Ukrán válság

2024.09.06. 07:37

Menesztették Kárpátalja kormányzóját

926. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Lehel László fogadta Kárpátalja kormányzóját a menekülteket segítő központban

Forrás: MTI

Fotó: Purger Tamás

A francia elnök és a német kancellár Kijev támogatásának töretlen folytatását ígéri

Az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartásának a fontosságát, valamint a gázai tűzszünet szükségességét hangsúlyozta pénteki franciaországi találkozóján Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár – közölte a francia elnöki hivatal.
A svájci határ közelében fekvő, alpesi Évian-les-Bains-ben tartott megbeszélésen leszögezték:

eltökéltek Ukrajna támogatásában az Oroszország elleni háborúban „olyan hosszú ideig és olyan intenzitással, amennyire csak szükséges”

 – fogalmazott az Élysée-palota.

A közlemény szerint a két vezető „a lehető legnagyobb határozottsággal” ítélte el az északkelet-ukrajnai Poltava elleni keddi orosz támadást, amelyben legkevesebb ötvenöten meghaltak és több mint kétszázan megsebesültek.

Roszatom: Csernobil „bemelegítésnek” tűnne egy kurszki atomerőműre mért csapás esetén

A közelmúlt eseményeinek fényében az atomerőművek meg nem támadásának elve különös jelentőséget kapott, egy, a kurszki atomerőműre mért katonai csapás esetén az 1986-os csernobili baleset következményei „bemelegítésnek tűnnének” – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója, miután pénteken Kalinyingrádban Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával tárgyalt.

A felek megállapodtak abban, hogy egy újabb fenyegetés esetén a NAÜ szakértői azonnal a kurszki atomerőműhöz utaznak.

„El kell mondanunk, hogy milyen következményekkel járnának Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Európa, Törökország és az egész Fekete-tenger körüli földterület számára a meggondolatlan cselekedetek. Én így válaszolok: Csernobil bemelegítésnek fog tűnni ahhoz képest, ami akkor fog történni, ha katonai csapást mérnek egy működő RBMK-100-asra” (a kurszki atomerőmű reaktorára) – mondta a Roszatom vezetője.

Lihacsov megjegyezte, hogy javult a zaporizzsjai atomerőmű személyzetének és a NAÜ ellenőreinek együttműködése.

A zaporizzsjai atomerőmű egyik épülete a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás:  MTI/EPA

„A NAÜ talán az egyetlen olyan szervezetnek nevezhető a Földön, amely mandátumának keretein belül megőrizte független pozícióját, és ezt az egyre összetettebb és fenyegetőbb környezetben is folytatja” – hangoztatta.

Megjegyezte ugyanakkor: 

a Roszatom elvárja a NAÜ-től, hogy rámutasson az erőmű elleni támadások felelőseire.

A Roszatom közleménye szerint Lihacsov és Grossi a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról tárgyalt. A felek egyebek mellett megvitatták a NAÜ szakértőinek állandó jelenlétének lehetőségét a kurszki atomerőműben.

Grossi, aki augusztus 27-én a kurszki és szeptember 4-én zaprozzsjai atomerőművet kereste fel, a pénteki kalinyingrádi megbeszélés után elmondta, hogy a NAÜ és a Roszatom között különböző kérdésekben nézeteltérések vannak, de hangsúlyozta a párbeszéd szükségességét.

„Ezt elmondtam Zaporizzsjában, elmondtam Kijevben, elmondom most Kalinyingrádban. Az atomerőművek soha nem lehetnek legitim célpontok egy fegyveres konfliktusban. Ezért az ügynökség a maga részéről intézkedéseket és eszközöket kínál az olyan helyzetek elkerülésére, amelyek minden fél számára elfogadhatatlanok” – mondta a főigazgató.

A NAÜ vezetője hangsúlyozta, hogy a „rendkívül aggasztó” közelmúltbeli fejlemények ellenére az ügynökség jelenléte megmarad, és ez minden fél, mind Oroszország és Ukrajna, mind a pedig a nemzetközi közösség számára előnyös. Közölte, hogy a rendkívüli feszültség ellenére az ügynökség erőfeszítésein keresztül mind Moszkva, mind Kijev „elismeri a technikai és szakmai párbeszédet és a NAÜ-t eszközként a nukleáris biztonság biztosításában”.

A NAÜ szerepének a nukleáris biztonság biztosításáért folytatott munkában folytatódnia és bővülnie kell

– szögezte le.

„A zaporizzsjai atomerőmű hűtőtornyának felgyújtása és a kurszki atomerőműben kialakult aggasztó helyzet világossá teszi, hogy figyelmünk nem lanyhulhat a nukleáris biztonság kérdésében az érintett régiók nukleáris létesítményeiben” – fogalmazott.

Lihacsov szerint „nem fér kétség” ahhoz, hogy az ukrán hadsereg a kurszki régióba történt betörésekor el akarta foglalni a Kurcsatovban működő nukleáris létesítményt. Elmondta, hogy a napokban merényletet követtek el Andrej Sevcsik volt enerhodari polgármester ellen, aki jelenleg a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottja. Közölte, hogy Sevcsik a feleségével együtt súlyosan megsebesült a merényletben.

Pentagon: az Egyesült Államok negyedmilliárd dollár értékű újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnának

Az amerikai kormány újabb, ezúttal mintegy 250 millió dollár értékű katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára pénteken.

A védelmi minisztérium közleménye szerint a biztonsági segítség Ukrajna kiemelten fontos védelmi szükségleteit szolgálja, és az amerikai hadsereg készleteiből juttatják el az országba. A szállítmány légvédelmi rakétákat, tüzérségi lőszereket, rakétarendszerekhez utánpótlást, valamint páncélozott járműveket és harckocsi-elhárító fegyvereket tartalmaz. 

A Pentagon által közzétett részletes lista szerint 

a küldeményben egyebek között RIM-7 és Stinger-rakéták, mobil rakétatüzérségi eszközök (HIMARS) lőszerei, a harctéren leggyakrabban használt 105 és 155 milliméteres lövegek, Javelin és AT-4-es páncéltörő rendszerek, romboló felszerelések, kézi fegyverekbe való lőszerek, valamint szárazföldi járművek mellett járőrhajók szerepelnek. 

A hozzávetőleg 250 millió dollár értékű szállítmány már a 65. ilyen jellegű támogatási csomag, és az Egyesült Államok saját készleteinek lehívásáról szóló elnöki felhatalmazás keretében juthat el Ukrajnába.

Ukrán elnök: már több mint száz település van ukrán ellenőrzés alatt Kurszk megyében

Az ukrán fegyveres erők jelenleg 1300 négyzetkilométernyi területet tartanak ellenőrzésük alatt Oroszország kurszki régiójában, ezen több mint száz település található – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a németországi Ramsteinben lévő amerikai légitámaszponton az Ukrajna támogatására alakult nemzetközi kontaktcsoport ülésén.

Ukraine Contact Group meeting at US Air Base Ramstein
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a a németországi Ramsteinben lévő amerikai légitámaszponton az Ukrajna támogatására alakult nemzetközi kontaktcsoport ülésén 
Fotó: Andrea Arnold / Forrás:  DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Kiemelte, hogy a kurszki hadművelet első hónapjában ezen a területen az orosz csapatok hozzávetőleg hatezer katonát veszítettek, ők meghaltak és megsebesültek. Andrij Kosztyin ukrán főügyész a CNN amerikai hírtelevíziónak elmondta, hogy hivatala jelenleg 28 olyan esetet vizsgál, amelyekben oroszok fogságba esett ukrán katonákat végeztek ki. 

Hozzátette, hogy összesen 62 ukrán katona vesztette így életét. A főügyészt a CNN egy frissen nyilvánosságra került videofelvétel miatt szólaltatta meg, amelyet tudomásuk szerint egy ukrán drón vett fel, és az látható rajta, hogy orosz katonák három, magát megadó ukrán katonát kivégeznek a Donyeck megyei Pokrovszk térségében. 

A kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzói hivatala közölte, hogy az orosz erők pénteken rakétacsapást mértek a megyében lévő Pavlovhradra, a támadásban a hivatal eddigi adatai szerint egy ember meghalt, 55-en pedig megsebesültek, köztük egy négy-, egy kilenc- és egy tizennégy éves gyerek. 

Az ukrán légierő közölte, hogy az előzetes információk szerint Oroszország öt Iszkander-M vagy észak-koreai gyártású KN-23-as ballisztikus rakétát lőtt ki a városra. Az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov 12. különleges dandár a Telegramon arról számolt be, hogy más egységekkel együttműködve visszafoglalta a Donyeck megyei Nyu Jork falu egy részét, és kiszabadította az ott bekerített ukrán katonákat. 

Az ukrán légierő reggel közölte, hogy péntekre virradó éjjel az oroszok egy H–59-es és egy H–31P rakétával, valamint 44 Sahid csapásmérő drónnal támadták meg Ukrajnát. A légvédelem 27 ellenséges drónt lőtt le, nyolc eltűnt, egy visszatért a donyecki régió orosz megszállás alatti részébe, néhányra pedig az ország északi részén még vadásznak. 

Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 181 összecsapást rögzítettek, ebből az orosz csapatok 87 alkalommal támadták Donyeck megyében Pokrovszk és Kurakhove térségét. 

A katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg már közel 623 ezer katonát veszített. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, húsz tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 74 drónt.

Nagy-Britannia újabb fegyvercsomagot küld Ukrajnának

A hírt John Healey védelmi miniszter jelentette be Németországban, a ramsteini légibázison, ahol az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) ülése zajlik – közölte a Magyar Nemzet.

A szállítmány 650 könnyű többfunkciós rakétarendszert (Lightweight Multirole Missile, LMM) tartalmaz, és várhatóan az év végéig szállítják le

 – számolt be róla az amerikai Newsweek magazin. Az LMM rakéták az ukrán légvédelem megerősítését segíthetik az orosz–ukrán háború során.

Az elmúlt napokban láthattuk, milyen tragikus ára van az oroszok Poltava és Lviv elleni válogatás nélküli csapásainak. Ezek az új, Egyesült Királyságban gyártott rakéták támogatni fogják Ukrajnát abban, hogy megvédje népét, infrastruktúráját és területét Putyin brutális támadásaitól

– idézte Healey szavait a brit védelmi minisztérium közleménye.

A cikket ide kattintva olvashatja el. 

A Miniszteri Kabinet jóváhagyta Kárpátalja kormányzójának menesztését

A Miniszteri Kabinet szeptember 6-án jóváhagyta Viktor Mikita kormányzó menesztését a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás éléről – írja a Magyar Nemzet a Kárpáti Igaz Szó cikkére hivatkozva, amely Tarasz Melnicsukot, az ukrán kormány parlamenti megbízottját idézte.

A kárpátaljai magyar lap szerint a döntés már csak elnöki jóváhagyásra vár.

Arról egyelőre nincs hír, ki lehet az utódja.

Emlékeztettek rá: Viktor Mikitát 2021. december 10-én nevezte ki az elnök Kárpátalja élére, Anatolij Poloszkov kormányzót váltotta ezen a poszton – olvasható a cikkben, amelyet ITT tud elolvani. 

Az EU 40 millió eurónyi további humanitárius segélyt küld Ukrajnának, hogy felkészülhessen a télre

Az Európai Unió 40 millió euró (15,7 milliárd forint) további humanitárius segélyt küld Ukrajnának, hogy az ország a kritikus infrastruktúrát érő orosz támadások közepette felkészülhessen a télre – jelentette be az Európai Bizottság pénteken.

Az uniós testület tájékoztatása szerint az összegből 35 millió eurót (13,7 milliárd forint) az Ukrajnában működő humanitárius programokra szánnak, a maradék ötmilliót (1,9 milliárd forint) pedig a Moldovában élő ukrajnai menekültek és az őket segítő helyi közösségek kapják. 

A közleményben leszögezik: 

a legfontosabb cél jelenleg Ukrajna felkészítése a téli időszakra, a többi között a megrongálódott épületek helyreállítása, valamint a fűtés és az áramszolgáltatás biztosítása. 

A pénteken bejelentett támogatással együtt az Európai Bizottság már összesen 966 millió eurót (379 milliárd forint) adományozott Ukrajnának humanitárius célokra. A humanitárius műveletek mellett az uniós testület - az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa keretében - több mint 150 ezer tonna segélyt is leszállít a háború sújtotta országnak, a többi között mentőautókat, gyógyszereket, áramfejlesztőket - olvasható a közleményben.

Nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország elleni bevetését sürgette az ukrán elnök

Arra kérte Ukrajna szövetségeseit pénteken Ramsteinben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy hagyják figyelmen kívül Moszkva „vörös vonalakkal” kapcsolatos figyelmeztetéseit, és tegyék lehetővé Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket is bevessen orosz területek ellen.

Szükségünk van ezekre a nagy hatótávolságú képességekre, nemcsak Ukrajna területén, hanem orosz területen is, annak érdekében, hogy motiváltabbá tegyük Oroszországot a békére törekvésre

– mondta Zelenszkij a németországi Ramsteinben lévő amerikai légitámaszponton az Ukrajna támogatására alakult nemzetközi kontaktcsoport ülésén.

A világon rendelkezésre áll elegendő mennyiségű légvédelmi rendszer ahhoz, hogy garantálni lehessen az orosz terror kudarcát, és határozottan arra kérem Önöket, működjenek közre aktívabban légvédelmünk megerősítésében

– tette hozzá az ukrán elnök az Ukrajnának fegyvereket szállító országok képviselői előtt. 

Ukraine Contact Group meeting at US Air Base Ramstein
Charles Q. Brown Jr, az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke és Volodimir Zelenszkij, a ramsteini légibázison 
Fotó: Andreas Arnold / Forrás: AFP

A ramsteini tanácskozáson Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette: 

az Egyesült Államok újabb, 250 millió dolláros katonai támogatást nyújt Kijevnek, hogy hatékonyabban tudjanak igazodni a „változó igényekhez”.

Boris Pistorius német külügyminiszter bejelentette, hogy országa további 12 Panzerhaubitz 2000 típusú önjáró tarackágyút szállít Ukrajnának, amelynek összértéke 150 millió euró. A 30 kilométernél nagyobb lőtávolságú modern tüzérségi egységből hatot még idén, hatot pedig jövőre szállítanak le – tette hozzá. 

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter

az amerikai gyártású, Ukrajnának adott F-16-os vadászrepülőgépek karbantartásával kapcsolatos új katonai segítségcsomagot jelentett be.

Közölte, hogy Hollandia felszerelést biztosít az ukrán F-16-osok karbantartásához, valamint levegő-levegő rakétákat, amelyekkel a vadászgépek védhetik az ukrán légteret. A holland tárcavezető hadművelet-biztonsági okokból nem árult el konkrétumot a szóban forgó felszerelések mennyiségéről és típusairól, valamint a segítségnyújtás tervezett ütemezéséről sem. „Hollandia 80 millió euró értékben fog eszközöket szállítani a nagyszámú pótalkatrészen túl, ide tartoznak generátorok, kisjárművek, szükséges karbantartási anyagok, speciális szerszámok és fedélzeti létrák” – sorolta. 

Bill Blair kanadai védelmi miniszter úgyszintén bejelentett a találkozón

egy újabb katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely rakétákat, kézi lőfegyvereket és haditechnikai eszközöket fog tartalmazni.

Az új csomag 80 840 hajtóművet és 1300 robbanófejet tartalmaz CRV-7 típusú repülőgép-rakétákhoz. Ezek a miniszter ígérete szerint az elkövetkező hónapokban Ukrajnába érkeznek. Kanada ezenfelül 960 C6 géppuskát és 10 500 kilenc milliméteres pisztolyt biztosít készletéből. Ukrajna külön kérésére 29 M113-as lánctalpas páncélozott szállítójárműről és 64 Coyote típusú könnyű páncélosról leszerelt alvázakat is szállítanak. Blair hozzátette még, hogy szeptemberben tíz mentőautót is biztosítanak Ukrajnának.

Zelenszkij a nap folyamán Frankfurtba utazik tovább, hogy tárgyaljon Olaf Scholz német kancellárral, majd este részt vesz az észak-olaszországi Cernobbióban zajló gazdasági-politikai fórumon, és a tervek szerint megbeszélést folytat majd Giorgia Meloni olasz kormányfővel is.

Britannia légvédelmi rakétákat szállít Ukrajnának

Nagy-Britannia több száz légvédelmi rakétát szállít Ukrajnának. A londoni védelmi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint könnyű, több feladatra használható rakétarendszerekről (Lightweight Multirole Missile, LMM) van szó.

A tárca közölte, hogy a brit kormány 650 LMM típusú rakéta előállítására 162 millió font (76 milliárd forint) értékű megbízást adott a Thales hadiipari konglomerátumnak, amely belfasti üzemében gyártja majd az Ukrajnának szánt fegyvereket. Az ismertetés szerint 

az LMM rakétarendszer igen sokoldalú fegyvertípus: egyaránt indítható például szárazföldről, tengerről és a levegőből. 

Polish Navy Day In Gdynia, Poland
Illusztráció
Fotó: Michal Fludra / Forrás: AFP

A londoni védelmi minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia eddig is több száz LMM típusú rakétát szállított Ukrajnának, és ezekkel fegyverekkel az ukrán légvédelem rengeteg orosz drónt és egyéb légi támadóeszközt semmisített meg. 

A rakéták a hangsebesség másfélszeresével repülnek, hatótávolságuk meghaladja a 6 kilométert, és légvédelmi feladatok mellett számos más jellegű katonai célpont, például páncélozott csapatszállító járművek vagy támadó gyorsnaszádok ellen is bevethetők

– áll a minisztérium pénteki tájékoztatásában. John Healey brit védelmi miniszter a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia évente 3 milliárd font (1400 milliárd forint) értékű segélyben részesíti Ukrajnát mindaddig, amíg erre szükség van. Healey bejelentette azt is, hogy átlépte az egymilliárd fontot az Ukrajna számára brit és dán kezdeményezéssel 2022-ben létrehozott nemzetközi alapnak (International Fund for Ukraine, IFU) folyósított adományok értéke. 

John Healey a héten fogadta Londonban Rusztem Umerov ukrán védelmi minisztert, akinek elmondta: aláírták az IFU-program eddigi legnagyobb megbízási szerződését, amelyek alapján a résztvevők 300 millió font (140 milliárd forint) értékben gyártanak 152 milliméteres lövedékeket a szovjet időszakból fennmaradt, az ukrajnai fegyveres erők által jelenleg is használt tüzérségi eszközökhöz. A szerződés értelmében a programban részt vevő országok a következő 18 hónapban 120 ezer ilyen tüzérségi lövedéket gyártanak és adnak át Ukrajnának.

Orosz hackerekre figyelmeztet a holland katonai biztonsági szolgálat

Oroszország hackerek segítségével igyekszik megakadályozni, hogy a Nyugat katonai segítséget küldjön Ukrajnának – figyelmeztetett a holland katonai biztonsági szolgálat (MIVD), amelyet az NlTimes című holland hírportál idézett pénteken.

Hacker, conceptual illustration
Illusztráció
Fotó: VICTOR de SCHWANBERG / Forrás: AFP

Az MIVD szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) kötelékében működő hackerek elsősorban kormányzati és kiemelten fontos infrastruktúrát támadnak. Peter Reesink, az MVID vezetője elmondta, hogy bár Hollandiát egyelőre nem érte ilyen jellegű támadás, a hackerek igyekeznek megbénítani az Ukrajnának segítséget nyújtó, illetve az Ukrajnának küldendő segélyekben részt vevő országok logisztikai rendszerét, 

Hollandia pedig fontos tranzitország.

A hírportál idézte Ruben Brekelmans holland védelmi minisztert is, aki figyelmeztetett, hogy nem pusztán kormányok, de az Ukrajnának szánt katonai felszerelések előállítói és beszállítói is célponttá válhatnak, és aláhúzta: 

nagyon fontos, hogy az országok közösen lépjenek fel a hackertevékenység ellen. Több nyugati ország hírszerzése a GRU 29 155-ös egységét vádolja az orosz katonai hírszerzés korábbi ezredese, a később kettős ügynökké vált Szergej Szkripal megmérgezésével is. 

Az Egyesült Államok csütörtökön szintén újabb vádakat hozott nyilvánosságra az orosz katonai hírszerzés öt tagja ellen. Eszerint a GRU tisztjei 26 NATO-tagállam – köztük az Egyesült Államok – számítógépes rendszere ellen intéztek támadást a WhisperGate nevű szoftverrel.

Így működik az ukránok legújabb fegyvere (videó)

Az ukrán hadsereg szeptember elején kezdte bevetni a fronton a „filléres a dróneszközök új családját”. A fejlesztés lényege, hogy a drón a célpont fölé repül, és égő termittel borítja a célterületet – írja a Portfolio

A lap szerint az égő termit képes az acél és alumínium lemezeket átégetni, valamint a fémtárgyakat megolvasztani. Az új eszköz a „Sárkány lehelete” nevet kapta – adta hírül a Mandiner.

Halálra vertek egy kárpátaljai férfit a toborzóközpont munkatársai az áldozat lánya szerint

Kárpátalja egyik csendes településén megrázó esemény kavarta fel a közösséget. Egy helyi nő súlyos vádakkal állt elő: állítása szerint édesapját a területi toborzási és szociális támogatási központ munkatársai jogtalanul tartóztatták le, majd kegyetlenül bántalmazták, amely a férfi halálával végződött – számolt be a történtekről a Kárpáti Igaz Szó. Dmitro Lubinec, Ukrajna emberi jogi biztosa szerint az ilyen típusú jogsértések száma sajnálatos módon egyre gyakoribb a régióban, különösen a toborzóközpontok munkáját illetően.

20230208__MI_068
Illusztráció
Fotó: Mirkó István / Forrás: Magyar Nemzet

Az áldozat családja szerint az incidens egy sor szabálytalanságra világít rá a toborzóközpont tevékenységében, ami megrendítette a közvélemény bizalmát. Az asszony azt állítja, hogy 

az édesapja jogtalan őrizetbe vételét követően a központ dolgozói brutális erőszakot alkalmaztak, amely végül a férfi életébe került. Az ukrán hatóságok jelenleg a büntető törvénykönyv súlyos testi sértésre vonatkozó 128. cikkelye alapján folytatnak nyomozást, amely újabb kérdéseket vet fel a kárpátaljai katonai toborzás és a hatósági visszaélések kapcsán.

Dmitro Lubinec, az ügyre reflektálva, azonnali lépéseket ígért. Telegram-csatornáján jelezte, hogy már megkereste a főügyészt az eset alapos kivizsgálása érdekében, hangsúlyozva, hogy amennyiben az ügyben szabálytalanságokat tárnak fel, követelni fogja az érintett tisztviselők felelősségre vonását.

A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el. 

Az Egyesült Államok orosz hekkereket vádol Ukrajna és NATO-országok elleni támadásokkal

Az Egyesült Államok helyi idő szerint csütörtökön újabb vádakat hozott nyilvánosságra az orosz katonai hírszerzés öt tagja ellen.

Az amerikai igazságügyi minisztérium azt állítja, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) öt tisztje „pusztító erejű” számítógépes támadásokban vett részt, amelyek civil számítógépes rendszereket céloztak meg Ukrajnában és világszerte. Az öt tiszt, valamint egy civil, aki ellen már korábban vádat emeltek, számítógépes behatolásra irányuló „összeesküvést szőttek, hogy az ukrán kormányhoz kapcsolódó számítógépes rendszerekbe betörjenek, onnan adatokat szivárogtassanak ki, és blokkolják a rendszereket az ukrajnai orosz inváziót megelőzően” – áll a tárca közleményében. 

A vádlottak mindezt azért tették, hogy aggodalmat keltsenek az ukrán állampolgárokban a kormányzati rendszerek és személyes adataik biztonságával kapcsolatban

– tették hozzá. 

A célpontok között az ukrán kormányzati rendszerek és adatok, valamint az Ukrajnának támogatást nyújtó országok, köztük az Egyesült Államok és 25 másik NATO-ország volt - közölte a minisztérium. 

A GRU WhisperGate-kampánya, beleértve a kritikus ukrán infrastruktúra és a katonai értékkel nem rendelkező kormányzati rendszerek célba vételét, jellemző példája annak, hogy Oroszország az igazságtalan inváziója során milyen rémisztő módon semmibe veszi az ártatlan civileket

– fogalmazott Matthew Olsen főügyész-helyettes. 

Az igazságügyi minisztérium partnereinkkel és szövetségeseinkkel egységesen kiáll az ukrán nép támogatása mellett Oroszország törvénytelen és igazságtalan inváziója nyomán

– nyomatékosította. 

Az Egyesült Államok akár 10 millió dolláros jutalmat kész felajánlani a megvádolt személyekkel kapcsolatos információkért - derült ki a közleményből.

Az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint Oroszország több tízezer katonát telepített Kurszkba

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka interjút adott a CNN-nek, amelyet a Portfolio szemlézett. Olekszandr Szirszkij kijelentette, Oroszország új támadást tervezett Ukrajna ellen Kurszk felől, ezért kellett nekik augusztus 6-án offenzívát indítani ebbe az irányba Oroszország területén. 

Ez az ukrán lépés pedig csökkentette az ellenség támadásának a veszélyét, megakadályozták őket a cselekvésben. A magas rangú katona úgy fogalmazott, a harcokat az ellenség területére helyezték át, hogy érezhessék azt, amit ők minden nap éreznek. 

Egy orosz Mi-35m-es támadóhelikopter rakétákat lő ki az ukrán fegyveres erőkre az oroszországi Kurszk régió határvidékén
Forrás: AFP

Szirszkij azt is elmondta, hogy 

Oroszország több tízezer katonát telepített Kurszkba, köztük elit légideszant erőket.

A kurszki művelettel pedig az volt a terv, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország az orosz várost egy új offenzíva kiindulópontjaként használja, emellett ezzel más frontszakaszokról tudnak orosz erőket elterelni. 

A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el. 

Videóra vették egy orosz szuperszonikus repülőgép ukrán egységekre mért csapását 

Az orosz védelmi minisztérium nyilvánosságra hozott egy felvételt arról, ahogy a Szu–34-es repülőgép Kurszk közelében csapást mér az ukránok állásaira – írja a Magyar Nemzet.

Újabb támadás érte Lvivet

Oroszország az éjszaka Shahed drónokkal támadta a nyugat-ukrajnai Lviv városát, ami tüzeket okozott ipari létesítményekben – jelentette Andrij Szadovij polgármester.

A drónok raktárépületekben okoztak tüzet, ezeket jelenleg is oltják, mondta Szadovij. Áldozatokról egyelőre nincs információ.

Több mint tizenhatezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán–magyar határszakaszon 6896-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 9340-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt csütörtökön:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában