2024.04.29. 06:00
Több amerikai egyetem is a sátortáborok felszámolására szólította fel a palesztinpárti tüntetőket
Az izraeli–palesztin háború 206. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztinokat támogató aktivisták sátortáborában egyetemi rendőrök a washingtoni George Washington Egyetemen 2024. április 29-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Shawn Thew
Ezrek tüntettek Tel-Avivban a túszok szabadon engedéséért
Ezrek tüntettek hétfőn Tel-Avivban a Hamász palesztin iszlamista szervezet által a Gázai övezetbe hurcolt túszok tárgyalásos úton való szabadon engedéséért.
"Rafah várhat, ők nem" - lehetett olvasni egy transzparensen a megmozduláson.
A túszok hozzátartozói szintén beszéltek a tüntetésen, felszólítva az izraeli vezetést, hogy tűzszüneten és az elhurcoltak kiszabadításán fáradozzon.
Szülők vagyunk, akik szeretnék, ha gyerekeik hazatérnének. (...) Ha nem hozzátok haza őket, akkor a túszok vére a kezetekhez fog tapadni
- mondták a rokonok Benjámin Netanjahu miniszterelnököt hibáztatva.
"Elég legyen a vérontásból!" - hangoztatta egy olyan férfi menye, akit a Nir Óz kibucból raboltak el.
Kössetek egyezséget és hozzátok haza őket rögvest!
- tette hozzá.
Hétfőn a Hamász háromtagú küldöttsége érkezett Kairóba, hogy egy lehetséges tűzszünetről, illetve túszcsere-megállapodásról tárgyaljon.
A ynet izraeli hírportál egy kormányzati illetékesre hivatkozva arról számolt be, hogy a mostani javaslat értelmében 33 túszt - nőket, köztük női katonákat, időseket, valamint betegeket és "szellemi fogyatékosokat" - engednének szabadon a szélsőségesek több száz palesztin fogolyért cserébe. A hírportál szerint a fegyvernyugvás ideje a szabadon engedett túszok számától függne. A Hamász minden egyes túszul ejtett izraeli katonáért 50, míg a civilekért 30 palesztin fogoly szabadon engedését követeli.
A legutóbbi tűzszünetet novemberben kötötték, akkor több mint száz túsz szabadulhatott a palesztin szervezet fogságából.
Több amerikai egyetem is a sátortáborok felszámolására szólította fel a palesztinpárti tüntetőket
Az Egyesült Államok több egyeteme intézett ultimátumot a területfoglaló palesztinpárti tüntetők felé hétfőn, hogy számolják fel illegális sátortáboraikat, eközben Atlantában többeket őrizetbe is vettek.
New Yorkban a Columbia Egyetem rektora helyi idő szerint kora délutánig adott határidőt az egyetem főterén felállított sátrak eltávolítására, ellenkező esetben az abban részt vevő hallgatók jogviszonyát felfüggesztik. Minouche Shafik rektor azt követően tette a bejelentést, hogy hétfő reggelre megakadtak a tárgyalások az egyetemi vezetés és a palesztinpárti tüntetők képviselői között.
A rektor azt mondta, hogy együttműködésre épülő megegyezést akar, amely az intézmény szabályai és a tüntetések menetrendjét összehangolja. A tüntetést szervező és az egyetemen felfüggesztett diákszervezet hétfőn közleményt tett közzé a közösségi médiában és arra kérte a diákokat, hogy védjék meg táborukat.
A Pennsylvaniai Egyetem vezetése is tárgyalásokat folytatott a tüntetőkkel.
Az intézmény hétfőn azt közölte, hogy a tiltakozók által kialakított sátortábor ellentétes az egyetem szabályaival, miközben a tüntetők szerint az egyetem „népirtásban” bűnrészes.
Atlantában a Georgiai Egyetemen hétfőn a rendőrök közbeavatkoztak a demonstráción, és többeket őrizetbe vettek.
Fotó: Shawn Thew / Forrás: MTI/EPA
A fővárosban, Washingtonban a George Washington Egyetem központi füves területén állnak sátrak múlt hét csütörtök óta, itt több környékbeli egyetem képviselteti magát. Az intézmény rektora még vasárnap megismételte, hogy a tüntetők megsértik az egyetem viselkedési szabályzatát. Közölte, hogy a gyűlöletkeltésnek nincs helye az egyetem területén, hozzátéve, hogy a szabad véleménynyilvánítás sem korlátlan.
A washingtoni egyetem területén pénteken az egyetem lezárt központi utcáján a tüntetők tömeges muzulmán imát tartottak, amelyen mintegy 100 fiatal férfi vett részt, és akik előtt egy helyi imám azt hangoztatta, hogy ők fognak változást hozni Amerika számára.
A Connecticut állambeli Yale Egyetemen vasárnap új sátortábort építettek a tüntetők, nem messze onnan, ahol egy héttel korábban a rendőrök hatósági erővel számolták fel a korábbi tiltakozótábort.
Április 17-e óta az Egyesült Államok több száz egyetemén tartottak palesztinpárti, Izrael-ellenes megmozdulásokat. Ezek nagy részét az úgynevezett Diákok az Igazságért Palesztinában (Students for Justice in Palestine) országos hálózattal rendelkező szervezet kezdeményezte, és e tüntetések keretében az intézmények területén sátortáborok épültek fel.
Az első tiltakozóakció a Columbia Egyetemen kezdődött a palesztinok és gázai civilek melletti szolidaritást tükröző szlogenek mellett Izrael-ellenes és gyakran antiszemita megnyilvánulásokkal.
A tüntetések általános követelése, hogy az intézmények szakítsák meg a kapcsolataikat Izraellel, illetve olyan, az intézményeket támogató vállalkozásokkal, amelyeket szorosabb szálak kötnek Izraelhez.
A demonstrálók közül a rendőrök összesen már több mint 900 embert vettek őrizetbe a hétfői összegzés szerint. Heves tüntetések voltak többi között New York egyetemein, valamint Bostonban, Atlantában, Indiana és Michigan államban, Texasban az Austin-i egyetemen, valamint Kalifornia több intézményén is.
A párizsi rendőrség eltávolította a „gázai népirtás” ellen tüntetőket a Sorbonne-ról
A párizsi rendőrség a Gázában folyó háború ellen tiltakozó diákok tucatjait távolította el hétfőn a Sorbonne Egyetemről, amelynek udvarán sátrat vertek.
Egy rendőrségi forrás megerősítette a rendőri fellépést, és a Sorbonne udvarának kiürítését. Hangsúlyozta, hogy az akció pár percig tartott, békésen, incidens nélkül zajlott.
Louis Maziere,
a Sorbonne egyik diákja elmondta, hogy akárcsak számos amerikai egyetemen, ők is sátrakat állítottak fel, és mindent el akarnak követni, hogy felhívják a figyelmet a „Gázában folyó népirtásra”.
Hozzátette: megdöbbentette őket, hogy a rendőrök erőszakosan léptek fel, berohantak, lerombolták a sátrakat, földre kényszerítették a diákokat.
Fotó: Anadolu via AFP
A tüntetés miatt az egyetem hétfőn zárva maradt. A békés demonstráción a diákok „Palesztína szabadságát” követelték, és felszólították az intézményt, hogy ítélje el Izraelt.
Október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet fegyveresei Izraelben 1200 embert öltek meg és 253 embert ejtettek túszul. Izrael válaszul katonai akciót indított a Gázai övezet ellen, és a harcoknak a gázai hatóságok szerint mindeddig 34 488 palesztin halálos áldozata volt.
Egyiptomi miniszterelnök: Izrael lépése kollektív büntetés volt
Izrael válasza a Hamász 2023. októberi terrortámadására kollektív büntetés volt – jelentette ki hétfőn, a Világgazdasági Fórum Rijádban megrendezett konferenciáján Musztafa Kemal Madbúli egyiptomi miniszterelnök.
Madbúli szerint ezt a Gázai övezetben élő minden palesztin megszenvedi.
Ez kollektív büntetés volt. Nemcsak a Hamászt, hanem a Gázai övezetben élő összes palesztint sújtó büntetés
– jelentette ki Madbúli, hozzátéve, hogy több évtizedre lesz szükség az övezet helyreállításához.
Az egyiptomi kormányfő hihetetlennek nevezte Izrael válaszát a terrorszervezet múlt októberi támadására.
Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a konferencián közölte, hogy Egyiptom reméli, hogy megállapodás köttetik a tűzszünetről és a fogolycseréről, de továbbra is Izrael és a Hamász válaszára vár.
„Remélem, hogy felnőve a feladathoz mind felismerik: nem hagyhatjuk, hogy fennmaradjon a jelenlegi állapot, amelyben emberéletek vesznek oda” – folytatta a miniszter.
A rendezvényen Jordánia külügyminisztere, Ajmán Szafadi bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök döntéseit, mondván, hogy az izraeli kormányfő azt mondja, hogy győzelmet akar Gázában, de közben országa totális vereséget szenved abban az értelemben, hogy páriaállammá válik. Szafadi Izraelt tette felelőssé a kétállami megoldás elutasításáért, amely szerinte tartós békét teremthetne a térségben.
Az amerikai külügyminiszter szerint javult a humanitárius helyzet Gázában
A Gázai övezeti humanitárius helyzet számottevő javulását tapasztalta az Egyesült Államok az utóbbi hetekben – jelentette ki hétfőn Rijádban az amerikai külügyminiszter, aki mindazonáltal felszólította Izraelt, hogy tegyen lépéseket a helyzet további javítása érdekében, és ismét óva intette attól, hogy szárazföldi támadást indítson az övezet déli határán fekvő Rafah ellen, ahol nagyon sok palesztin menekült van.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Az Öböl-menti Arab Országok Együttműködési Tanácsa (GCC) külügyminisztereinek találkozóján részt vevő Antony Blinken leszögezte: az új gázai átkelők megnyitása, az övezetbe küldött segélyek növekvő mennyisége, valamint az Egyesült Államok által a gázai partoknál megépítendő úszó dokk terve mind a humanitárius válság enyhülését jelzik.
Kiemelte azonban, hogy
a helyzet enyhítésének és a válságot lezáró, átfogó, hosszú távú megoldás elérésének leghatékonyabb módja a tűzszünet.
Az Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet közötti tűzszüneti és túszcsere-megállapodásról szóló kairói közvetett tárgyalásokról – amelyeknek egy újabb fordulója kezdődött el hétfőn – azt mondta: Izrael „rendkívül nagylelkű ajánlatot” tett a Hamásznak. Kifejezte abbéli reményét, hogy a feleknek végre sikerül megegyezniük.
„A Hamásznak döntenie kell, méghozzá gyorsan. Remélem, jó döntést hoz” – fogalmazott.
Blinken ismét óva intette Izraelt az Egyiptommal határos Rafah elleni szárazföldi offenzívától, aláhúzva, hogy Izrael nem tett közzé olyan tervet, amelynek része volna az ott élő több mint 1,5 millió civil megóvása.
Hozzátette: Washington minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Gázai övezeti háború ne terjedjen tovább.
Iránra kitérve az amerikai miniszter felszólította a Perzsa-öböl államait, hogy összefogva lépjenek fel „a teheráni rezsim jelentette fenyegetés ellen”.
Blinken külön tárgyalt szaúd-arábiai partnerével, Feiszal bin Farhán Ál Szaúddal. Blinken a maga részéről a szaúdi-izraeli kapcsolatok normalizálását szorgalmazta elsősorban, amelyen elmondása szerint Rijád és Washington egy kettejük közötti újabb biztonsági megállapodás megkötésével „komolyan dolgozott” az utóbbi egy hónapban.
Szaúd-Arábia korábban amerikai közvetítéssel folytatott tárgyalásokat Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael a Hamász elleni háborúja miatt bejelentette, hogy szünetelteti a tárgyalásokat.
A mostani Blinken hetedik látogatása a Közel-Keleten a gázai háború kirobbanása óta.
A Nemzetközi Vöröskereszt nem veheti át az UNRWA szerepét Gázában
A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) nem veheti át az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete (UNRWA) Gázai övezetben végzett feladatait - jelentette be hétfőn az ICRC főigazgatója.
Pierre Krähenbühl a Le Temps című svájci napilapnak adott interjújában elmondta, hogy míg az UNRWA – mely élén egyébként ő maga 2014-től 2019-ig állt – az ENSZ Közgyűlésétől kapott megbízást, az ICRC-t a Genfi Egyezmény ruházta fel jogosítványokkal.
Már így is elég dolgunk van anélkül, hogy más szervezetek feladatait átvállalnánk
– tette hozzá.
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA
Izrael azzal vádolta meg az UNRWA-t, hogy tucatnyi alkalmazottja részt vett a Hamász terrorszervezet Izrael elleni október 7-i támadásában, illetve segített elrejtőzni a terroristáknak az által működtetett létesítményekben, köztük iskolákban.
Ezt követően számos ország felfüggesztette a szervezet támogatását – néhány közülük azóta újraindította –, Izrael pedig véglegesen megtiltotta számára, hogy segélyszállítmányokat juttasson el Gázai övezetbe.
Az ENSZ az állítások nyomán februárban a UNRWA pártatlanságát felmérő vizsgálóbizottságot hozott létre. A bizottságot vezető Catherine Colonna volt francia külügyminiszter a múlt héten azt mondta, bár a szervezet semlegességével kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak, Izrael egyelőre nem szolgáltatott bizonyítékot arról, hogy az UNRWA egyes munkatársai összejátszottak volna a Hamásszal.
Újabb halálos légitámadás érte Rafahot és Gázavárost
Izraeli légitámadás érte hétfőre virradóra Gázavárost és a Gázai övezet déli határán fekvő Rafahot, a WAFA palesztin hírügynökség értesülése szerint ezeknek összesen 23 halálos áldozata van.
A hírügynökséget tájékoztató egészségügyi források szerint Rafahban 16-an haltak meg, Gázavárosban pedig heten.
A Gázai övezeti háborúban, amelyet az övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet tavaly október 7-i terrortámadása váltott ki, Izrael légierejével az egyiptomi határon lévő Rafahot is már hónapok óta támadja, a szárazföldi támadással azonban hetek óta csak fenyegetőzik. A nyugati országok, köztük a legközelibb szövetségese, az Egyesült Államok többször is arra kérték Izraelt, hogy szárazföldi erőkkel ne hatoljon be a városba.
Fotó: Fatima Sbair / Forrás: MTI/AP
Rafahban a háború előtt körülbelül 280 ezren éltek, de a harcok miatt az övezet többi részéből oda menekültekkel együtt már több mint 1,5 millióan zsúfolódnak össze a városban.
A tervek szerint hétfőn ismét Kairóba utazik a Hamász küldöttsége, és közvetetten tárgyal Izrael legújabb tűzszüneti és túszcsere-javaslatáról. Utóbbi lényege, hogy a Hamász milyen feltételekkel engedné szabadon azt a 133 izraelit, akit még mindig túszul fogva tart. A dél-izraeli települések elleni október 7-i támadásban a palesztin fegyveresek 253 embert hurcoltak el túsznak a Gázai övezetbe, egy részüket egy korábbi túszcsere-megállapodás keretében szabadon engedték. A kairói tárgyalásokon, mint eddig is, Katar és Egyiptom a közvetítő.
Újabb amerikai egyetemet zártak le a tüntetők miatt
A folytatódó Izrael elleni tüntetések miatt újabb egyetem területét zárták le az Egyesült Államokban vasárnap.
A Humboldt Kaliforniai Állami Műszak Egyetem területe a tavaszi szemeszter további heteiben már nem nyílik meg a hallgatók számára
– közölte az intézmény vezetése, hozzátéve, hogy a tilalmat szigorúan veszik, és csak engedély birtokában tartózkodhat bárki az egyetem területén. A bejelentés szerint aki a szabályt megszegi, azt felelősségre vonják, és letartóztatásnak néz elébe.
Az egyetemen múlt hétfőn tüntetők elfoglaltak két nagy előadótermet, amit „Intifáda teremnek” kereszteltek el.
A Indiana állambeli Bloomington polgármestere a város egyetemét érintő engedély nélküli tüntetéssel kapcsolatban azt közölte, hogy a rendőrségtől csak végső eszközként várja, hogy erővel avatkozzon be a tiltakozók ellen. Kerry Thompson arra sürgette a városi hatóságot, hogy úgynevezett „de-eszkalációs” stratégiát alkalmazzon, és megerősítette, hogy a tüntetők oldalán áll.
Az Egyesült Államokban a hétvégi összegzések szerint mintegy 200 egyetem területén kezdtek tiltakozást palesztinpárti diákcsoportok.
A tüntetők több helyütt használtak zsidóellenes jelszavakat, általános követelésük pedig, hogy az intézmények szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel, illetve olyan vállalatokkal, amelyeket szoros kapcsolatok fűznek Izraelhez.
Fotó: Lokman Vural Elibol / Forrás: Anadolu via AFP
A tiltakozások során a rendőrség az elmúlt másfél hétben már több mint 500 embert vett őrizetbe a radikális tüntetők közül. A tüntetéssorozat New Yorkban, a Columbia Egyetemnél kezdődött és egy országos hálózattal rendelkező diákszervezet szélesítette ki.
A Michigan állambeli Dearborn városában, az amerikai muszlim közösség egyik központjában, egy vallási vezető hétvégén prédikációjában Izraelt a náci Németországhoz és az Iszlám Államhoz hasonlította. Bakír Berry, a Dearborn környéki mecset imámja Izraelt „milliószor rosszabbnak” nevezte az Iszlám Államnál, és azt hangoztatta a hívek előtt, hogy „az Iszlám Állam nem követett el olyan súlyú bűncselekményeket, mint a cionisták”.
Az amerikai Kongresszus republikánus képviselője Pat Fallon vasárnap egy televízióinterjúban azt követelte az érintett egyetemektől, hogy mutassanak erőt, és azokat a diákokat, akik többszöri felszólításra sem követik az egyetemük iránymutatását, sújtsák kizárással, mert csak az tudja megállítani a törvénytelen akciókat.
Ez történt vasárnap:
