2024.05.12. 12:52
Izrael új átkelőhelyet nyitott a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyszállítmányoknak
Az izraeli–palesztin háború 219. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli katonák a Gázai övezet és Izrael határán
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
Izrael új átkelőhelyet nyitott a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyszállítmányoknak
Izrael új átkelőhelyet nyitott vasárnap a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyszállítmányoknak: az övezet északi határán kialakított, Nyugat-Erez nevűt, bár az építkezés még nem teljesen fejeződött be ott. Az első napon mintegy negyven kamionnyi segély haladt át rajta.
A legtöbb humanitárius segély délen, Kerem Salomnál jut be a Gázai övezetbe.
Az izraeli erők (IDF) hadműveletet kezdtek a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabaliában, mert információik szerint visszatértek oda a Hamász iszlamista terrorszervezet már egyszer felszámoltnak hitt egységei. A légierő a szárazföldi csapatok bevonulása előtt mintegy harminc célpontot támadott a térségben.
Az izraeli szárazföldi csapatok délen, az Egyiptomba vezető rafahi átkelő gázai oldalán folytatták hadműveletüket. Számos alagútlejáratot és rakétavetőt találtak és semmisítettek meg.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Az elmúlt egy napban az izraeli légierő összesen több mint százötven célpontot támadott az övezetben az IDF szóvivőjének közlése szerint. Rakétakilövő állásokat, fegyverraktárakat, katonai célra használt épületeket, megfigyelőállomásokat, alagutakat és egyéb terrorista infrastruktúrát támadtak.
A Gázai övezet határa mentén fekvő Szderót városra négy rakétát indítottak el a palesztin fegyveresek az övezetből. Emiatt a helyi önkormányzat bejelentette, hogy az Emlékezés napjának ünnepségét a város zárt, védett helyiségében fogják megtartani, és később döntenek arról, hogy hétfőn megrendezik-e a gyászünnepséget a városi temetőben.
Izrael északi, libanoni határán is tovább folytatódtak a harcok vasárnap. Az IDF gyanús légi eszköz elfogását jelentette, amely Libanonból hatolt be az ország területe fölé. Lelövése nem okozott kárt sem emberéletben, sem anyagiakban. Vasárnap reggel légiriadó volt az ország legészakibb tengerparti városában, Nahariában, ami után az IDF Libanonból berepülő támadó drónokat azonosított.
Vasárnap délután a Hezbollah libanoni síita szervezethez közeli, Al-Akbar című újság Dél-Libanonban végrehajtott izraeli légicsapásokról számolt be. Előzőleg a Hezbollah közölte, hogy fegyveresei lőtték a vitatott hovatartozású libanoni-izraeli-szíriai határvidéket.
A libanoni Ad-Diyar című lapnak úgy nyilatkozott a Hezbollah több tisztségvielője vasárnap, hogy szervezetük fokozatosan változtat harci stratégiáján Izraellel szemben. Kivonják harcosaikat a határ menti régióból a felderítő és hírszerző egységek kivételével, és inkább drónokkal támadnak, amelyek nagy sebességükkel sikeresen kikerülik az izraeli légvédelmi rendszereket, valamint rövid és közepes hatótávolságú rakétákat indítanak Izrael ellen. Emellett megerősítik Izraelen belüli hírszerző hálózatukat.
Egyiptom támogatni fogja Dél-Afrika beadványát a hágai Nemzetközi Bíróságon
Egyiptom támogatni fogja a Dél-afrikai Köztársaság népirtás vádjával Izrael ellen benyújtott keresetét a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) – közölte vasárnap a kairói külügyminisztérium.
A tárca hangsúlyozta, hogy a döntést a Gázai övezetben élők elleni egyre súlyosabb támadásokra tekintettel hozták meg, ideértve a civilek, valamint az infrastruktúra elleni támadásokat.
Az egyiptomi diplomáciai tárca kiemelte, hogy
„ritkán látott súlyos humanitárius válságról” van szó a Gázai övezetben.
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA
A Dél-afrikai Köztársaság december végén népirtás vádjával nyújtott be keresetet Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon, amelyben a Gázai övezeti izraeli hadműveletek azonnali leállítását követelte. Az ICJ január végén hozott végzésében felszólította Izraelt, hogy hadműveletei során tegyen meg minden lehetséges intézkedést a népirtás megelőzése érdekében. Izrael többször visszautasította a népirtásra vonatkozó vádakat, és azzal érvel, hogy joga van az önvédelemhez a Hamász terrorszervezet mintegy 1200 halálos áldozatot követelő október 7-i összehangolt támadása megtorlásaként.
Egyiptom, amely az arab országok közül elsőként, 1979-ben írt alá békemegállapodást Izraellel, attól tart, hogy egy izraeli hadművelet az egyiptomi határon elhelyezkedő Rafah ellen, ahová százezrek menekültek az övezet más területeiről, menekülthullámot indít el a határon át a Sínai-félszigetre.
A hét elején Izrael ellenőrzése alá vonta a rafahi határátkelő gázai övezeti oldalát, ami miatt leálltak a humanitárius szállítmányok. Az izraeli vezetés szerint Rafahban van a Hamász utolsó bástyája.
Izraelben vasárnap este kezdődik az Emlékezés napja
Izraelben vasárnap este kezdődik és hétfő estig tart az Emlékezés napja, amelyen fejet hajtanak az elesett katonák és a terror áldozatai előtt.
Az idei emléknapon elsősorban a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i támadásának mintegy ezerkétszáz áldozatára, majd az ezután kitört háborúban elesettekre emlékeznek.
A Gázai övezetben a szárazföldi harcok októberi megindítása óta kétszázhetvenkét izraeli katona vesztette életét.
Az ünnepségsorozatot vasárnap délután a jeruzsálemi Jad Labanim, vagyis a Fiúk Emlékezete nevű emlékhelyen nyitja meg Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Amir Ohana parlamenti elnök. A következő mozzanat a Siratófalnál lesz Jichák Hercog államfő és Herci Halevi vezérkari főnök részvételével.
Mint vasárnap este, úgy hétfő délelőtt is az egész országban megszólalnak a szirénák, majd megkezdik a jeruzsálemi Herzl-hegyi katonai temetőben a központi megemlékezés a háborúkban elesettekről és a terrortámadásokban meggyilkoltakról.
A tavalyi listához képest az idén 826 olyan izraelivel több szerepel a halottak listáján, aki harcban esett el vagy a terrorizmus áldozata lett. A harcban elesett katonák száma 1860 óta immár 25 039, a civil halálos áldozatoké pedig ezerötszáz 1851-től napjainkig.
Több rendőr megsebesült egy palesztinpárti megmozduláson Berlinben
Négy rendőr megsebesült egy palesztinpárti megmozduláson szombat este Berlinben – közölte a német rendőrség egyik szóvivője.
Mint arról beszámolt, a hatóságok 49 „szabadságmegvonással járó intézkedést” tettek, illetve 39 büntetőeljárás indult.
A megmozduláson, amelyet a német főváros Neukölln és Kreuzberg kerületeiben tartottak meg, mintegy 1500 aktivista vett részt. Ismét palesztinpárti jelszavakat skandáltak, illetve antiszemita megjegyzések is elhangzottak egy hangosbemondóval felszerelt járműből.
A tüntetés végén egyes demonstrálók palackkal dobálták meg a rendfenntartókat. A sebesülést elszenvedett rendőröket azonban nem kellett kivonni a bevetésből – tették hozzá a hatóságok.
A rendőrség szerint eljártás indult egyebek között a gyülekezés szabadságáról rendelkező törvény rendelkezéseinek megsértése, valamint hatósági személy elleni erőszak és fogvatartottak kiszabadításának kísérlete címén.
Szombaton Hamburgban mintegy 2300-an tüntettek a Muslim Interaktiv nevű iszlamista szervezet megmozdulásán, amelyet a hatóságok csak szigorú feltételek és fokozott rendőri jelenlét mellett engedélyeztek.
A Hamász palesztin terrorszervezet tavaly október 7-i összehangolt, Izrael elleni támadása és Izrael gázai hadművelete hatására Berlinben folyamatosan utcára vonulnak aktivisták. A tüntetéseken gyakran van rendbontás is.
Cameron: az Izrael elleni fegyverembargó a Hamászt segítené
David Cameron brit külügyminiszter szerint az Izrael elleni brit fegyverszállítási tilalom a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezetet segítené.
Cameron a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Nagy-Britannia nem támogatja a gázai Rafah elleni nagyszabású izraeli hadműveletet, amíg Izraelnek nincsenek kidolgozott tervei a helyi lakosság biztonságba helyezésére, illetve menedék, élelmiszer és gyógyszerek biztosítására a civilek számára.
"Ilyen tervet eddig nem láttunk" - tette hozzá a londoni külügyi tárca vezetője.
Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnökhöz hasonlóan a brit kormány is leállítaná-e az Izraelbe irányuló fegyverszállításokat, Cameron azt mondta: ebből a szempontból az Egyesült Államok és Nagy-Britannia teljesen különböző helyzetben van, az amerikaiak ugyanis hatalmas mennyiségű fegyvert szállítanak Izraelnek, a brit export ugyanakkor az izraeli fegyvervásárlások nem egészen egy százalékát teszi ki.
Fotó: Jeff Overs / Forrás: BBC/AFP
A brit külügyminiszter felidézte, hogy Irán nemrégiben nagyszabású támadást hajtott végre Izrael ellen, drónok mellett 140 manőverező robotrepülőgépet is bevetve, és ennek nyomán "teljesen helytelen üzenet lenne" az Izrael elleni fegyverembargó.
Cameron szerint az Izraelbe irányuló brit fegyverszállítások leállítása a Hamászt erősítené, és csökkentené a megállapodás esélyét az iszlamista szervezet által túsznak elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről.
Hozzátette ugyanakkor: London folyamatos figyelmeztetéseket küld Izraelnek, egy-egy konkrét incidens nyomán közvetlenül az izraeli kormánynak tesz fel kérdéseket, amelyekre "néha megfelelő válaszokat kapunk, néha nem".
Az Izraelbe irányuló brit fegyverexport engedélyezésének elbírálása és vizsgálata ilyen formán folyamatosan zajlik - mondta a brit külügyminiszter.
David Cameron bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a gázai lakosság segélyezésének ügyében.
"Netanjahutól néhány hete komoly ígéreteket hallottunk, és érzékelünk is valamelyes kedvező változást, de ez nem elégséges" - fogalmazott.
Hangsúlyozta: eddig is többször kifejtette azt az álláspontját, hogy London nem tartja kielégítőnek a gázai lakosság humanitárius segélyezésében kifejtett eddigi izraeli erőfeszítéseket.
Cameron szerint ugyanakkor "nem lenne bölcs döntés", ha a brit hadsereg szárazföldi alakulatokat vezényelne a Gázai övezetbe a segélyszállítmányok eljuttatásának elősegítésére, mivel ez azzal a kockázattal járna, hogy a brit katonák támadások célpontjává válhatnának. Ugyanebből az okból nem küldenek az amerikaiak sem katonákat Gázába - tette hozzá.
Nagy-Britannia légi úton eddig 110 tonna, szárazföldön több mint kétezer tonna élelmiszersegélyt juttatott be a Gázai övezetbe.
Háborús bűnök miatt tartóztathatják le Netanjahut
A Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadását követő hetekben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfőbb ügyésze, Karim Khan többször is figyelmeztette a háborúban részt vevőket, hogy rendkívül óvatosan járjanak el a konfliktusban. Különösen az élelmezési helyzet háborús fegyverként való alkalmazására hívta fel a figyelmet.
Jelenleg, hat hónappal később, amikor Gázában már általános az éhínség, és a lakosság több mint 75 százalékát kitelepítették, az izraeli és a nemzetközi médiában arról szólnak a hírek, hogy az ICC letartóztatási parancsot adhat ki magas rangú izraeli tisztviselők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen
– írja az Index alapján a Mandiner.
Netanjahu egyébként több nemzetközi szereplőt is magára haragított: Joe Biden például Rafah inváziójának ötlete miatt méltatlankodott, és bejelentette: megkezdi Izrael lefegyverzését.
A szombati eseményekről itt olvashat:
