Kanada egyelőre nem küldi vissza a katonai kiképzőket Ukrajnába

Kreml: csak növeli a feszültséget a NATO-főtitkár bejelentése a nukleáris fegyverekről

Csak növeli a feszültséget a NATO-főtitkárnak az a kijelentése, miszerint konzultáció kezdődött a tagországok között a nukleáris fegyverek riadókészültségbe helyezésének szükségességéről - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újágíróknak.

"Nem megyek bele olyan műveleti részletekbe, hogy hány nukleáris robbanófejet kellene készültségbe helyezni, és hányat raktárban hagyni, de ezekről konzultálnunk kell, és tesszük is" - mondta Stoltenberg.

 - mondta Peszkov.

"Szeretnék itt emlékeztetni arra, hogy amikor (Vlagyimir) Putyin elnök erről a kérdésről, vagyis a katonai nukleáris ügyekről beszél, akkor valakinek a kérdésére válaszol: újságírókéra, köztük külföldi újságírókéra (...). Nem a saját kezdeményezésére beszél erről, és erre nagyon odafigyel" - tette hozzá.

Peszkov emellett hangot adott azon álláspontjának, miszerint az Ukrajnáról Svájcban megrendezett konferencia hatása elenyésző. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a részvevők egy jó része tudta: Oroszország nélkül nincs esély bármilyen komoly, érdemi megbeszélésre - tette hozzá.

"Természetesen figyelembe fogjuk venni ezeknek az országoknak az álláspontját, számunkra ez fontos. És ezután is részletesen kifejtjük nekik érveinket" - mondta Peszkov, hozzátéve, hogy Moszkva a maga részéről továbbra is együtt fog működni mindenkivel, aki kész erre.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a sajtónak kijelentette, hogy a svájci konferencia nem járult hozzá érdemben az ukrajnai konfliktus megoldásához, és még a Nyugat számára is megerősítette, hogy egy ilyen Oroszország részvétele nélkül nem lehetséges.

"Vagyis nem világos, hogy ott (Oroszország nélkül) miről tárgyaltak" -mondta.

Usakov szerint Putyin "békekezdeményezései" elhomályosították a bürgenstocki találkozót, mert annak résztvevői akarva-akaratlanul kénytelenek voltak figyelembe venni az előző nap előterjesztett orosz javaslatokat".

 - mondta. Érvelése szerint az orosz államfő javaslatai nemcsak a harci cselekmények leállítását, hanem az ukrán válság megoldását is lehetővé tennék, és egyre többeket elgondolkodtatnak.

A Moszkvában hétfőn kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Kanada egyelőre nem küldi vissza a katonai kiképzőket Ukrajnába

Kanada úgy véli, nem megfelelő az idő arra, hogy visszaküldje katonai kiképzőit Ukrajnába tekintettel más NATO-tagországok ódzkodására egy ilyen lépéstől – mondta hétfőn Bill Blair kanadai védelmi miniszter.

A tárcavezető a NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása nyomán beszélt újságírókkal, amin arról határoztak, hogy a katonai szövetség a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a kijevi vezetésnek szánt fegyverszállítmányok koordinációjában.

– tette hozzá.

„Úgy gondolom, jelenleg érthető aggályok övezik a kiképzőmisszió kiterjesztését Ukrajnába” – tette hozzá.

A Fehér Ház szintén jelezte, hogy az Egyesült Államok sem tervez amerikai kiképzőket küldeni Ukrajnába.

Ukrán főparancsnok: jelentően megnövelik Ukrajna védelmi képességeit a hamarosan megérkező F–16-osok

Oroszország tudtában van annak, hogy Ukrajna hamarosan F–16-os vadászgépeket és nagy mennyiségű haditechnikát kap partnereitől, és emiatt az orosz hadsereg fokozta harci cselekményeinek intenzitását – írta Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Facebookon.

– fejtette ki a főparancsnok.

Az ukrán vezérkar reggel kiadott harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok a teljes frontvonalon támadnak, az elmúlt 24 órában 123 katonai összecsapás volt, 12 település közelében zajlottak harcok.

– összegezte a kijevi katonai vezetés.

A vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta az 527 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 14 tüzérségi rendszert és nyolc drónt.

Az ukrán katonai hírszerésnél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták, hogy a hírszerzés kamikaze drónjai hétfőre virradó éjjel katonai célpontokra mértek csapást Oroszország három régiójában, a Belgorodi, a Voronyezsi és a Lipecki területen. A támadás következményeivel kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van – tették hozzá.

A 22. ukrán gépesített dandár katonái Donyeck megyében, a Bahmuthoz közeli Kliscsijivkánál elfogtak egy orosz T–62-es harckocsit a legénységével együtt – számolt be Vitalij Szokolenko, a dandár sajtótisztje a Facebookon. Az ukrán főparancsnok pedig Facebook-bejegyzésében arról adott hírt, hogy a donyecki régióban a napokban egy ukrán katona egymagában foglyul ejtett négy orosz katonát.

A biztonságos betakarítás feltételeinek megteremtése érdekében a mezőgazdasági ágazatban dolgozók továbbra is felmentést kapnak a mozgósítás alól, a védettségüket az eddigi hat hónapról egy évre növelik – közölte a Tarasz Viszockij agrárminiszter egy hétfői fórumon.

Andrij Kosztyin főügyész nyilvánosságra hozta, hogy csak a megerősített adatok szerint az orosz megszállók több mint 12 ezer civilt, köztük 551 gyereket öltek meg mostanáig a bő két éve tartó háború alatt. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok már csaknem 130 ezer, orosz megszállók által elkövetett háborús bűncselekményt dokumentáltak, köztük 301 szexuális erőszakot.

Az ukrán egészségügyi minisztérium a Facebookon arról tájékoztatott, hogy a keleti Harkiv megyében mentőorvosokat vettek az orosz erők tűz alá, amikor egy 17 éves lányhoz érkeztek ki. A támadás következtében egy terhes nő, egy gyermek és egy férfi megsérült. Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójában egy nap alatt tíz polgári lakos sebesült meg orosz támadásokban.

A déli Herszon megyében reggel az orosz hadsereg egyik kamikaze drónja mért csapást egy civil járműre, ami egy ember halálát okozta - közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.

Az EU újabb egy évvel meghosszabbította a Krím és Szevasztopol annektálása nyomán bevezetett szankciókat

Az Európai Unió újabb egy évvel, 2025. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Az uniós tanács közleménye megerősítette: az EU továbbra sem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.

A szankciókat először 2014-ben vezették be, indoklás szerint válaszul az Ukrajna területi egységének szándékos aláásására és az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletekre.

Az észt ellenzék vezetője a felére csökkentené az Ukrajnának szánt támogatásokat

A felére csökkentené az Ukrajnának szánt támogatásokat Észtországban Martin Helme, az ellenzéki, radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) vezetője, ha pártja hatalomra kerül.

A politikus szavait az észt állami műsorszolgáltató ERR internetes portálja idézte hétfőn.

Helme hangsúlyozta:

– tette hozzá.

Úgy vélekedett:

Az észt külügyminisztérium június 5-én a helyi állami televízió és az ERR rádió megkeresésére azt közölte, hogy az Észtország és Ukrajna által aláírni tervezett, a Kijevnek nyújtandó évi 100 millió eurós katonai segélyről szóló kétoldalú dokumentum nem kötelező érvényű. „Ez egy kétoldalú politikai szándéknyilatkozat, nem pedig nemzetközi szerződés” – fűzte hozzá a tárca.

Romlott az áramhelyzet Ukrajnában

Ukrajnának július végéig hosszú, napi áramkimaradásokkal kell szembenézniük, mivel az atomerőművek tervezett javításai tovább terhelik az ország súlyosan megrongálódott energiarendszerét – mondta az Ukrenergo hálózatüzemeltető vezetője.

Volodimir Zelenszkij: „Oroszország nem áll készen az igazságos békére”

Az ukrán elnök szerint akár holnap megkezdődhetnek a tárgyalások Moszkvával, „ha elhagyják legális területeinket”. A hét végén Svájcban megtartott békekonferencia záródokumentumában több mint nyolcvan ország és szervezet fejezte ki támogatását Ukrajna területi integritása mellett – számol be róla a Magyar Nemzet.

A kétnapos bürgenstocki találkozó végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a nyugati és más vezetők támogatása azt mutatja, hogy a nemzetközi jog uralma helyreállítható, írta a Szabad Európa Rádió.

