2024.10.22. 05:39
Ukrajna élesen bírálta az ENSZ főtitkárát
972. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-Ukrajna Tanács munkavacsoráján
Forrás: MTI/EPA pool
Fotó: Olivier Matthys
Brit védelmi miniszter: Oroszország és Észak-Korea szélesedő katonai együttműködése Európa biztonságát veszélyezteti
John Healey, aki a londoni alsóház képviselőinek tartott kedd este tájékoztatást az ukrajnai háború fejleményeiről, úgy fogalmazott: nagyon valószínű, hogy megkezdődött több száz észak-koreai katona átvezénylése Oroszországba.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Healey szerint megdöbbentő fejlemény, hogy észak-koreai katonák európai területen nyújtanak támogatást egy katonai agresszióhoz.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Észak-Korea számos ENSZ-határozat megsértésével már most is jelentős mennyiségű lőszert és fegyvert szállít Oroszországnak.
Healey kijelentette: Oroszország és Észak-Korea kialakulóban lévő katonai együttműködésének súlyos biztonsági kihatásai vannak Európára, valamint az indiai- és a csendes-óceáni térségre is.
Az agresszió szélesedő, növekvő szövetségéről van szó, amellyel a NATO-nak és a hét vezető ipari hatalomnak (G7) szembe kell szállnia – mondta keddi parlamenti tájékoztatásában a londoni védelmi tárca vezetője.
John Healey kijelentette azt is, hogy Oroszország veszteségei folyamatosan nőnek. A miniszter idézte a brit kormány becslését, amely szerint az ukrajnai háború kezdete óta valószínűsíthetően 675 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg.
Hozzátette: brit adatok szerint szeptemberben naponta átlagosan 1271 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket az ukrajnai hadszíntéren. Healey szerint ez a háború kezdete óta példátlan napi veszteségadat, és két és félszer magasabb a tavaly szeptemberi napi átlagnál.
A brit védelmi miniszter által idézett adatok szerint az orosz fegyveres erők 3400 harckocsit és 8500 páncélozott járművet vesztettek, a fekete-tengeri orosz hadiflotta hajói közül pedig 26 megrongálódott vagy megsemmisült.
Ukrajnára azonban ezzel együtt is számos fronton jelentős orosz katonai nyomás nehezedik, az orosz alakulatok folytatják előrenyomulásukat és továbbra is támadásokat hajtanak végre az ukrajnai infrastrukturális létesítmények ellen - mondta a brit védelmi tárca vezetője.
John Healey kijelentette: Ukrajna energiatermelő kapacitása a háború előtti szinthez képest kétharmadával csökkent, az orosz tüzérség legalább háromszoros erőfölényben van az ukrajnai tüzérségi erőkhöz viszonyítva, és Oroszország az idén 400 ezer katonát soroz be haderejébe.
A brit védelmi miniszter megerősítette, hogy London 2,26 milliárd font (1090 milliárd forint) kölcsönt nyújt Ukrajnának a katonai célokra fordított költségvetési kiadások finanszírozására, és ezt a hitelt a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik majd.
A hitel folyósítását nem sokkal korábban Rachel Reeves brit pénzügyminiszter is bejelentette, hangsúlyozva, hogy a kölcsönt London az Ukrajnának eddig jóváhagyott idei 3 milliárd fontos brit katonai támogatáson felül nyújtja.
Reeves kiemelte, hogy a kölcsön nem a zárolt orosz szuverén vagyoneszközök elkobzását jelenti, a hitelt London ezeknek a pénzügyi eszközöknek a nyereségéből finanszírozza, és ilyen módon a tranzakciót a megfelelő jogi kereteken belül lehet lebonyolítani.
Bejelentette lemondási szándékát az ukrán főügyész
Andrij Kosztyin ukrán főügyész bejelentette, hogy lemond tisztségéről kedden az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülése után, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök az állami tisztségviselőknek kiadott, a hadkötelezettség megkerülésére alkalmas, hamis rokkantsági igazolások miatt hívott össze.
Kosztyin a Telegramon közzétett bejegyzésében elismerte, hogy az ukrán ügyészek körében számos ilyen esetet rögzítettek. Hozzátette:
az állam minden szintjén folynak az ellenőrzések, és indultak büntetőeljárások is.
Teljes mértékben helyesnek tartom Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontját, miszerint nemcsak a rokkantság megállapításáról, az ennek megfelelő nyugdíj meghatározásáról és egyéb kedvezményekről szóló jogsértő határozatokat kell eltörölni, nemcsak egyértelmű jogszabályi és szervezeti változtatásokat kell végrehajtani, hanem vállalni kell érte a személyes felelősséget, beleértve a politikait is. Hálás vagyok Ukrajna elnökének és az ukrán parlamentnek a bizalmukért, de ebben a helyzetben helyesnek tartom, ha
bejelentem lemondásomat a főügyészi posztról"
– írta Kosztyin.
Fotó: Maxym Marusenko / Forrás: NurPhoto via AFP
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke az RNBO ülése után nyilvánosságra hozta, hogy adataik szerint idén az Orvosi és Szociális Szakértői Központok
64 tisztségviselőjét gyanúsítottak meg hamis rokkantsági igazolások kiadásával összefüggő bűncselekmény elkövetésével, további kilenc embert pedig már el is ítéltek.
Az SZBU hivatalos honlapján megjelent közlemény szerint emellett az ukrán szakszolgálat kezdeményezésére 4106, fogyatékosságra vonatkozó igazolást töröltek, amelyeket hamis dokumentumok alapján állítottak ki.
Ukrán elnök: Moszkva tart Kínától az észak-koreai katonák bevonása miatt
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba - vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Az államfő rámutatott arra, hogy
Észak-Korea nagyon szegény ország, ezért szerinte Phenjan a pénz miatt támogatja Oroszországot.
Úgy vélte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is túlzottan óvatosan állnak az észak-koreai katonai beavatkozás témájához, ezért „kongatta meg Kijev a vészharangokat".
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy
Ukrajna nem akar atomfegyvereket, amelyekről 1994-ben a budapesti memorandum értelmében lemondott, de felhívta a figyelmet arra, hogy akkor cserébe nem kapott hatékony biztonsági garanciákat, ezért ragaszkodik most a NATO-tagsághoz.
„Nem kérjük, hogy nukleáris fegyvereket adjanak nekünk, vagy visszaadják nekünk őket. Az álláspontom nagyon világos: mi adtunk, de nem kaptunk cserébe semmi mást, csak háborút és sok áldozatot. Emiatt ma már csak egy kiút van számunkra: a csatlakozás a NATO-hoz, mert nincsenek olyan fegyvereink, amelyek megállíthatnák (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét)" – mondta az ukrán államfő. Kiemelte, hogy nincs más szövetség vagy védernyő, amely garantálhatná országa biztonságát.
Az ukrán elnök szerint konszenzus van Ukrajna csatlakozásáról a NATO-tagállamok többségében. „Ma látjuk az elszántságot Franciaországban, a támogatást tőlük. Tudjuk, hogy a britek támogatni fognak minket, és úgy gondoljuk, hogy az olaszok is. Sok múlik az Egyesült Államokon, ha megszilárdítják a NATO-val kapcsolatos álláspontjukat, az hatással lesz például Magyarországra és Szlovákiára is" - fejtegette. Hozzátette, hogy
Ukrajna pozitívabb reakciót remél az Egyesült Államoktól a választások után, de nem az elnökváltás miatt, hanem egyszerűen azért, mert jelenleg ott választási kampány van.
Kifejtette, miért akarja, hogy a NATO a nemzetközileg elismert határaival hívja meg Ukrajnát csatlakozásra. „Azért, mert nemzetközileg elismert határokkal adatik meg ez a tagság egy országnak" - mondta. Hangsúlyozta, hogy jogilag „senki sem fogja elismerni" az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket más állam területeként. Alapvetőnek nevezte azt is, hogy
Ukrajna még a háború vége előtt megkapja a meghívást.
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna milyen feltételekkel csatlakozik, és meddig tart a folyamat, kijelentette: ez már a diplomácia kérdése. Leszögezte egyúttal: Ukrajna nem mond le a megszállt területeiről a NATO-tagságért cserébe.
Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna partnerei fokozni fogják az Oroszország elleni szankciós nyomást, de ennek nem lesz olyan hatása, mint amilyenre Európa az elején számított. Szerinte ugyanis Oroszország gazdasági hanyatlása lassabban megy végbe.
Zelenszkij cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint leváltani készülne Rusztem Umerovot a védelmi tárca és Kirilo Budanovot a katonai hírszerzés éléről.
ENSZ: Ukrajna lakossága több mint 10 millió fővel csökkent
Ukrajna lakossága több mint 10 millió fővel csökkent az ország ellen 2022 februárjában indított orosz támadás óta, a kivándorlás és a termékenység csökkenése miatt - jelentette ki az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) regionális igazgatója kedden.
Florence Bauer kiemelte, hogy jelentésüket az ukrán kormány adatai alapján állították össze; hozzátéve, hogy
az ország „már a háború eszkalációja előtt is komoly demográfiai gondokkal nézett szembe, mivel a tömeges kivándorlás miatt a legalacsonyabb népesedési rátával rendelkezett Európában.
Ezért társadalma öregedésnek indult és összlakossága csökkent, amit jelentősen felgyorsított a 2022-es orosz agresszió, melynek következtében sok ukrán vesztette életét".
A jelentés szerint Ukrajnában ma egy nőnek átlagosan 1,00 gyermeke születik, amely világszinten is az egyik legalacsonyabb termékenységi mutatónak felel meg és jóval alatta marad a társadalom reprodukciójához minimálisan szükséges, 2,1-es értéknek. Kiemelték ugyanakkor hogy Ukrajna példája nem egyedülálló Kelet-Európában, ahol
több ország is ehhez hasonló demográfiai gondokkal küzd.
Az UNFPA a jelentésben azt is megállapította, hogy a háború kezdete óta 6,7 millió ember menekült el Ukrajnából.
London a zárolt orosz eszközök hozamából ad hitelt Ukrajnának
A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából nyújt hitelt Ukrajnának a brit kormány.
A londoni pénzügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd font (1090 milliárd forint) kölcsönt Ukrajna a katonai célokra fordított költségvetési kiadások finanszírozására - mindenekelőtt légvédelmi és tüzérségi eszközök beszerzésére - használhatja.
A tárca hangsúlyozza, hogy
a hitelt a brit kormány az Ukrajnának eddig jóváhagyott idei 3 milliárd fontos brit katonai támogatáson felül nyújtja.
Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font (6170 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
Rachel Reeves brit pénzügyminiszter a 2,26 milliárd fontos hitelcsomag keddi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a kölcsön folyósítása brit nemzeti érdek, mivel
Nagy-Britannia védelmének frontvonala az ukrajnai lövészárkokban húzódik.
A tárca ismertetése szerint a hitelcsomagot a szankciók alapján nyugaton zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából finanszírozzák.
A nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott károk megtérítésére - áll a brit pénzügyminisztérium keddi tájékoztatásában.
A tárca szerint az orosz vagyoneszközök zárolása nélkül Oroszországnak több mint 400 milliárd dolláros forrás állna rendelkezésére hadigépezete működtetésére, és ebből az összegből további négy évig finanszírozhatná az ukrajnai hadműveleteket.
A brit pénzügyminisztérium adatai szerint
az ukrajnai háborúra fordított kiadások az éves orosz költségvetés forrásainak 40 százalékát emésztik fel.
Rachel Reeves a 2,26 milliárd fontos hitelcsomagot bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozta: a kölcsön nem a zárolt orosz szuverén vagyoneszközök elkobzását jelenti, a hitelt London ezeknek a pénzügyi eszközöknek a hozamából finanszírozza.
A brit pénzügyminiszter szerint ilyen módon a tranzakciót a megfelelő jogi kereteken belül lehet lebonyolítani.
