Brutális orosz támadás érte a kijevi gyermekkórházat

Kreml: nagyra értékelik Orbán Viktor békéért tett erőfeszítéseit

Nem üzent Joseph Biden amerikai elnöknek és a NATO-csúcs többi résztvevőjének Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökön keresztül - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak, kérdésre válaszolva.

A Kreml szóvivője ugyanakkor méltatta a magyar miniszterelnök békeerőfeszítéseit.

 - mondta Peszkov.

Orbán Viktor július 5-én tárgyalt Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről, valamint Oroszország és az Európai Unió, illetve Budapest és Moszkva viszonyáról, továbbá a jövőbeni európai biztonsági rendszer lehetséges alapelveiről.

A magyar kormányfő július 2-án Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, és felvetette neki egy határidőhöz kötött tűzszünet lehetőségét a béketárgyalások előkészítése érdekében. Orbán Viktor hétfőn Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt az ukrajnai rendezésről.

Repülőterekre és hadiüzemekre mért csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel mért csoportos csapást az orosz hadsereg ukrán hadiipari létesítményekre és légibázisokra az éjjel – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A minisztérium szerint számos fénykép és Kijevből származó videofelvétel egyértelműen azt bizonyítja, hogy a pusztítást egy lezuhant ukrán légvédelmi rakéta okozta. A minisztérium a „hisztériakeltést” a közelgő NATO-csúccsal hozta összefüggésbe, rámutatva, hogy ilyen „provokáció” nem először fordul elő, „a kijevi rezsim további finanszírozásának biztosítása és a háborúnak az utolsó ukránig való folytatása érdekében”.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, és kilenc ellenrohamot vertek vissza. Az orosz összesítés értelmében az ukrán hadseregnek több mint 1900 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett három amerikai HIMARS sorozatvetőt – a tájékoztatás szerint június 23-án ezek lőtték Szevasztopolt –, mintegy tízfőnyi külföldi kezelő személyzettel együtt, két harckocsit – az egyikük egy amerikai M1A1-es Abrams volt –, öt páncélozott harcjárművet, három amerikai M198-as és két brit FH-70-es tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 30 légi drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Azt mondta, hogy a projektnek az Egyesült Államok, Németország és Ukrajna a részese a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) technikai titkárságával együtt. Kirillov kifogásolta, hogy az OPCW sehogy sem reagált azokra az orosz bejelentésekre, amelyek szerint Ukrajna megsértette a vegyifegyver-tilalmi egyezmény rendelkezéseit, és több mint 400 esetben vetett be halált nem okozó vegyi eszközt.

Azt mondta, hogy az orosz erők egy Avgyijivka melletti település ipari övezetében egy kémiai felszereléssel ellátott laboratóriumot fedeztek fel, amelyet mérgező anyagok előállítására használtak. A helyszínen vett mintákban a tábornok szerint nátrium-cianidot, kénsavat és nyomokban cianid-anionokat találtak.

Több ország és nemzetközi szervezet is elítélte a kijevi gyermekklinika elleni rakétatámadást

Több ország, köztük Litvánia, Olaszország, Csehország, illetve az Európai Unió és az ENSZ is elítélte hétfőn a legnagyobb kijevi gyermekklinikát ért orosz rakétatámadást.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözletét küldi a NATO-csúcstalálkozónak egy gyermekkórház bombázásával, ha bármi kétely is maradt volna afelől, hogy miért kell most minden elképzelhető támogatást megadni, és valódi garanciákat nyújtani Ukrajna jövendő biztonságához” – írta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az X-en arra reagálva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban mikroblogján arról írt: a Kijevet ért rakétacsapások során találatot kapott az Ohmatdit nevű gyermekkórház is.

