Tisztelet a hősöknek! Az aradi vértanúkra emlékezik az ország

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében végezték. A ceremónián közreműködtek a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred katonái, a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor 

– hangzott el az eseményen.

A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.

Az Aradon kivégzett 13 vértanúról Orbán Viktor miniszterelnök, Sulyok Tamás köztársasági elnök, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója és Vitályos Eszter kormányszóvivő is megemlékezett a közösségi oldalán.

– írta közösségi oldalán Orbán Viktor.

– emlékeztetett az államfő.

Zsigmond Barna Pál: a magyar nemzet karakterét meghatározza a szabadság és az önrendelkezés

Az aradi vértanúk vére pecsételte meg azt az elkötelezettséget, amely már csaknem két évszázada meghatározza a magyar nemzet karakterét: a szabadságot, önrendelkezést és a nemzeti identitás iránti feltétlen hűséget – mondta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

Zsigmond Barna Pál, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Batthyány-mauzóleumnál hangsúlyozta, a 13 aradi vértanú nem csupán a múlt, hanem élő üzenet a jelen számára is arról, hogy a szabadságot és a függetlenséget soha nem adták könnyen.

 – fogalmazott az államtitkár.

Egyúttal rámutatott, a magyar kormány a nemzeti szuverenitás őrzője, az ország szuverenitását célzó jogi és politikai támadásokkal szemben is megvédi Magyarországot. „Amíg nemzeti kormánya van a hazának, addig ellenállunk a nyomásnak” – fogalmazott Zsigmond Barna Pál.

Elmondta, az Európai Unióval fennálló viták az ország gazdasági függetlenségét és semlegességét tekintve olyan kihívások, amelyek „megkövetelik tőlünk, hogy megvédjük érdekeinket és értékeinket”. Kijelentette azt is: „ki kell állnunk Magyarország hosszú távú stratégiai érdekei mellett, az európai politikai bonyolult útvesztőiben is”.

Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború, valamint a közel-keleti konfliktus nem csupán az érintett államok ellenségeskedését jelentik, hanem Európa és a világ új geopolitikai rendjének a kérdéseit is feszegetik. Amikor a világ háborús és gazdasági nehézségekkel, geopolitikai megosztottsággal küzd, különösen fontos, hogy mi, magyarok egységesek maradjunk – fogalmazott az államtitkár.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, a kormány azt szeretné, hogy Európa nemzeteivel együttműködve a kontinens ismét erős legyen és biztosítsa az uniós polgárok számára a jólétet, a békét és a biztonságot. A magyar uniós elnökség is arra törekszik, hogy „tegyük naggyá Európát” – fogalmazott.

Kiemelte, 1848-49 mártírjainak áldozata arra emlékeztet, hogy egy nemzet ereje az összetartozásban rejlik, valamint abban, hogy ennyi idő elteltével is képesek voltunk nemzeti identitásunkban megerősödve, egymásba kapaszkodva megmaradni a Kárpát-medencében.

Emlékeztetett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első miniszterelnökére.

Közölte, 

– jelentette ki az államtitkár.

Hozzátette, a szabadságharc hőseinek emléke azt is üzeni, hogy a szabadságért vívott harc sosem volt könnyű és sosem volt választás kérdése. A világ hatalmi játszmáiban, a kisebb nemzeteknek különösen nehéz dolguk van, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze függetlenségét.

A megemlékezés végén Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke, a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit. Sulyok Tamás köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár koszorúzott. Elhelyezték Kövér László, az Országgyűlés elnökének koszorúját is.

Vargha Tamás: a vértanúk megmutatták, a bátorság, a hűség és a hazaszeretet jelenti a sikeres nemzet alapját

Az aradi vértanúk is megmutatták, hogy a bátorság, a hűség és a hazaszeretet jelenti a sikeres nemzet alapját – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Debrecenben, az aradi vértanúk emléknapján.

Vargha Tamás a honvédtemetőben, a Haldokló oroszlán emlékműnél tartott megemlékezésen azt mondta, „történelmünk tragikusan sokszor avatta már golgotává a magyar földet, sok mártírt követelt már a magyar szabadság kivívása a nemzet fennmaradásáért”.

Hozzátette: az aradi vértanúk legyőzték félelmeiket, meghunyászkodás helyett a cselekvést választották, egyéni érdekeik helyett az összetartozás és az egység erejében bíztak.

– mondta az államtitkár.

Vargha Tamás hangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk napja nemcsak a múltról, hanem a jelenről és a jövőről is szól.

Felidézte, hogy 1848-49 egységbe kovácsolta a magyarságot, nemesek, polgárok, földművesek együtt harcoltak a magyar szabadságért, azokért az értékekért, amelyek ma természetesek a számunkra.

 – mondta az államtitkár a megemlékezésen.

Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, bár a szabadságharc elbukott, de az áldozat nem volt hiábavaló, mert {nem jöhetett volna el a kiegyezés 1867-ben, ha nincs a szabadságharc”.

Vagyis „a békét megnyertük” – mondta, hozzátéve, a történelmünk azt tanúsítja, hogy „a békét meg tudjuk nyerni, a háborút nem”.

„Ebből a mai magyarok – nagyon helyesen – azt a következtetést vonták le, arra tanít minket a saját történelmünk, hogy nekünk a békére van szükségünk, a békét mindig meg tudjuk nyerni. A háború nem jó nekünk” – fogalmazott a kormánypárti politikus.

„Szilárdan kiállunk amellett a politika mellett, amely a békét akarja” – mondta Kósa Lajos.

A beszédeket követően előbb a honvédtemetőben lévő hősök emlékművénél, majd Nagysándor József honvédtábornok debreceni kőhalmánál, utána a Péterfia utcai Nagysándor József-emléktáblánál tartottak koszorúzást.

Potápi Árpád János: a magyar szabadságvágyat sohasem sikerült letörni

Bár a szabadságharcot leverték és az aradi vértanúk emlékét üldözték, a magyar szabadságvágyat sohasem sikerült letörni, a függetlenség eszméje tovább élt és erősödött a nemzetben, amely soha nem volt annyira erős és összetartó, mint most – hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár vasárnap Kézdivásárhelyen.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: a 1848-ban a 12 pont utolsó követelése - Unió Erdéllyel - a nemzet egyesítését tűzte ki célul. Úgy értékelte: a nemzetrészeket elválasztó országhatárok ellenére mára közjogi és szellemi értelemben is sikerült egyesíteni a nemzetet, hiszen az egyszerűsített honosításnak köszönhetően közel 1 millió 200 ezer külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot.

– értékelt az államtitkár.

Potápi Árpád János szerint a június önkormányzati és európai parlamenti választásokon elért "történelmi győzelem" után az év végi választásokon újra meg kell mutatni az összefogás erejét. 

– hangsúlyozta.

A XVII. században alapított katolikus főgimnáziumban az iskola egykori tanárának, az aradi vértanúk egyik gyóntatópapja, Sujánszky Euszták minorita szerzetesnek már 2012 óta van emlékplakettje. Az 1849. október 6-i kivégzés előtt rendtársaival együtt Sujánszky Euszták gyóntatta meg, majd kísérte a vesztőhelyre a halálra ítélt honvédtábornokokat, utolsó szavaikról, hősies magatartásukról pedig forrásértékű, részletes felejegyzést írt az aradi minorita rendház naplójába.

Varga Mihály: a forradalom és szabadságharc üzenete, hogy ki kell állnunk a szuverenitásunkért

 Az 1848-49-es forradalom üzenete ma is érvényes: ki kell állnunk az igazunkért, nemzetünk és egész Európa szuverenitásáért – jelentette ki Varga Mihály az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, az 1848/49-es szabadságharcban elesett Schittenhelm Ede honvéd tüzér síremlékénél, vasárnap Budapesten.

Európa akkor válhat ismét erőssé, ha a saját érdekeit képviselve a nemzetállamok közösségére épül - közölte a pénzügyminiszter a megemlékezésen.

Magyarország a történelem során sokszor védte Európát a külső támadásokkal szemben. Most is vannak olyan területek, ahol a rá szabott szerep ismét Európa védelme. 

– tette hozzá.

Nem harcoltak hiába, mert az áldozathozatal akkor sem marad eredménytelen, ha hosszú időn keresztül annak látszott - fűzte hozzá.

Úgy vélekedett: a magyar történelem olyan a helyszínen zajlik, ahol ez az ellentmondást nem tűrő önfeláldozás az egyetlen módja a túlélésnek.

 – emelte ki.

Ennek a túlélésnek a titka – folytatta – nem más, mint a kiállás az igazságunkért, a nemzeti szuverenitás oltalmazása és érvényre juttatása. A szabadságharcos hősök önfeláldozása arról is tanúskodik, hogy az igazság magasabb rendű, mint az egyéni emberi sors. Ez pedig azt is magában foglalja, hogy az ember nem mindenható, de ettől még létezik olyan, hogy Mindenható. Van objektív viszonyítási pont, van mindenség, amihez az ember mérheti magát.

Ez az állítás ma már egész Európa történelmére és akár a jövőjére is kiterjed, ugyanis az Európai Unió zászlajának csillagai arról tanúskodnak, hogy „egy felsőbb hatalom égisze alatt egyenrangú felek vagyunk” – fogalmazott.

 – jelentette ki.

Közlése szerint, ma másképp kell küzdenünk, mint 1848-ban kellett, mert az európai politikában több olyan erőteljes folyamatot láthatunk, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek szuverenitásunkra.

Nemzeti hőseink emlékezete megköveteli, hogy ezeket a veszélyeket képesek legyünk meglátni. Ébernek kell lenni minden veszélyt hordozó törekvéssel szemben – figyelmeztetett.

A továbbiakban úgy vélekedett, hogy jelenleg Európa meggyengülésének, szétesésének vagyunk a szemtanúi, a politikai-gazdasági hanyatlás hátterében Európa több pontján a kulturális alap, a saját önazonosság és szuverenitás meggyengülése, lépésenkénti feladása azonosítható.

– hangoztatta Varga Mihály.

A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az 1849. május 8-án az osztrák hadsereg golyózáporában hősi halált halt Schittenhelm Ede honvéd tüzér síremlékét.