3 órája
Szijjártó: a magyar külpolitika célja a béke, a nemzeti szuverenitás és a gazdasági semlegesség (videó)
A magyar külpolitika elsődleges célja a veszélyek korában a béke előmozdítása, a nemzeti szuverenitás védelme és hazánk gazdasági semlegességének megőrzése – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart az Európai Unió külügyminisztereinek luxembourgi találkozója után 2024. október 14-én
Forrás: MTI
Fotó: Bodnár Boglárka
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán arról számolt be, hogy jelenleg az emberiség a veszélyek korában él, amikor a külpolitikának is megváltozik a cél- és az eszközrendszere.
Ebben a helyzetben három célja van a magyar külpolitikának, amit a béke, a nemzeti szuverenitás és a gazdasági semlegesség kifejezésekkel tudok legrövidebben leírni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar külpolitikának minden olyan kezdeményezést támogatnia kell, amely elősegíti a békét, minden olyan eszközt be kell vetnie, amellyel megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elősegítsük és fenntartsuk gazdasági semlegességünket
– emelte ki.
Majd rámutatott, hogy Magyarország immáron két és fél éve fizeti az Ukrajnában tomboló háború árát.
Ezer nap után most már lassan az európai politikai elitnek is el kellene jutnia oda, hogy a kérdés nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, mert ezt mindenki pontosan tudja. Hanem, hogy hogyan lesz béke. Még pontosabban, a kérdést úgy kéne feltenni, hogy melyik az az út, amelyik leggyorsabban elvezet a békéhez
– vélekedett.
Mi, magyarok nem akarunk több pusztítást, nem akarunk több halottat, nem akarjuk látni a családokat szétszakadni, főleg úgy, hogy ezen szenvedésben a kárpátaljai nemzettestvéreink is érintettek
– tette hozzá.
Majd kifejtette, hogy
Európában egyetértés van abban, hogy nagy a baj, s könnyen lehet még ennél is nagyobb.
Aláhúzta, hogy minden eddiginél hevesebb harcok zajlanak Ukrajnában, eközben közeledik a tél, és az ország energiainfrastruktúrájának egy jelentős része mára megsemmisült, illetve jól láthatóan nem működnek a nemzetközi szankciók, számos európai vállalat kikerüli őket.
Úgy vélte, hogy az eddigi háborúpárti megközelítés kudarcot vallott, a fegyverszállítások nem hozták a konfliktus lezárását közelebb, így ideje lenne esélyt adni a békepárti politikának, hogy nagyobb eséllyel el lehessen kerülni az eszkalációt, a közvetlen konfrontációt a NATO és Oroszország között.
Illetve megjegyezte, hogy a transzatlanti buborékon kívül a békepártiak vannak többségben, és hazánk is ennek a többségnek a része, még ha az ezen állásponton lévőket Európában rögtön „Putyin bábjának, az oroszok kémjének vagy a Kreml propagandistájának” is nevezik.
Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy a mai instabil nemzetközi helyzet a melegágya annak, hogy egyesek kísérleteket hajtsanak végre a nemzeti szuverenitás korlátozására a világ számos pontján, így Magyarországon is.
A múlt héten mindannyian figyelhettük a strasbourgi európai parlamenti vitát, ahol minden eddiginél nyíltabban és minden eddiginél szégyentelenebbül hangzott el az a külföldről érkező célkitűzés, amely egyértelműen megfogalmazta azt a kívánalmat, hogy ki legyen kormányon, ki kormányozzon és hogyan kormányozzon Magyarországon
– jelentette ki.
Azt gondolom, hogy egy ilyen nyílt beavatkozási kísérlet még az európai politika elmúlt néhány éves történetében is példátlan, és a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani. Azt nem a nemzetközi politikai szereplők, nem Manfred Weber, nem Ursula von der Leyen fogja megmondani, hogy Magyarországon ki kormányoz. Vannak érett magyar választópolgárok, akik azt eldöntik
– fűzte hozzá.
A szuverenitás védelme továbbra is nagyon fontos feladata kell, hogy legyen a magyar külpolitikának, és itt kell megemlítenem a migráció kérdését is (…) Jól láthatóan a nemzeti szuverenitás korlátozására vonatkozó kísérletek sok esetben a migrációs politika területén nyilvánulnak meg, amikor is el akarják venni egyes országok, így Magyarország arra vonatkozó jogát, hogy saját magunk döntsük el, hogy kiket engedünk be ide
– közölte.
Majd leszögezte, hogy
a magyar kormány azonban érvényt fog szerezni a nemzetközi jog előírásainak, még olyan nehéz körülmények között is, „amelyeket Brüsszelből próbálnak előállítani, például azzal, hogy megbüntetik Magyarországot azért, mert megvédi a saját határát”.
A miniszter végezetül érintette a gazdasági semlegesség kérdéseit is, mondván, hogy Magyarország az ismételt blokkosodás, az újabb gazdasági hidegháború kitörése ellen van, ehelyett a konnektivitásban, az összeköttetésekben érdekelt.
Jó példaként hozta fel hazánkat arra, hogy mekkora növekedési potenciál is van a civilizált kelet-nyugati együttműködésben, és kiemelte, hogy az ország a pragmatikus, patrióta külpolitikájának köszönhetően mára a keleti és a nyugati gazdaságok fontos találkozási pontjává vált.
Az eddigi időszak azt mutatta, hogy a gazdasági semlegesség erőt adott Magyarországnak, növekedési lehetőséget ad a magyar gazdaságnak, ami pedig el tudja hozni a még több munkahelyet, a magasabb fizetéseket és a jobb életet a magyar embereknek, ráadásul a gazdasági semlegesség a szuverenitásunk megvédésének is egy kiváló eszköze
– összegzett.
Magyarország elvárja, hogy ne legyen visszalépés a kisebbségi jogok terén Szlovákiában
A magyar kormány szorosan figyelemmel követi a szlovákiai nyelvtörvény esetleges módosítását, s azt a világos elvárást támasztja, hogy ne legyen semmifajta visszalépés a kisebbségi jogok terén – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán a szlovák nyelvtörvény esetleges módosításával kapcsolatos képviselői kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „a magyar külpolitika egyik szíve-közepe a nemzetpolitika”, ez szavai szerint hazánk történelméből adódik, ugyanis az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.
Leszögezte, hogy nincs hivatalos kormányzati előterjesztés Szlovákiában a nyelvtörvény módosítására, zajlanak viszont előkészítő munkálatok.
Ezért nyilvánvalóan nekünk kutya kötelességünk, hogy ezeket a lehető legszorosabban figyelemmel kövessük, s világossá tegyük azt a szlovák barátaink számára, hogy mi azt várjuk el, hogy visszalépés a kisebbségi jogok tekintetében Szlovákiában ne történjen
– emelte ki.
"Azt hiszem, hogy ez világos szlovák partnereink számára is, de nem mulasztunk el alkalmat arra, hogy ezt elmondjuk" - tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután arról is beszámolt, hogy a pozsonyi magyar nagykövet előző nap is egyeztetett a szlovák kormány kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosával, aki megerősítette, hogy nem csak hivatalos kormányzati, de hivatalos minisztériumi előterjesztés sincs még az ügyben.
Még egyszer mondom, számíthatnak ránk abban, hogy a lehető legvilágosabb beszéddel tesszük egyértelművé az elvárásunkat és a várakozásunkat, hogy sem Szlovákiában, sem bármely más országban a világon, ahol magyarok élnek, nem fogadjuk el a kisebbségi jogok korlátozását, vagy visszalépést azon a területen
– fogalmazott.
A magyar külpolitikának kutya kötelessége a nemzetpolitikát a szíve közepébe helyezni, és a magyar nemzeti közösségek érdekében folyamatosan fellépni
– húzta alá.
A miniszter kifejtette, hogy
kiváló az együttműködés a jelenlegi szlovák kormánnyal, a felek hasonlóan látják a világ előtt álló súlyos kihívásokat, ami megteremti a lehetőséget az őszinte párbeszédre még a legnehezebb kérdésekben is.
A magyar–szlovák viszonyban vannak nehéz kérdések, ezt soha senki nem tagadta, így én magam sem. Mindig elmondtam, hogy akkor felelősségteljes döntés megnyitni ezeket a nehéz kérdéseket, hogyha látjuk azok lezárásának a lehetőségét
– mondta.
Vendégmunkások csak akkor tölhetnek be munkahelyeket, ha nincs rájuk magyar ember
A kormány álláspontja egyértelmű: a hazai munkahelyeket vendégmunkások csak akkor tölhetik be, ha azokra nincs magyar ember
- jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén.
Szijjártó Péter a vendégmunkásokkal kapcsolatban feltett képviselői kérdésre válaszolva kiemelte: tényszerűen nem igaz, hogy a hazánkban dolgozó külföldiek a magyaroktól vennék el a munkalehetőségeket.
Magyarországon ma 128 ezer harmadik országból érkezett foglalkoztatott dolgozik. Magyarországon ma 71 ezer üres álláshely van, amit nem sikerül betölteni
– húzta alá.
Majd leszögezte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű a kérdésben:
a magyarországi munkahelyeket vendégmunkások csak akkor tölhetik be, ha nincs rájuk magyar ember.
Illetve kifejtette, hogy csakis akkor kaphat egy cég állami támogatást a beruházásához, ha többségében magyar embereket foglalkoztat, és minden álláshelyet először magyarokkal próbál feltölteni.
Az elmúlt időszakban több olyan helyzet előállt, hogy ha egy vállalat kapacitásainak bővítésénél nem sikerült volna vendégmunkásokkal feltölteni a magyar emberek által nem feltöltött munkahelyeket, akkor az egész vállalat elköltözött volna Magyarországról, több ezer magyar ember munkahelyét veszélyeztetve
– mondta.
Szijjártó Péter tudatta, hogy
hazánkban a vendégmunkások aránya a foglalkoztatottak teljes számához képest 2,6 százalék, ez Szlovákiában 3,8 százalék, Lengyelországban 6,4 százalék, Csehországban pedig 17 százalék.
Tehát a visegrádi országok közt a legalacsonyabb aránya a vendégmunkásoknak Magyarországon van
– jegyezte meg.
A miniszter ezt követően érintette az akkumulátorgyártást is, és hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági stratégia nem kizárólag erre épül, az ugyanis helytelen lenne.
Közölte, hogy a közúti közlekedés elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a környezetvédelmi célok elérése sem, minthogy a globális károsanyag-kibocsátás 17 százalékát ez a szektor adja, márpedig ez abba az irányba mutat, hogy egyre nagyobb teret fognak nyerni az elektromos járművek.
Az ilyen nagy technológiai átalakulások nem úgy történnek, hogy puff, egyszer csak létrejöttek, aztán jó napot kívánok, hanem ciklikusan történik az átállás. Az elején mindig van egy nagy lendületvétel, utána van egy kis visszaesés, majd pedig jön a tömeges adaptáció
– mondta.
Azt hiszem, hogy így végig lehet követni az összes nagy technológiai átalakulást a világban. Így van ez az elektromos autózásra történő átállással is
– tette hozzá.
Végül üdvözölte, hogy
hazánk ma a világ negyedik legnagyobb elektromos-akkumulátorgyártási kapacitásával rendelkezik és ha a jelenleg zajló beruházások végigmennek, akkor előreléphet a második helyre.
Szijjártó: ha Ukrajna a NATO tagja lenne, akkor kirobbanna a harmadik világháború
Magyarország kitart azon álláspontja mellett, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása túl van a vörös vonalon, ez ugyanis a harmadik világháború kirobbanását eredményezné - közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán arról számolt be képviselői kérdésekre reagálva, hogy Ukrajna NATO-tagsága túl van a vörös vonalakon, egyszerűen azért, mert az ország háborúban áll, s csatlakozása közvetlen konfrontációhoz vezetne Oroszország és az észak-atlanti szövetség között.
Szerintem az egy felháborító dolog, Ukrajna megalázása, hogy egyes szövetségesek arról beszélnek az ukránoknak, hogy NATO-tagok lehetnek, miközben elmegyünk zárt ülésre, ott meg világossá válik, hogy nagyon kis kivételtől eltekintve mindenki arról beszél, hogy ez miért nem lehetséges
– húzta alá.
Illetve megerősítette, hogy a kormány azt is ellenzi, hogy az Európai Unió katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába, hiszen ez is növeli az eszkaláció kockázatát.
Ahogyan nem támogatjuk azt sem, hogy az Oroszországi Központi Bankkal szemben hozott szankciós intézkedés felülvizsgálati időszakát hat hónapról három évre növeljük. Azért nem támogatjuk, mert ez azt jelenti, hogy akkor itt valakik Európában úgy gondolkodnak, hogy három évig tutira háború lesz. És ez a megközelítés számunkra elfogadhatatlan
– figyelmeztetett.
Majd hangsúlyozta, hogy
nem támogatták egyetlen olyan büntetőintézkedés elfogadását sem, amelyik sértette volna a nemzeti érdekeket, így ilyeneket már nem is szerepeltetnek az előterjesztésekben, így nincsenek szankciók például a földgáz vagy a nukleáris fűtőanyag beszerzésére vonatkozóan sem.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy miközben sokan Magyarországot kritizálják, az idei év első felében 11 százalékkal nőtt az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importja, így például Franciaország is 110 százalékkal növelte ennek volumenét.
Rátért az orosz kőolaj vásárolásának témájára is. "
Világosan jeleztük, hogy megvétózzuk a kőolajimport tilalmára vonatkozó európai intézkedést. Mi lett ennek a vége? Magyarország, Szlovákia és Csehország kivételt kaptunk. De mi történik a valóságban? A valóságban az történik, hogy India, ha jól emlékszem, körülbelül húszszorosára növelte az orosz kőolaj importját. Viszont ezzel párhuzamosan - ettől teljesen függetlenül nyilvánvalóan - Európa olajimportja Indiából a háromszorosára növekedett
– húzta alá.
Továbbá megjegyezte azt is, hogy
tavaly Oroszország volt az Egyesült Államok legfőbb uránbeszállítója, miközben Magyarországot vádolják oroszpártisággal a paksi bővítés miatt, amely projekten egyébként többek között amerikai, német, francia, osztrák alvállalkozók is dolgoznak az orosz Roszatom mellett.
A miniszter a kisebbségi jogok ukrajnai helyzetére is kitért, és ismét leszögezte, hogy vissza kell állítani a 2015 előtti állapotokat, ami a mai napig nem történt meg.
Sérelmezte, hogy ugyan minden nemzetközi fórumon felveti a kérdést, mindenhol azt hallja, hogy nem az a megfelelő platform erre.
Az európai közösség egy jelentős része is így szégyenkezve fordítja félre a tekintetét ebben az ügyben, mert hát Ukrajnát kritizálni, az most nem helyénvaló
– fogalmazott.
Majd emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány is félretette a kérdést a háború kitörésekor, azonban a kijevi parlament tovább szűkítette a kisebbségi jogokat, így újra elő kellett venni az ügyet.
Én visszautasítom azt a megközelítést is, hogy ez egy kétoldalú kérdés lenne (…) Szerintem a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása nemzetközi kérdés
– vélekedett.
A jelenlegi lengyel jogállamisági helyzet is jól mutatja az EU-s vezetők kettős mércéjét
A jelenlegi lengyel jogállamisági helyzet jól mutatja az európai uniós vezetők kettős mércéjét, mivel ha Magyarországon tizedennyi történne, akkor Ursula von der Leyen már a békefenntartó erők küldésére vonatkozó előterjesztést írná - jelentette ki Szijjártó Péter.
A tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén hangsúlyozta, hogy van egy világos európai politikai megközelítés, miszerint „ha liberális pártok vezetnek egy országot, akkor az tutira demokrácia, és bármi történik ott, az rendben van, ezzel szemben ha nem liberális pártok vezetnek egy országot, az azonnal nem demokrácia”.
A lengyel jogállamiság helyzetéről csak annyit tudok mondani, hogy ha itt, Magyarországon tizedennyi történne, akkor Ursula von der Leyen elnök asszony, azt hiszem, a békefenntartó csapatok küldésének előterjesztését már írná vagy íratná
– mondta.
Szijjártó Péter példaként hozta fel a kétszínűségre, hogy az Európai Parlamentben semmifajta pozíciót nem kaphatott a harmadik legnagyobb frakciónak számító Patrióták Európáért, amelynek munkájában a magyar kormánypártok is részt vesznek.
„És a kérdés az, hogy a magyar parlamentben is ezt a brüsszeli benchmarkot kellene-e követni, valóban erről szól-e a parlamenti demokrácia” – fogalmazott.
„A harmadik legnagyobb erő ki van zárva mindenből. A negyedik, az ötödik nincs, de a harmadik ki van zárva mindenből” – tette hozzá.
Szóval amikor Brüsszelből, Strasbourgból meg a bánat tudja honnan a demokráciából oktatnak minket, akkor azért azt hiszem, hogy jogos, ha mindezt kikérjük magunknak
– folytatta.