Viktorija Cmilyte-Nielsen litván parlamenti házelnök az „Ukrajna elleni háborús bűncselekmények újabb megdöbbentő példájáról” beszélt. Facebook-oldalán azt hangoztatta, hogy „Oroszország rakétákkal lő gyermekkórházakat, és egy úgynevezett orosz világ létrehozására törekszik”, amelyben – véleménye szerint – rendjén van, ha anyák a törmelék alatt kutatnak a gyermekeik után. „Semmivel sem menthető, hogy nem biztosítják a szükséges segítséget Ukrajnának” – tette hozzá.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter szintén háborús bűnténynek nevezte a két ember életét követelő rakétatalálatot. „A háborús bűncselekményeket az egész nemzetközi közösségnek el kell ítélnie” – szögezte le. „Az olasz kormány továbbra is kiáll Ukrajna és lakossága szuverenitása mellett” – tette hozzá.

Petr Pavel cseh elnök megbocsáthatatlannak nevezte a történteket. Mint mondta, arra számít, hogy a közelgő NATO-csúcson egyetértés lesz abban, hogy Oroszország „jelenti a legnagyobb fenyegetést, amelyre mindannyiunknak fel kell készülnünk”.

Denise Brown, az ENSZ Ukrajnáért felelős humanitárius koordinátora a lelkiismerettel összeegyeztethetetlennek mondta a gyermekkórházak elleni támadásokat. „A kórházak különleges védelmet élveznek a nemzetközi humanitárius jog szerint” – húzta alá.

– írta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X-en.

António Guterres ENSZ-főtitkár rendkívül megdöbbentőnek nevezte a hétfői ukrajnai támadásokat.

"A polgári személyek elleni támadásokat tiltja a nemzetközi jog, az ilyen támadások elfogadhatatlanok, és azonnal be kell szüntetni őket" - hangsúlyozta közleményében a főtitkár szóvivője.

Elítélte és irtózatosnak nevezte a beteg gyermekek elleni támadást Volker Türk, a világszervezet emberi jogi főbiztosa is.

Az amerikai külügyminisztérium elítélte a hétfői "barbár" orosz légicsapást, és úgy ítélte meg, hogy szándékos támadásról van szó.

"Oroszország újabb barbárt rakétatámadást hajtott végre polgári személyek ellen" - jelentette ki Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő.

Németország támogatást és ellátást ajánlott fel az ukrán gyermekek részére az orosz rakétatámadás után.

Karl Lauterbach német egészségügy-miniszter ígéretet tett ukrán kollégájának, Viktor Ljaskónak az X közösségi portálon, hogy bármikor gondjaikba veszik a támogatásra szoruló beteg gyermekeket, hozzátéve, hogy a következő mentő repülőgép szerdán száll fel.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint

A kórházépület egy része összedőlt, az intenzív osztály, műtők és onkológiai részleg is károkat szenvedett. A támadás miatt a betegeket ki kellett menekíteni az épületből, és el kellett rendelni az kórház ideiglenes bezárását.

Svéd védelmi miniszter: Svédország számára Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt 2030-ig

Pal Jonson sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz fenyegetés mértéke az ukrajnai háború alakulásától függően változhat, így egy „Svédország vagy szövetségesei elleni orosz támadás nem zárható ki”. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg „alacsony” az esélye egy orosz fegyveres támadásnak, miközben az is igaz, hogy Oroszország kész lehet „nagy politikai és katonai kockázatot is vállalni”.

Az új nemzetvédelmi stratégia egyik legfontosabb eleme a stratégiai erőforrások, köztük az északi területén található, tavaly januárban felfedezett kirunai ritkaföldfém-lelőhely megvédelmezése. Az Európai Unióban felhasznált ritkaföldfémek 98 százaléka jelenleg Kínából származik.

A svéd kormány szerint a stratégia kidolgozását az is indokolttá tette, hogy egy orosz katonai repülőgép június közepén megközelítette a Balti-tengeren található stratégiai fontosságú Gotland szigetét, megsértve ezzel a svéd légteret.

Lengyelország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával

Lengyelország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott varsói sajtóértekezletén.

– mondta Tusk.

Felidézte: hasonló megállapodásokat már a világ 19 országa, valamint az Európai Unió (EU) egésze is aláírt Ukrajnával.

Volodimir Zelenszkij a megállapodás tartalmáról elmondta: 

Megállapodtak egy ukrán önkéntes légió lengyelországi kiképzéséről is, amely lehetővé tenné a Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgároknak, hogy részt vegyenek hazájuk védelmében – számolt be az ukrán elnök.

Fontosnak nevezte a megállapodás azon előírásait, amelyek az Ukrajna ellen irányuló, Lengyelországra is veszélyt jelenthető orosz légitámadások elhárításáról szólnak. Ennek megvalósítási mechanizmusain szakértők dolgoznak – jegyezte meg Zelenszkij.

Tusk ebben a vonatkozásban elmondta: ezeket a mechanizmusokat jóvá kellene hagynia a nemzetközi közösségnek és a NATO-nak, amiről egyeztetni fog a szövetségesekkel.

Annak kapcsán, hogy Zelenszkij Varsóból a NATO kedden kezdődő washingtoni csúcstalálkozójára indul, Tusk elmondta: Kijev az értekezleten teljes körű támogatásra számíthat Varsó részéről. Elismerte ugyan, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásához „hosszabb út vezet, amint azt Ukrajna és Lengyelország szeretné”, de Varsó mindent megtesz annak érdekében, hogy ez minél gyorsabban megtörténjen.

A lengyel kormányfő konkrét utalás nélkül kijelentette: senkinek sincs joga, hogy „Ukrajna nélkül, Ukrajna nevében döntsön a jövőbeli békéről és ennek formájáról”. Senki sem jogosult arra, hogy „a Moszkvával esetleg folytatott tárgyalásokon Lengyelország és az egész EU nevében lépjen fel Ukrajnával és mindnyájunkkal történt teljes körű megegyezés nélkül” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök békemisszióját érintő újságírói kérdésre Zelenszkij elmondta: azt szeretné, hogy „ne csak beszéljünk a békéről, hanem ez tetteket is vonjon maga után”. „Nem akarjuk, hogy valaki megpróbálja szétverni Európai egységét” – tette hozzá. Azt állította: nem tudott előre a magyar miniszterelnök kijevi látogatását követő moszkvai útról. "„Lehetetlen, hogy (a magyar miniszterelnök) közvetítő szerepet töltsön be”, Oroszországot „csak az egész világ képes rákényszeríteni tárgyalásokra”, szükséges az Egyesült Államok, Kína, az egész EU közvetítése, nem pedig egy államé – vélekedett az ukrán elnök.

Tusk úgy válaszolt: a történelem „ismeri az olyan politikusokat, akik azzal áltattak másokat és önmagukat, hogy egy igazságos béke érdekében ténykednek, valójában azonban a kapitulációért dolgoztak”. Az igazságos béke tiszteletben tartaná Ukrajna teljes területi integritását, a januárban kezdődő lengyel EU-elnökség az igazságos béke biztosítására fog törekedni Ukrajna számára – ígérte a lengyel kormányfő.

Tusk az ukrán energetika támogatására is kitért, jelezve: Varsó „azon dolgozik”, hogy a lengyel szénerőművek ne fizessenek a széndioxid-kibocsátásért, és „az európai pénzekért” a létező energetikai hídon át Ukrajnába szállíthassák az így előállított áramot.

A sajtókonferencia elején Zelenszkij a hétfői ukrajnai orosz rakétatámadások áldozatairól beszélt, és egyperces csendet kért a jelenlévőktől. Közölte: eddig legkevesebb 28 áldozatról, több mint 100 sérültről tudnak. Aláhúzta: a kijevi gyermekkórházat ért támadás „közvetlen rakétacsapás volt”, nem légvédelmi rakétatörmelék okozta a károkat.

 – közölte Zelenszkij.
Az ukrán elnököt hétfőn lengyel hivatali partnere, Andrzej Duda is fogadta. Ukrajna NATO-csatlakozásának csak egyetlen feltétele lehet, mégpedig „az ukrán társadalom akarata” – hangsúlyozta Duda a megbeszélésen. Aláhúzta: e kérdésben egységes a lengyelországi politikai színtér, és ő, valamint az őt kísérő nemzetvédelmi és külügyminiszter ezt az álláspontot fogják képviselni a washingtoni NATO-csúcson. A csatlakozási folyamat elindítása fontos támogató jelzés lenne az ukrán nép számára, Oroszországnak pedig a NATO határozottságát, a szövetség egységes politikáját mutatná – érvelt az államfő.

A kínai elnök a béketárgyalások elősegítésére szólította fel a nemzetközi közösséget

Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget és a nagyhatalmakat, hogy segítsenek megteremteni az ukrajnai háború enyhítéséhez szükséges feltételeket, elősegítve a Kijev és Moszkva közötti közvetlen párbeszéd újraindítását – közölte hétfőn a kínai külügyminisztérium.

A minisztérium tájékoztatása szerint Hszi erről az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott pekingi találkozóján beszélt, ahol a két vezető a háborús helyzet enyhítésére tett békejavaslatokról tartott megbeszélést.

Hszi a találkozó során gratulált Orbán Viktornak az Európai Unió soros elnökségének átvételéhez és nagyra értékelte a magyar kormányfő erőfeszítéseit az ukrajnai válság politikai rendezésének előmozdítására, kifejezve emellett Peking készségét arra, hogy az ügyben továbbra is kapcsolatban maradjon Budapesttel - közölte a kínai külügyi tárca.

„Csak akkor jöhet létre mielőbb tűzszünet ebben a konfliktusban, ha minden ország pozitív, nem pedig negatív energiát fecskendez bele” – tette hozzá.

„Kína a maga módján aktívan előmozdítja a béketárgyalásokat, bátorít és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés rendezését szolgálja” – mondta, hozzátéve, hogy Kína és Magyarország alapvető javaslatai és erőfeszítéseik iránya megegyezik, így Kína kész arra, hogy kapcsolatban maradjon Magyarországgal és minden érintett féllel.

A kínai államfő elmondta továbbá, hogy jövőre lesz Kína és az Európai Unió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója, és hozzátette, hogy a két fél között nincs geopolitikai ellentmondás vagy alapvető érdekellentét, ezért szerinte továbbra is elkötelezettnek kell maradniuk az együttműködés mellett.

„Remélhetőleg Magyarország mint az Európai Unió soros elnöke, pozitív szerepet fog játszani a Kína-EU kapcsolatok szilárd és stabil fejlődésének előmozdításában és a konstruktív párbeszéd elősegítésében” – fogalmazott.

Több ukrán várost is támadás ért, többen meghaltak

Több várost is orosz támadás ért hétfőn Ukrajnában, legkevesebb húsz ember meghalt és ötvenen megsebesültek – közölte hétfőn Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.

A helyi média azt írta, hogy orosz erők Kinzsal hiperszonikus, valamint Kalibr rakétával támadták az ukrán fővárost. Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy találat ért egy gyerekkórházat, és ez volt az egyik legsúlyosabb támadás a két éve tartó háború során az ukrán főváros ellen. Hatósági adatok szerint a városban legalább hét ember meghalt, 11 megsebesült, nyolcan kórházba kerültek.   

A kijevi városi katonai közigazgatás beszámolója szerint a főváros több kerületében is károk keletkeztek. A DTEK ukrajnai energiaszolgáltató közölte, hogy három elektromos alállomást és hálózatot ért találat Kijevben.   

A keleti Krivij Rihben, Zelenszkij szülővárosában 10 ember meghalt és 31 megsebesült – közölte Olekszandr Vilkul, a városi védelmi tanács elnöke.   

A kelet-ukrajnai Pokrovszkban további három ember halt meg, amikor rakéták csapódtak be egy ipari létesítménybe – tudatta a helyi kormányzó.   

A regionális hatóságok szerint ipari létesítmények, infrastruktúra, lakó- és kereskedelmi épületek sérültek meg a többi között Kijevben, Krivij Rihben, Dnyipróban, Pokrovszkban és Kramatorszkban.

Oroszország az F-16-osokat és a felszállást biztosító repülőtereket is legitim célpontnak tekinti

Az oroszok szerint a holland döntés, hogy haladéktalanul F-16-os gépeket adnak Kijevnek, csak eszkalálja a konfliktust – számol be róla a Magyar Nemzet.

Caspar Veldkamp holland külügyminiszter „kiábrándítónak" nevezte az orosz nagykövet reakcióját a hágai döntésre, amely szerint 24 F-16-os vadászrepülőgép Ukrajnába történő exportálására adott engedélyt – írja a NOS tévécsatornára hivatkozva a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Ez azt mutatja, hogy Oroszország nem kész megoldást találni a konfliktusra, egyszerűen fenyegetőzik, mi pedig ezt nem helyeseljük – idézi a csatorna a minisztert.

Vlagyimir Tarabrin hollandiai orosz nagykövet korábban a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy Moszkva a hágai döntést a konfliktus eszkalációja és a helyzet destabilizálása felé tett tudatos lépésnek tekinti. Hangsúlyozta, hogy az F-16-os vadászgépeket, valamint azokat a repülőtereket, amelyekről felszállnak, Moszkva legitim célpontnak tekinti majd a katonai légvédelem során.

Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte Jens Stoltenberg főtitkár

Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte a védelmi szövetség főtitkára az amerikai CBS News televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban.

Jens Stoltenberg arra a kérdésre válaszolva, hogy korábban miért említett 10 éves időtávot Ukrajna taggá válására, kifejtette, „senki nem beszélt pontosan 10 évről”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll. Úgy vélekedett: most a legfontosabb az országnak nyújtott támogatás növelése annak érdekében, hogy Ukrajna fennmaradhasson, amit bármilyen jövőbeli tagság előfeltételének nevezett.

Az észak-atlanti szervezet főtitkára a Joe Biden elnökjelöltségéről és alkalmasságáról az Egyesült Államokban kibontakozott politikai vitával kapcsolatban lényegesnek minősítette, hogy a NATO kimaradjon belpolitikai vitákból, amiknek nem válhat részévé. Megállapította, hogy a védelmi szövetségnek a közösen meghozott döntések számítanak, mint a védelmi kiadások növelése, ami sok éve fontos kérdés az Egyesült Államokban, több elnök alatt is.

Jens Stoltenberg rámutatott arra is, hogy idén már 23 tagállam védelmi kiadásai haladják meg a 10 éve kitűzött célt, a GDP 2 százalékát.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszországi látogatásával kapcsolatban – kérdésre válaszolva – kijelentette, hogy a különböző NATO-tagok eltérő módon tartják a kapcsolatot Moszkvával. Hangsúlyozta: Orbán Viktor is világossá tette, hogy nem az észak-atlanti szervezet nevében látogatott Oroszországba, az utazás pedig nem változtat a védelmi szövetség közösen hozott döntésein.

Megállapította, hogy mindenki békét szeretne, de úgy vélekedett: a békéhez vezető egyetlen út „meggyőzni Putyin orosz elnököt arról, hogy a hadszíntéren nem győzhet, hanem le kell ülnie és el kell fogadnia egy olyan megoldást, amelyben Ukrajna szuverén és független országként létezik tovább Európában”. A meggyőzés egyetlen módjának Ukrajna további katonai támogatását nevezte Jens Stoltenberg. 

A főtitkár a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó kiemelt témái között említette Ukrajna mellett a védelmi kiadások növelésének kérdését, valamint a Kína jelentette kihívást. Az indiai- és csendes-óceáni térség biztonságáról szóló megbeszélésekre Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea vezetői is csatlakoznak a NATO-csúcstalálkozó résztvevőihez.

Több mint 14 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán–magyar határszakaszon 7095-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6924-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt vasárnap: