Vucic: a szerb–magyar megbékélésért a legtöbbet Orbán Viktor és Pásztor István tette

Mint mondta, 2009-ben, amikor még egyik országot sem a mostani kormány irányította, elvi megállapodást kötöttek, hogy ha változások következnek be Szerbiában, akkor őszinte és mély barátságot építenek ki Szerbia és Magyarország, a szerb és a magyar nép között. „Könnyű volt? Nem volt. És ma sem az. Évszázadok és évtizedek egyet nem értését, néha gyűlöletét követően nem könnyű eljutni odáig, hogy nemcsak, hogy tiszteljük, de támogatjuk egymást, érezzük az egymás iránti elkötelezettséget, és időnként még a két nép közti szeretetet is. Sok-sok erőfeszítés, sok energia és nagyon sok jó akarat kell ennek az eléréséhez” – fogalmazott a szerb elnök. Hozzátette, hogy felelőtlen és komolytalan lépésekkel pillanatok alatt le lehet rombolni azt, amit hosszú ideig tartott felépíteni. Ezért kell gondoskodni arról, hogy amit évtizedek és évszázadok után nagy nehézségek árán elértek, soha többé ne tudja senki lerombolni – húzta alá.

Megfogalmazása szerint elnöki megbízatásának lejártát követően szeretné, ha a politikai hagyatéka ez a megbékélés lenne, egy olyan ország, ahol nem kell felhívni a figyelmet arra, hogy a magyarlakta településeken magyarul is szerepelniük kell a táblákon a feliratoknak. Szerinte ugyanis csak az ilyen politika vezet eredményekhez, ez az eredmény pedig a béke, a jószomszédi viszony és a barátság. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európában Szerbiának nincs közelebbi és nagyobb szövetségese, illetve barátja, mint Magyarország.

Beszédében Aleksandar Vucic kitért a néhai Pásztor István politikai hagyatékára is, amelyet egy anekdotával példázott. Elmondta, hogy amikor megindult a Budapest–Belgrád vasútvonal első, Belgrád és Újvidék közötti szakaszán a forgalom, akkor közösen ültek a vonaton, Pásztor István pedig azt mondta, „ha semmi mást nem tettünk volna, akkor is sokat tettünk”. Aleksandar Vucic szerint éppen Pásztor István volt az, aki „felültette” a szerbeket és a magyarokat arra a gyorsvonatra, a „szerbek és magyarok, Szerbia és Magyarország közötti másmilyen kapcsolatok vonatára, és erről a gyorsvonatról nem válthatunk újra olyan járatokra, amelyek óránként 26 kilométeres gyorsasággal közlekednek”.

A békéért együtt kell küzdeni

A szerb elnök aggodalmának adott hangot a világban zajló eseményekkel kapcsolatban, és közölte, mindezek közepette csak az a remény élteti, hogy a magyarok és a szerbek, de más népek is közösen meg fogják érteni, milyen fontos a béke, és ezért a békéért együtt fognak küzdeni.

– fogalmazott a szerb elnök, aki hozzátette, nem szeret kisebbségi jogokról beszélni, mert véleménye szerint a nemzeti kisebbségeket ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többséget, hiszen semmiben sem különböznek. „Ha valami rossz történik az országban, az ugyanolyan rossz mindenkinek, és ha valami történik, akkor az mindenki számára ugyanolyan jó kell, hogy legyen” – magyarázta.

A templom felszentelése előtt a szerb és a magyar elnök közösen rótta le kegyeletét a második világháborúban és azt követően kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok emléke előtt.

Sulyok Tamás: a zsablyai templom a győzelem helyszíne

A zsablyai templom a győzelem helyszíne, mert megmutatja, hogy kicsiny közösségeknek is lehet jövője, ha szilárd bennük az elhatározás a megmaradásra – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn, a zsablyai Havas Boldogasszony katolikus templom ünnepélyes átadása alkalmából.

Kiemelte: a templom megmentését a helyiek kezdeményezték, és azért is vált reménységből valósággá, mert a magyar és a szerb nemzet oda tud figyelni egymásra.

– mutatott rá a köztársasági elnök.

A zsablyai templom megújulása nemzeteinkre is kihat, többszörösen is fontos számunkra. Megerősít hitben, emberségben és európai összetartozásunkban – hangsúlyozta az államfő.

A templomavatással egy szimbolikus egyensúly állíttatott helyre – közölte a köztársasági elnök, hozzátéve: Zsablya szívében a főút két oldalán áll a szerb ortodox és a római katolikus templom, de most már egyik sincs az összeomlás szélén, hanem mindkettő erőben és dicsőségben hívja a hozzá betérőket.

Mindez kifejezi és megerősíti, hogy Szerbia Vajdaság tartományában a szerbek mellett megbecsülésben részesülnek az itt szülőföldjükön élő magyarok is, az ortodox hívek mellett helyük van a római katolikus híveknek is – fogalmazott Sulyok Tamás.

Hozzátette:

Emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt töröltetett el az e vidék magyarjait sújtó kollektív bűnösség pecsétje. Ekkor emlékművet emeltek a csúrogi jeltelen tömegsírnál, és létrehozták a Topalov raktár emlékmúzeumát az áldozatok méltóságának helyreállítására. Hétfőn pedig a szerb elnökkel közösen hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt, megszilárdítva, hogy a keresztény emberség alapérték.

Sulyok Tamás felidézte, hogy az egy esztendeje elhunyt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nagy erővel gyorsította fel a történelmi megbékélés folyamatát.

„Ma ennek a folyamatnak egy újabb fejezetéhez érkeztünk a zsablyai templom felavatásával” – emelte ki az államfő, aki szerint ez az ünnepnap a XXI. századi keresztény Európát építő cselekvő erők bizonyossága, az összefogás és a béke jele, amely megtöri a XX. század itt végbement gonoszságait.

– hangsúlyozta.

Pásztor Bálint: ma újra történelmet írunk

Ma újra történelmet írunk, a magyar és a szerb nép közös történelmének újabb fényes lapjait – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a zsablyai Havas Boldogasszony katolikus templom megáldásának hétfői ünnepségén.

Hozzátette: a köszönetről és a bátorságról szeretne beszélni.

– húzta alá. Mint mondta, most újra megerősítették ezt a szövetséget, a partnerséget a szerb és a magyar nemzet között azáltal, hogy a két ország köztársasági elnökei, Sulyok Tamás és Aleksandar Vucic fejet hajtottak a második világháború szerb és magyar áldozatainak emléke előtt.

„Nekünk a kilencéves szerb kisfiú, akit a magyarok vertek agyon puskatussal 1942-ben, ugyanannyira áldozatunk, mint az a magyar kisfiú, akit a szerbek vertek agyon puskatussal 1944-ben, és ez mindkettő sajnos az életből vett példa, nem pedig metafora” – tette hozzá.

Pásztor Bálint köszönetet mondott mindazoknak, akiknek köszönhetően a megbékélés és az abból fakadó partnerség megszületett: Áder János és Novák Katalin korábbi magyar köztársasági elnököknek, Tomislav Nikolic volt szerb államfőnek. Aleksandar Vucic szerb és Sulyok Tamás magyar köztársasági elnöknek pedig azt köszönte meg, hogy folytatják ezt a politikát, azt a politikát, amely a néha Pásztor István VMSZ-elnök „életcélja” volt.

Rámutatott: az, hogy Zsablyán egymás mellett áll a katolikus és az ortodox templom, azt bizonyítja, hogy a helyi szerbek és magyar közösen, békében képzelték el a jövőjüket a 20. század elején. „Aztán sajnos a történelem és azok a gazemberek, akik a történelmet csinálták, ezt másképp gondolják, és ezt az emberek megszenvedték, de 2013-tól más fejezeteket írunk” – fogalmazott a VMSZ elnöke.

Pásztor Bálint köszönetet mondott Aleksandar Vucic szerb elnöknek azért, mert majdnem napra pontosan tíz évvel ezelőtt, az ő miniszterelnöksége idején törölték el Zsablya, Mozsor és Csúrog magyar lakosságának kollektív bűnösségét. Megfogalmazása szerint ha Aleksandar Vucic semmi mást nem tett volna, akkor is kiérdemelte volna ezért a tettéért a megbecsülést és a tiszteletet.

Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke beszédében kiemelte, hogy a csúrogi tömegsír és környéke azon túl, hogy gyászhely a magyarság számára, „tizenegy éve a megbocsátást és egymás veszteségének elismerését is szimbolizálja, ahogyan teszi ezt ez a templom is”. Rámutatott, hogy 1944 októberének és novemberének tragikus eseményei az egész délvidéki magyar közösséget érintették, de „az élet körbenövi a veszteségeket, s a mi dolgunk, hogy a fájdalmas emlékeket nem feledve kellő tisztelettel adózzunk minden ártatlanul kivégzett áldozat előtt”. Hozzátette: a „veszteség szétszakított minket, a béke, egymás veszteségeinek tiszteletben tartása pedig összeköt, hiszen nem kisebb egy szerb család vesztesége, mint egy magyaré, a fájdalom nem köthető nemzetiséghez”.

Kiemelte, hogy nyolcvan évvel a vérengzések után „újra meggyőződhettünk arról, hogy a szerb-magyar kapcsolatok nemcsak szavakban, szimbolikusan léteznek, hanem a mindennapokban is”. Az MNT elnöke Pásztor István egy korábbi kijelentését idézte, amely szerint „közös felelősségünk, hogy ne hagyjuk relativizálni a borzalmat, és ne keressünk magyarázatot a bűnökre”. Hozzátette: a vajdasági magyarok tudják, hogy a békéért mennyit kellett dolgozni, a kitartásnak, a magyarok és a szerbek együttműködésének köszönhetően pedig méltó emlékhelyeken tiszteleghetnek az áldozatok emléke előtt.