Remélem, hogy a lehető leghamarabb eredményeket érhetünk el. Mindenkinek be fogjuk bizonyítani a világon, hogy az ENSZ az alapokmányában foglaltaknak ismér maradéktalanul érvényt tud szerezni – mondta Zelenszkij.

Több mint nyolcvan ország és nemzetközi szervezet ismerte el és támogatta Ukrajna területi integritását az orosz invázióval szemben a svájci békekonferencia végén kiadott közös közleményben.

A Bürgenstockban tartott csúcstalálkozó zárónyilatkozata szerint az ENSZ alapokmánya, valamint minden állam területi integritása és szuverenitása „fog elvezetni az igazságos és tartós béke eléréséhez Ukrajnában”. A nyilatkozat felszólított arra, hogy állítsák vissza Ukrajna ellenőrzését a zaporizzsjai atomerőmű és az azovi-tengeri kikötők felett, írta a The Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a záró sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „Oroszország nem áll készen az igazságos békére”, egyben üdvözölte a béke felé tett első lépéseket. Az ukrán elnök szerint Oroszország akár már holnap megkezdheti velük a tárgyalásokat, „amennyiben elhagyják a a szuverén területeiket”.

Putyint várják Svájcba egy következő békecsúcsra

Alighogy véget ért az első, már a második békekonferenciáról írnak a nemzetközi sajtóban. Ukrán híradások szerint ugyanis az alpesi ország következő alkalommal már Oroszországgal és Kínával is tárgyalóasztalhoz ülne, és azt sem tartja kizártnak a svájci vezetés, hogy bár Vlagyimir Putyin ellen elfogatóparancs van érvényben, Svájcban fogadják az orosz elnököt – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Minden bizonnyal Svájc is belátta, nem igazán lehet eredményesen egy olyan konfliktusról, valamint a béke lehetőségeiről tárgyalni, melyben nem minden érintett fél vesz részt: Oroszország ugyanis kimaradt az alpesi országban hét végén megrendezett békecsúcsból, ám

Kérdéseket vet fel ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyinnal hogyan tud tárgyalóasztalhoz ülni Svájc, az orosz államfő ellen ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tavaly elfogatóparancsot adott ki. Erről már Viola Amherd svájci elnök beszélt, aki szerint vannak kiskapuk.

Nukleáris fegyverek telepítéséről tárgyal a tagállamokkal a NATO-főtitkár

A NATO-főtitkár úgy látja, elrettentő erőre van szükség az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésre válaszul – ismerteti a Magyar Nemzet.

Nukleáris fegyvereket helyezne készenlétbe Jens Stoltenberg, aki szerint elrettentő erőt kell demonstrálni az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésekre válaszul. A NATO-főtitkár a brit The Telegraph napilapnak adott interjújában beszélt arról, az üggyel kapcsolatban már folynak a tárgyalások a tagállamokkal.

Stoltenberg ugyanis úgy látja, a nukleáris átláthatóságnak a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövének kell lennie, mellyel egy veszélyesebb világra készítik fel a védelmi szövetséget.

Nógrádi György: Az orosz, az ukrán és a nyugati békeelképzelések köszönőviszonyban sincsenek egymással

A svájci kétnapos békekonferencián 92 ország vett részt, a delegációk az orosz–ukrán háború több vetületéről is tárgyaltak, de a békéhez a felek nem jutottak közelebb – mondta el a Magyar Nemzetnek Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A két évvel ezelőtt elkezdődött orosz–ukrán háború alaphelyzete az, hogy azt egyértelműen Oroszország kezdte, de Ukrajna provokálta ki – mondta el lapunknak Nógrádi György. Zelenszkij a jelenlegi helyzetben azonban egy olyan tízpontos tervet akar keresztülerőltetni, aminek semmi realitása sincs – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. 

– tette hozzá.

Emmanuel Macron Svájcban leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt.

Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Van egy agresszor és van egy áldozat – mondta a francia elnök.

Az orosz elnök a svájci békekonferencia előtt egy nappal béketervet jelentett be. Vlagyimir Putyin elmondta, hogy a nyugati országok egoizmusa és arroganciája vezetett a jelenlegi állapotokhoz, s ismertette azt is, hogy mik a béketárgyalások feltételei.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 7697 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7283 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt vasárnap: