2024.04.26. 06:37
Az Egyesült Államok újabb egyetemeire terjedtek ki az Izrael elleni tüntetések
Az izraeli–palesztin háború 203. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztinbarát diákok demonstrálnak az Emory Egyetem campusán 2024. április 25-én
Forrás: AFP
Fotó: Elijah Nouvelage
A török elnök bírálja az amerikai hatóságoknak a palesztinpárti egyetemi tüntetések elleni intézkedéseit
Recep Tayyip Erdogan török elnök élesen bírálta pénteken az amerikai hatóságoknak a palesztinpárti egyetemi tüntetések elleni intézkedéseit. ú
"Mi, a világ többi részéhez hasonlóan nagy érdeklődéssel kísértük figyelemmel az utóbbi héten az amerikai egyetemeken történt eseményeket"
- mondta Erdogan a palesztinok ügyének szentelt isztambuli konferencián.
"A tüntető diákokat megfenyegették a nyugati egyetemeken. Láttuk, hogy azok, akik éveken át kioktattak bennünket a demokráciáról, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságáról, hirtelen fasisztákká válnak, amikor Izraelről vagy Izrael érdekeiről van szó" - fogalmazott Erdogan.
"A Nyugat félreteszi értékeit Izrael esetében"
- tette hozzá.
Az amerikai hatóságok az utóbbi napokban több elitegyetemen is intézkedtek a palesztinpárti tüntetőkkel szemben, többeket őrizetbe vettek. A megmozdulásokon ugyanis nyíltan antiszemita, valamint Izrael eltörlését és a radikális iszlamista Hamász szervezetet támogató megnyilvánulások történtek.
Erdogan a konferencián ismét támogatásáról biztosította a palesztin szervezetet, és Gázai övezeti népirtással vádolta Izraelt.
"Csak azért, mert Izrael és nyugati támogatói azt akarják, nem fogunk azok közé tartozni, akik terrorizmussal vádolják a Hamászt" - jelentette ki.
Ankarában pénteken bejelentették, hogy Erdogan elhalasztja május 9-re tervezett washingtoni látogatását, ennek új időpontját hamarosan közlik.
Az Európai Bizottság további 68 millió euróval járul hozzá a gázai lakosság segélyezéséhez
A Gázában kialakult humanitárius válság folyamatos súlyosbodására és a helyszíni szükségletek növekedésére való tekintettel az Európai Bizottság további 68 millió euróval járul hozzá a régió lakosságának segélyezéséhez - közölte pénteken a brüsszeli testület.
A segélyt a Gázában és az egész régióban a palesztinokat segítő partnerszervezeteken keresztül kell eljuttatni, és élelmiszerre, egészségügyi, vízellátási és higiéniai, valamint szállásnyújtási célokra kell felhasználni.
Ezzel a támogatással az EU az idén összesen 193 millió euró összegű humanitárius segítséget nyújtott a Gázában és a régióban élő rászoruló palesztinoknak - olvasható a testület sajtóközleményében.
Az uniós humanitárius légihíd művelet továbbra is biztosítja a létfontosságú ellátmány szállítását. A legutóbbi járat pénteken szállította a sürgősségi segélyt, és május első hetében további két járat indul Gáza felé. Az Európai Bizottság emellett két konvojt finanszírozott, amelyek több mint 130 tonna, Írország és humanitárius partnerek által adományozott egészségügyi, vízellátási és higiéniai felszerelést szállítanak.
A közleményben kiemelték, hogy
a Gázai övezetben élő palesztinok életkörülményei rohamosan romlanak, az Izrael elleni októberi terrortámadást és az azt követő teljes körű izraeli katonai műveletet követő konfliktus fokozódása, valamint a régió blokádja miatt.
A válsághelyzet megoldása érdekében az EU tavaly október óta 48 humanitárius légihidat hozott létre, amelyeken keresztül több mint 2000 tonna segélyt szállítottak.
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos pénteki sajtóközleményében hangsúlyozta: "valódi humanitárius katasztrófának vagyunk tanúi Gázában, a rendkívüli veszélyben lévő palesztinok élethelyzete szavakkal kifejezhetetlenül módon vált tragikussá".
Felhívta a figyelmet, hogy
a civil áldozatok - köztük főként nők és gyermekek - száma drámai, a létfontosságú infrastruktúrák lerombolására és a közelgő gázai éhínségre az nemzetközi közösségnek reagálnia kell.
"A civilek nem fizethetik meg semmilyen konfliktus árát. A palesztinok nem várhatnak tovább arra, hogy érdemi segély érkezzen, Izraelnek többet kell tennie, hogy elkerülje az emberi katasztrófát. A nemzetközi jog tiszteletben tartása a legfontosabb" - húzta alá Janez Lenarcic.
Újabb hajót támadtak meg a jemeni húszi lázadók az Ádeni-öbölben
Az Irán támogatását élvező, jemeni síita húszi lázadók csütörtökön közölték, hogy célba vették az Ádeni-öbölben elhaladó MSC Darwin hajót, ezzel folytatva a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás elleni támadásokat.
Jahja Szarea katonai szóvivő azt is állította, hogy számos rakétát indítottak Eilat izraeli kikötőváros felé is.
A libériai zászló alatt közlekedő MSC Darwin VI a támadás idején Áden és Dzsibuti között hajózott, de a svájci székhelyű MSC egyelőre nem erősítette meg, hogy ezt a hajót támadás érte volna.
Az Egyesült Államok közel-keleti műveleteiért felelős Középső Parancsnokság (CENTCOM) pénteken jelentette; észlelték, hogy Jemen húszik által uralt területei felől kilőttek egy hajó elleni rakétát az Ádeni-öböl felé, továbbá a régióban az amerikai csapatok sikeresen megsemmisítettek egy távirányítású vízijárművet és egy, illetve egy pilóta nélküli légi járművet.
A húszik tavaly november óta mintegy ötven hajót támadtak meg, egyet eltérítettek, míg egy másikat elsüllyesztettek.
A támadások azonban egyre ritkábbak egyfelől az Egyesült Államok válaszcsapásai, másfelől a területen közlekedő kereskedőhajók számának csökkenése miatt, miután sok vállalat inkább körbehajózza Afrikát, annak ellenére, hogy ez sokkal költségesebb és időigényesebb is.
Az Egyesült Államok újabb egyetemeire terjedtek ki az Izrael elleni tüntetések
Az Egyesült Államok újabb városaiban kezdődtek tüntetések és épültek palesztinpárti egyetemi sátortáborok csütörtökön, így Atlantában és a fővárosban, Washingtonban is.
A Georgia állambeli Atlantában az Emory Egyetemen kezdett tüntetés megszüntetésére az intézmény a rendőrség beavatkozását kérte.
A tüntetők állítása szerint azért foglalták el az egyetem területének egy részét, mert az intézményt „bűnrészesnek tartják népirtásban, valamint az rendőrség militarizálásában”. Az atlantai megmozdulás palesztinpárti célját összekapcsolták egy helyi rendőrségi és tűzoltósági kiképzőközpont elleni tiltakozással. Azt is hangoztatták, hogy a „palesztinok elleni népirtás” és az úgynevezett Cop City felépítése egyaránt az „amerikai imperializmus” következménye.
Fotó: Elijah Nouvelage / Forrás: AFP
Az egyetem rektori hivatalának illetékese a tüntetés szervezőit olyan aktivistáknak nevezte, akiknek célja, hogy megzavarják a hallgatók tanulmányi munkáját, valamint hozzátette, hogy nem tolerálnak vandalizmust és egyéb bűncselekményeket.
Csütörtökön New Yorkban bő egy héten belül már a negyedik intézménynél kezdődött Izrael elleni tüntetés, ezúttal a City College of New York – CUNY épületeinél vonultak ki diákok.
New York város rendőrségi vezetői az elmúlt egy hétben történt rendőrségi intézkedések és tömeges letartóztatások kapcsán világossá tették, hogy nem fognak olyan jellegű közterület-foglalást megengedni, mint 2020. nyarán az úgynevezett BLM-zavargások idején Seattle városában történt, ahol tüntetők a város egy részét „autonóm övezetté” nyilvánították. John Chell, a városi rendőrség járőrparancsnoka kijelentette: garantálhatja, hogy egy ilyen próbálkozás gyorsan véget ér majd.
A fővárosban Washingtonban csütörtökön több környékbeli egyetem együttes tüntetést kezdett sátrak felállításával a belvárosi George Washington Egyetem területén. Közleményük szerint erejüket közösen akarják megmutatni, valamint követelik az elhatárolódást – a szavaik szerint – „cionista államtól”, és céljuk, hogy véget érjen a „palesztinpárti diákok rasszista alapú elnyomása”.
Az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Los Angelesben a Dél-Kaliforniai Egyetem (University of Southern California) vezetése csütörtökön azt közölte, hogy az intézmény területe „további intézkedésig” zárva marad. Az egyetemen a szerdai tüntetések idején csaknem 100 aktivistát kellett a rendőrségnek őrizetbe vennie.
A szerdai összesítések szerint az Egyesült Államok legnagyobb 50 egyetemének több mint felének területén voltak palesztinpárti tüntetések az elmúlt egy hétben. A megmozdulások nyomán összesen több száz embert vettek őrizetbe a hatóságok tiltott tevékenység, illetve magánterület megsértése miatt.
A New York-ban történt rendőrségi beavatkozást csütörtökön elítélte Alexandria Ocasio-Cortez, a demokrata párt baloldali szárnyának kongresszusi képviselője, aki „szörnyű döntésnek nevezte”, hogy a Columbia Egyetem vezetése a saját diákjaira hívott rendőrséget.
Az Egyesült Államok vezető egyetemei közé sorolt intézmény egykori diákja, és befolyásos anyagi támogatója, a milliárdos vállalkozó, Robert Kraft ugyanakkor csütörtökön egy sajtóban megjelent állásfoglalásban azt írta, hogy „meg kell tagadnia” tanulmányai egykori helyét, és megdöbbenését hangoztatta az olyan szlogenek, miatt, amiket tiltakozók kiabáltak, mint az „Öljetek meg minden zsidót!" és „Október 7-ét még tízezerszer!”.
A zsidó származású üzletember a héten jelentette be, hogy a tüntetéseken történt nyílt antiszemita megnyilvánulások miatt beszünteti a támogatását a Columbia Egyetem számára.
Ez történt csütörtökön:
