2024.05.21. 06:46
Megkezdődött a taktikai atomfegyverek bevetésére kiképző orosz hadgyakorlat
818. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Német Marder 1A3 páncélozott harcjármű (b) és Leopard 2A6 harckocsi előtt áll egy orosz katona az Ukrajna elleni orosz háborúban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Ilnyickij
Észt kormányfő: a NATO-tagállamoknak Ukrajnában kellene kiképezniük az ukrán katonákat
Kaja Kallas észt kormányfő kedden a brit Financial Times című lapnak adott interjújában felszólította a balti ország NATO partnereit, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki.
A liberális politikus ugyanakkor visszautasította azokat az aggályokat, miszerint mindez az Ukrajna elleni orosz agresszió elmérgesedéséhez vezethet. Már vannak olyan országok, amelyek saját kockázatra helyben képezik ki az ukrán erőket - magyarázta. Másrészt úgy vélekedett, hogy nem váltja ki automatikusan az észak-atlanti szövetség alapokmánya 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetet, ha orosz csapatok nyugati kiképzőket támadnának meg.
Kallas ezzel összefüggésben azt mondta: "Nem tudom elképzelni, hogy akik a saját embereiket küldték, majd azt mondják, ha valaki megsebesül, hogy életbe lép az 5. cikkely (...) Gyerünk bombázni Oroszországot". Hangsúlyozta: nem így működik a NATO, nincs ilyen automatizmus. Az efféle aggályok is alaptalanok szerinte. "Ha valaki az embereit küldi, hogy az ukránoknak segítsen (...) , akkor tudja, hogy az ország háborúban áll, és veszélyzónába mennek. Tehát az ember vállalja ezt a kockázatot" - tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök felvetésére, hogy nyugati országok esetleg csapatokat küldhetnének Ukrajnába, az észt kormányfő úgy reagált, hogy egy ilyen lépésről a tallinni törvényhozásnak kellene döntenie.
"Ez egy nyilvános vita, úgy gondolom, nem szabad kizárnunk semmit" - hangoztatta és bírálta, hogy a NATO-partnerek között nincs egység a hosszú távú célokat illetően. Ez aggodalommal tölti el - mondta. Kijelentette: egyes országok, így Észtország is egyértelműen Ukrajna győzelme mellett foglalnak állást, mások pedig csak annyit mondanak, hogy Ukrajna nem veszíthet. Hangsúlyozta: ez a két dolog nem ugyanaz.
A német külügyminiszter szerint Zelenszkij legitim elnök
Volodimir Zelenszkij „legitim és törvényes” elnök, mert választásokat nem lehet hadiállapot idején tartani – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával tartott közös sajtótájékoztatóján.
A német politikus leszögezte: Ukrajna szabad, nem pedig megszállt ország akar lenni, és az egyetlen, aki lehetetlenné teszi a választások megtartását, az Ukrajnát megtámadó Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Nemcsak Ukrajna, hanem más országok alkotmánya is kimondja, hogy hadiállapot alatt nem lehet választást tartani. Például Németország alaptörvényében is az van írva, hogy a választott tisztségviselő hivatali ideje a hadiállapot alatt folytatódik, és csak a háború vége után hat hónappal lehet választásokat rendezni
– hangsúlyozta Baerbock. Megjegyezte: „alantas játéknak” tartja, hogy Moszkva előbb háborút indít, ellehetetlenítve a választásokat, majd azt a narratívát terjeszti, hogy az elnök illegitim, mert nem választották újra.
Meggyőződésének adott hangot afelől, hogy Németország Ukrajnával közösen „minden problémát megold”. Hozzátette: Berlin elsősorban az ukrajnai reformok végrehajtásában nyújt segítséget Kijevnek.
Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy 2024. május 20-án telt le az öt év Zelenszkij elnöki beiktatása óta, és Ukrajnában az államfőt öt évre választják.
Kuleba a sajtótájékoztatón kifejtette azt a meggyőződését, miszerint nem kellene akadályokat gördíteni Ukrajna elé a tekintetben, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területekre, mert szerinte minél több katonai célpontot semmisítenek meg Oroszország területén, annál gyorsabban ér véget a háború. Hozzátette: meg van győződve arról is, hogy semmi sem akadályozná meg Ukrajna partnereit abban, hogy úgy döntsenek, lelövik az orosz rakétákat Ukrajna területe felett.
Az ukrán külügyminiszter megismételte, hogy Ukrajnának kell adni a külföldön befagyasztott teljes orosz vagyont, nem csak az abból származó nyereséget. Az Oroszország nyugati országokban befagyasztott vagyonának évi 3 milliárd eurós nyeresége nem mérhető a mintegy 260 milliárd euróra rúgó teljes vagyonértékhez – hangsúlyozta, indokolva a teljes vagyon elkobzásának szükségességet.
Megkezdődött a taktikai atomfegyverek bevetésére kiképző orosz hadgyakorlat
„Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának parancsával összhangban az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának vezetésével a Déli Katonai Körzetben megkezdődött a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag feldolgozó hadgyakorlat első szakasza” – állt a közleményben.
A tárca szerint az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszer rakétáinak indítására való felkészülést gyakorolják. Az orosz légierő légi egységeinek személyzete speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szereli fel a repülőgépeket, és indul járőrözni.
Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak: Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Putyin május 9-én bejelentette, hogy a gyakorlat második szakaszához Fehéroroszország is csatlakozik. Hozzáfűzte, hogy a manővereknek három szakasza lesz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt közölte akkor, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.
Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, amint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.
Ukrán igazságügy-minisztérium: már több mint háromezer elítélt jelentkezett katonai szolgálatra
Már több mint háromezer elítélt kérte a büntetés letöltése alóli feltételes szabadlábra helyezést, hogy részt vegyen Ukrajna védelmében – hozta nyilvánosságra Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes egy keddi tévéműsorban.
A tisztségviselő szavai szerint ez a szám megfelel a tárca előzetes várakozásainak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvényi korlátozások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a jelentkezők közül hányan felelnek meg a követelményeknek.
Elmondta továbbá: a katonai orvosi bizottságok ezenkívül szűrni fogják az elítélteket a társadalmilag veszélyes betegségekre, olyanokra mint a HIV-fertőzöttség, tuberkulózis vagy hepatitis, amelyek kizáró okot jelentenek.
Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek. Közülük is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.
Pilótaképzés Hollandiában
A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a holland védelmi minisztérium közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy befejeződött tíz ukrán katona kiképzése Hollandiában az F-16-os vadászgépek karbantartására. Hollandia vállalta, hogy legalább 24 darab F-16-os vadászgépet biztosít Ukrajnának – emlékeztetett a hírportál.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők kedden robbanóanyagot dobtak le egy drónról a régióban lévő Antonyivka falura, aminek következtében három nő megsérült.
A keleti országrészben lévő megyeszékhelyt, Harkiv városát egész éjjel és még kedd délelőtt is orosz légicsapások érték – tájékoztatott Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegramon. Közölte, hogy az orosz Sahíd drónok lehulló törmelékeitől legalább hét ember megsérült, tüzek törtek ki, magánházakban keletkeztek károk, 25 teherautó és autóbusz, valamint 3 személygépkocsi rongálódott meg.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy az éjszaka alatt Ukrajnát támadó 29 orosz drónból 28-at sikerült a levegőben megsemmisíteni.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 495 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 42 tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 54 drónt.
Letartóztatták az orosz 58. hadsereg volt parancsnokátNagy kárt okozó csalás gyanúja miatt elrendelte Ivan Popov vezérőrnagy, az orosz 58. összhaderőnemi hadsereg volt parancsnokának előzetes letartóztatását a 235. helyőrségi katonai bíróság – jelentették kedden orosz hírügynökségek. A tábornok ügyvédje, Szergej Bujnovszkij elmondta a Kommerszant című lapnak, hogy a védelem fellebbezett, és Popov, aki ellen még nem történt vádemelés, nem ismeri el bűnösségét. A Vedomosztyi című lap szerint a volt parancsnokot azzal gyanúsítják, hogy erődítmények építésére szánt fémszerkezeteket tulajdonított el és értékesített. Ivan Popovot az ukrajnai „különleges hadművelet” megkezdése után nevezték ki az 58. hadsereg parancsnokává. 2023 júliusában közölte, hogy felfüggesztették, miután a parancsnokságnak jelentésben számolt be az orosz hadseregnek a harcban és a támogatás terén tapasztalt problémáiról. Andrej Guruljov, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország parlamenti képviselője, a védelmi bizottság tagja tavaly nyáron a Telegram-csatornáján közzétette a hangfelvételt arról, ahogy Popov bejelentette kollégáinak leváltását az 58. hadsereg parancsnoki tisztéről. Letartóztatták a bíróság döntése értelmében Moiszejev Sz. V.-t is, akit szintén különösen nagy kárt okozó csalással és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítanak. A Kommerszant úgy tudja, hogy Popov előzetes letartóztatását pénteken rendelte el a katonai bíróság. |
A befagyasztott orosz vagyont Ukrajna önvédelemre és újjáépítésre használhatja fel
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az ukrajnai háború megindítására válaszul az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni – közölte az uniós tanács kedden.
A brüsszeli közlemény hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy Oroszország továbbra is agressziót folytat Ukrajna ellen, az Európai Unió Tanácsa jogszabályokat fogadott el, amelyek biztosítják, hogy az uniós korlátozó intézkedések végrehajtásának eredményeként az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyon bevételeiből származó nettó nyereséget az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatásra használják fel, valamint védelmi ipari kapacitásainak javítására és újjáépítésre.
A jogszabályok szerint az értintett uniós bankok az 1 millió eurót meghaladó orosz vagyon 2024. február 15. óta felhalmozódott nettó nyereségéből nyújtanak hozzájárulást azok 90 százalékának erejéig.
Erre azért van szükség, hogy a pénzintézetek megfeleljenek a törvényi tőke- és kockázatkezelési követelményeknek – írták. Az összegeket a bankok félévente fizetik az EU-nak, és azokat az Európai Békekereten keresztül juttatják Ukrajna céljainak támogatásra. Az uniós kifizetéseket évente, első alkalommal 2025. január 1. előtt felülvizsgálják – tájékoztattak.
Emlékeztettek: a tanács február 12-én határozott arról, hogy az orosz központi bank (CBR) több mint 1 millió eurós vagyoni eszközeivel és tartalékaival rendelkező európai bankok kötelesek az EU korlátozó intézkedései következtében befagyasztott orosz vagyonból származó nettó nyereséget félretenni, azokkal nem rendelkezhetnek.
A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport, valamint az Európai Unió vezetői február 24-i nyilatkozatukban rögzítették, hogy továbbra is támogatják Ukrajna önvédelemhez való jogát, és elkötelezettségüket fejezték ki Ukrajna hosszútávú támogatása mellett.
Kötelezettséget vállaltak arra, hogy fokozzák az önvédelemhez szükséges hozzájárulásukat Ukrajnának, valamint növelik a katonai célú termelési és szállítási kapacitásokat az ország megsegítése érdekében. A nyilatkozat üdvözölte a befagyasztott orosz vagyon és kamatainak befagyasztására vonatkozó uniós jogszabályokat, és további lépések megtételére bátorítottak azok felhasználásának lehetővé tétele érdekében – emlékeztetett közleményében az uniós tanács.
Öt frontszakaszról számolt be előrenyomulásról az orosz védelmi minisztérium
A hatból öt frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban az elmúlt nap folyamán, miközben 17 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén mintegy 1660 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy lőszerraktárt, négy harckocsit, nyolc gyalogsági harcjárművet (köztük négy amerikai Bradleyt), három páncélozott harcjárművet, három páncélozott szállítójárművet, öt amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, két ATACMS operatív-taktikai rakétát, HIMARS és Vilha sorozatvetők nyolc rakétáját, nyolc francia SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet, öt francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 45 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben egy lakóházat ért találat, minek következtében egy férfi életét vesztette. A luhanszki régióban lévő Szverdlovszkban nyolc civil sérült meg kazettás ATACMS-találatok következtében. A mentésre kiérkezett tűzoltókat pilóta nélküli repülőszerkezetek támadták.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X közösségi hálózaton arra figyelmeztette kedden a semleges országokat, hogy részvételük az Ukrajnáról szóló svájci találkozón a „kijevi rezsim” melletti kiállás bizonyítéka. Kifejezte meggyőződését, hogy a konfliktusban részes egyik fél távollétében folytatott tárgyalások nem vezethetnek eredményre.
Apti Alaudinov, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alegység parancsnoka a Rosszija 1 tévécsatornán kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők nem fogják ukrán kézen hagyni Mikolajiv, Odessza és Harkiv városait. Érvelése szerint ezek mind történelmi orosz területek.
Annalena Baerbock az ukrán légvédelem megerősítését sürgette Kijevben
Kedd reggel váratlanul Kijevbe érkezett német külügyminiszter további nemzetközi segítséget sürgetett az ukrán légvédelem megerősítésére az orosz légitámadások ellen.
Ukrajnának az orosz rakéták és drónok ellen sürgősen szüksége van a további légvédelemre
– jelentette ki a külügyminiszter, aki már hetedik alakommal jár az ukrán fővárosban a háború kirobbanása óta. Baerbock keddi látogatását előzőleg biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.
A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy
Kijev szövetségeseinek „egyesíteniük kell az erőiket” egyfelől Ukrajna érdekében, másfelől azért, hogy – mint mondta – Vlagyimir Putyin orosz elnök ne küldhessen orosz csapatokat „a saját határainkra”.
Baerbock emlékeztetett rá, hogy német kezdeményezésre már csaknem egymilliárd euró támogatás gyűlt össze az ukrán légvédelemre. Hozzáfűzte: „keményen dolgozunk azon, hogy ez az összeg tovább nőjön”.
„Minden követ sokszor megmozgatunk, és egy további Patriot-egységgel jutottunk tovább” – mondta arra utalva, hogy Kijev korábban két amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszert kapott, és a német kormány a közelmúltban tett ígéretet egy harmadik átadására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német külügyminiszter látogatásának előestéjén szintén az ukrán légvédelmi rendszer megerősítését és Ukrajna nyugati vadászgépekkel való felszerelését sürgette a szövetségeseinek szóló üzenetében.
A magyarok nem várnak javulást a háború hevességét illetően a közeljövőbenA magyar felnőttek 68 százaléka szerint nem csökken a közeljövőben a háború intenzitása Ukrajnában - közölte friss felmérése alapján a Magyar Társadalomkutató Kft. kedden az MTI-vel. Azt írták, a felméréséből az is kiderül, hogy a magyarok harmada egyenesen a háborús helyzet súlyosbodásától tart. A közleményben leszögezik, hogy miközben az ukrajnai háború a harmadik évébe lépett, és mind az Európai Unió, mind az USA, mind pedig a NATO hosszútávú támogatást tervez nyújtani Ukrajnának, az orosz seregek május 10-én támadást indítottak Harkiv környékén. A Magyar Társadalomkutató Kft. időszerűnek látta annak vizsgálatát, hogy a magyar társadalom miképp ítéli meg a háború enyhülésének esélyeit – fűzték hozzá. Hangsúlyozták: a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) szerint a háború intenzitása nem enyhül a közeljövőben, sőt, a magyarok mintegy harmada (32 százalék) a háborús konfliktus fokozódását várja. A magyarok kevesebb mint ötöde (18 százalék) optimista csak a háború intenzitásával kapcsolatban, és valószínűsíti annak csökkenését. Mivel szerintük nem fog enyhülni a közeljövőben a háború intenzitása, a magyarok többsége a háború elhúzódását tartja a legvalószínűbbnek – ismertették a felmérés alapján A kutatás megállapította azt is, hogy a férfiak pesszimistábbak a nőknél a háború intenzitásának alakulását illetően, hiszen 36 százaluk szerint az fokozódni fog, míg a nők csupán 27 százaléka vélekedik így. A kutatás 1000 ember telefonos megkérdezésével készült május 13-15. között, a minta nagysága és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,16 százalék – jelezték. |
Csökkenő segélyek
Az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyek visszaszorulnak, pedig többre van szükség – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR. Karolina Lindholm Billing, a szervezet ukrajnai képviselője azt mondta, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült négymillió ember között „nagyon-nagyon kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek vannak”. Az ENSZ Ukrajnára vonatkozó 2024-es humanitárius terve idén 3,1 milliárd USD-t tesz ki, ebből 599 millió USD jut az UNHCR számára.
Függőség Kínától
Landsbergis kijelentette, hogy ellenzi azt az ötletet, hogy felkérjék Pekinget, hogy gyakoroljon nyomást Moszkvára a háború leállítására, és azt mondta, hogy ez Kínától való függőséget kockáztat. „Nincs ingyen ebéd, Kína mindig árat fog követelni” – mondta.
Ha arra kérnénk Kínát, hogy oldja meg az ukrajnai konfliktust, azzal a kezükbe adnánk biztonságunk kulcsát, ha nem magunk oldjuk meg a helyzetet.
Nyugati kiképzés kell
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint a nyugati katonai kiképzőknek vissza kell térniük Ukrajnába, hogy felgyorsítsák az új erők kiképzését. Litvánia kész újra csatlakozni egy Franciaország vezette koalícióhoz, például ukrán katonák kiképzésére Ukrajnában. A francia médiának nyilatkozva azt is felvetette, hogy „a franciák valóban vezető pozícióba kerülhetnek, ha légvédelmi elemeket telepítenek a balti államokba”.
Hazaárulásért 14 évre ítéltek egy novoszibirszki fizikustHazaárulás címén 14 évi fegyházbüntetésre ítélte Anatolij Maszlov 77 éves novoszibirszki fizikust kedden egy szentpétervári bíróság. Maszlovot, aki a fizikai és matematikai tudományok doktora, 2022 nyarán tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy államtitkot tartalmazó adatokat szolgáltatott ki hiperszonikus eszközökről. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a fizikus 2014-ben titkos tudományos fejlesztésekről szóló információkat adott át a német hírszerzésnek. Az elítélt tagadta bűnösségét, védője pedig törvénytelennek minősítette a vádat. Az ügyet a szigorúan titkos minősítése miatt zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság. Halmazati büntetésként Maszlov mozgásszabadságát további egy évre korlátozták, és két évre eltiltották az államtitkokhoz való hozzáféréstől. Az ügyészség 17 évi fegyház kiszabását kérte. Maszlov az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézetének vezető kutatója volt. Az elítélt jogi képviselői hangot adtak aggodalmuknak, hogy ügyfelük nem fogja túlélni a büntetést, mivel már letartóztatása előtt gondjai volta az egészségével, és februárban szívrohamot kapott az előzetes letartóztatásban. A Kommerszant című lapnak nyilatkozva azt mondták, hogy a fizikus nem kap megfelelő ellátást, és a börtönorvosok nem engedik, hogy gyógyszereket kapjon. Az RBK című lap emlékeztetett arra, hogy az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének több tudósa ellen indult eljárás hazaárulás vádjával. 2022 nyarán államtitkot tartalmazó információk Kínának való kiszolgáltatása miatt őrizetbe vették Dmitrij Kolkert, a Novoszibirszki Állami Egyetem Fizikai Tanszéke Kvantumoptikai Technológiák Laboratóriumának vezetőjét. Kolker az őrizetben meghalt. Később letartóztatták Alekszandr Sipljukot, az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézetének igazgatóját és Vlagyiszlav Galkint, a Hrisztyianovics Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézet egyik alkalmazottját. Szentpéterváron idén áprilisban hazaárulás ügyében hétévi fegyházbüntetésre ítélték Alekszandr Kuranovot, a Hiperszonikus Rendszerek Tudományos Kutatói Vállalata (NIPGSZ) volt vezérigazgatóját és főkonstruktőrét. A Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál összesítése szerint Oroszországban 2018 óta legkevesebb 12 tudóst vádoltak meg hazaárulással, köztük olyanokat, akik hiperszonikus témákkal foglalkoztak. |
Ukrajna támogatói félnek
„Kezdettől fogva elkövettük azt a hibát, hogy korlátoztuk az ukránokat, mert ez eszkalációnak tekinthető” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter, aki szerint Ukrajna szövetségeseinek fel kell oldaniuk a korlátozásokat.
Hozzátette, hogy Ukrajna támogatóit „az Oroszországtól való félelem uralta… az ukránoknak meg kell engedni a számukra biztosított felszerelés használatát, hogy el tudják érni a stratégiai célokat. Tudniuk kell orosz területet, utánpótlási vonalakat és az Ukrajna megtámadására készülő katonai egységeket támadni” – mondta.
Megállapodás a szövetségesekkel
Az ukrán elnök azt mondta, Kijev külföldi partnerekkel tárgyal arról, hogy fegyvereiket a határon és azon túl az orosz területen is bevethessék az orosz katonai eszközök ellen.
„Eddig nincs semmi pozitív” – mondta. Zelenszkij megismételte, hogy nem szegte meg a szövetségeseivel kötött megállapodásokat arról, hogy ne használják fegyvereiket Oroszországon belül. „Nem kockáztathatjuk a fegyverek teljes mennyiségét.”
Korábban David Cameron brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is olyan kijelentést tett, hogy az ukránok saját döntésén múlik, hogy a tőlük kapott fegyvereket bevetik-e oroszországi célpontok ellen.
NATO-gépekre számít az ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij szerint a szomszédos NATO-országok fegyveres erői elfoghatják a beérkező orosz rakétákat Ukrajna területe felett. Ukrajna elnöke a Reuters hírügynökségnek azt mondta: „Az oroszok 300 repülőgépet használnak Ukrajna területén. Legalább 120-130 repülőgépre van szükségünk, hogy ellenállhassunk”. Ukrajna F-16-os vadászrepülőgépek átadását várja a partnerországoktól.
Horvátország is csatlakozik
Az ukrán elnök napi videójában jelentette be, hogy Horvátország is csatlakozik a három hét múlva esedékes svájci békecsúcs résztvevőihez.
„Horvátország is támogatja csatlakozásunkat az Európai Unióhoz, és azon dolgozunk, hogy Horvátország csatlakozzon a G7-ek Ukrajnát támogató nyilatkozatához – az országunkkal kapcsolatos biztonsági kötelezettségvállalásokról” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Zelenszkij elégedetlen
Mielőbb még több légvédelmi eszközre és új harci repülőgépekre van szüksége Ukrajnának, de ezen a két területen még mindig hiányzik a szabad világ hatékonysága – mondta napi videójában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint ígéretes tárgyalásokat folytatnak több partnerországgal is, hogy újabb Patriot légvédelmi rendszert telepíthessenek Ukrajna keleti régiójába, elsősorban Harkiv és Szumi védelmére.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. május 20-án az ukrán-magyar határszakaszon 4679 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7352 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában