapatok közötti frontvonal jelenleg Sziverszktől tíz kilométerre keletre húzódik.
Sziverszknek a háború előtt mintegy tízezer lakosa volt.
Oroszország az egész donyecki régiót a saját területének nyilvánította, de egyelőre csak részben áll az ellenőrzése alatt.
A konfliktusövezet közelsége miatt kihasználatlanul áll a Duna-delta felújított repülőtere
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Valcu igazgató a román közszolgálati rádió regionális stúdiójának nyilatkozva.
A G4Media hírportál által hétfőn szemlézett interjúban Valcu elmondta: április 24-én „utasok nélkül” fogják átadni a 180 millió lejes (14 milliárd forint) költségvetésből épült új utasterminált és az európai repülésbiztonsági ügynökség (EASA) előírásainak megfelelő műszaki berendezéseket, mert menetrend szerinti járataik nincsenek, viszonylag rendszeres charterjáratok indítására is leghamarabb szeptembertől van remény.
Több légitársasággal is tárgyalunk, de az ukrajnai háború jelentős akadályt jelent számunkra. A felszállási műveletek során a nagy repülőgépeknek mintegy két kilométerre kell megközelíteniük az ukrán határt, ezért a légitársaságok kerülnek bennünket, mert a biztosítási költségeik a veszélyek arányában nőnek. Mi már hozzászoktunk ehhez (a közeli ukrán kikötő elleni légitámadásokhoz), de számunkra valós veszélyt jelentenek az esetleges drónbalesetek. Reméljük, véget ér ez a háború, hogy mi is nyugodtan végezhessük a munkánkat
– magyarázta a repülőtér igazgatója a Konstancai Rádió műsorában.
A Duna-delta Nemzetközi Repülőtér az ország legkisebb forgalmú légi kikötője, ahol tavaly mindössze 300 – többnyire turisztikai cégek által bérelt kisrepülők által szállított – utas fordult meg. A két kilométeres kifutópálya Tulcea városától 14, az ukrán határtól kevesebb mint 20 kilométerre helyezkedik el, és észak-dél irányú.
Az orosz hadsereg lelőtt egy amerikai drónt Szoledar közelében
Az Irbis különítmény katonai önkéntesei lelőttek egy RQ-20 Puma amerikai pilóta nélküli légijárművet (UAV) Szoledarnál – számolt be a különítmény egyik harcosa a RIA Novosztyival folytatott beszélgetésében.
Fotó: Andrij Marienko / Forrás: MTI/AP
Ukrajna a krími híd lerombolását tervezi
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) idén július közepéig tervezik lerombolni a Krími hidat – számolt be a The Sun című brit lap.
Ugyanakkor nemcsak a krími hidat, hanem az összes olyan hidat, amelyeken Oroszország fegyvereket szállít, és azokat a repülőtereket is, amelyekről az orosz légierő (VKS) repülőgépeit küldi Ukrajna megtámadására.
Az oroszok új célpontja
Az orosz erők célja, hogy május 9-ig elfoglalják Csasziv Jar városát – közölte Olekszandr Szirszkij vezérezredes, Ukrajna főparancsnoka, írja az Origo. Ez az a dátum, amelyet Oroszország a második világháborúban aratott szovjet győzelemként jelöl meg. Szirszkij elmondta, hogy Oroszország oda összpontosítja erőfeszítéseit, mielőtt Kramatorszk városa felé indulna. A Donyeck régióban található Csasziv Jar Bahmuttól 5-10 km-re fekszik.
Csapások az égből
Az elmúlt héten Oroszország több mint 80 rakétát és csaknem 700 irányított légibombát használt fel az Ukrajna elleni háborúban, aminek a túlnyomó többségét az ukrán légvédelem semlegesítette, de így is több katona és civil esett áldozatául a támadásoknak – mondta napi videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij napi videóbeszédében azt is elmondta, hogy „a helyzet a fronton egy ilyen forró háború alatt mindig nehéz. De manapság – és különösen a donyecki fronton – ez egyre nehezebb.”
Ukrajna elnöke arra figyelmeztetett, hogy
Oroszország nagy offenzívára készülhet késő tavasszal vagy a nyáron.
Közel tízezren érkeztek vasárnap Magyarországra
Magyarország területére 2024. április 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5478 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4225 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