Dróntámadásban többen meghaltak az északkelet-ukrajnai Szumiban
Mintegy 60 drónnal támadta az orosz hadsereg keddre virradóan Ukrajnát, az északkelet-ukrajnai Szumi városa elleni légicsapásokban legkevesebb három ember meghalt, köztük gyerekek – közölték kedden városi tisztségviselők és a hadsereg.
Ihor Kalcsenko, Szumi megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyet kedd hajnalban érő légicsapások az egyik lakónegyedet és a létfontosságú infrastruktúrát rongálták meg. A kormányzó képeket is közzétett füstölgő romokról és megrongálódott lakóépületekről. A Szumi megyei katonai közigazgatás jelentése szerint az egyik légicsapás lerombolt egy többemeletes lakóépületet.
Forrás: MTI/AP/Ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata
A dél-ukrajnai Herszon városában helyi tisztségviselők jelentése szerint egy nő megsebesült, amikor az egyik drón egy buszmegállóba csapódott.
Az Ukrajna ellen indított mintegy 60 drónból az ukrán légvédelem 42-t megsemmisített az ország középső, déli és keleti területei felett, tíz légi csapásmérő eszköznek pedig „nyoma veszett” – közölte a hadsereg.
Szumi megyében egyre gyakoribbá váltak az orosz légitámadások azóta, hogy augusztusban az ukrán hadsereg területeket foglalt el Oroszországnak az ukrajnai területtel határos kurszki régiójában.
Észak-Korea tagadja, hogy csapatokat küldene Moszkvának, Szöul ellenlépéseket fontolgat
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Ami az Oroszországgal való úgynevezett katonai együttműködést illeti, küldöttségem nem érzi szükségét, hogy kommentálja ezeket az alaptalan, sztereotip pletykákat
– mondta egy észak-koreai képviselő az ENSZ-közgyűlés ülésszakán hétfőn késő este.
Szöul állításai „a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság imázsának beszennyezésére és a két szuverén állam közötti legitim, baráti és együttműködő kapcsolatok aláásására irányulnak” – tette hozzá.
Fotó: Ahn Jung Dzsun / Forrás: MTI/AP
A dél-koreai külügyminisztériumba a minap már bekérették Oroszország szöuli nagykövetét, hogy magyarázatot követeljenek tőle az ügyben.
A szöuli elnöki Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) ülést hívott össze a helyzet értékelésére, miután a Nemzeti Hírszerző Szolgálat jelentése szerint Észak-Korea úgy döntött, hogy mintegy 12 ezer katonát küld Oroszország segítségére, és ebből mintegy 1500-at már Oroszország távol-keleti részén állomásoztat. A jelentésében műholdfelvételeket is közzétett, amelyeken állítása szerint a már ott lévő csapatok láthatóak.
Az NSC szerint a fejlemény „jelentős biztonsági fenyegetést” jelent mind Dél-Korea, mind a nemzetközi közösség számára, és „durva megsértése” azoknak az ENSZ biztonsági tanácsi határozatoknak, amelyek tiltják a katonai együttműködést Észak-Koreával.
Ezzel párhuzamosan Kim Tedzso nemzetbiztonsági tanácsadó egy keddi tájékoztatón azt mondta: Dél-Korea az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés szintjéhez igazodva ellenlépéseket fog tenni, de nem részletekbe nem bocsátkozott.
Továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy Dél-Korea támadó fegyvereket szállítson Ukrajnának
– jelentette a Yonhap hírügynökség a szöuli elnöki hivatalra hivatkozva.
Uniós biztos: az agresszornak kell megtérítenie az okozott károk költségeit
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának – jelentette ki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.
Didier Reynders az Ukrajnának szánt hiteltámogatásról folytatott EP-vitán emlékeztetett, az Európai Bizottság szeptember közepén javasolta azt a pénzügyi támogatási csomagot, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
A hiteltámogatás célja, hogy azonnali segítséget nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteinek könnyítésére, valamint katonai igényeinek kielégítésére
– közölte Reynders, majd hangsúlyozta: most az EP jóváhagyása kell ahhoz, hogy az EU minél hamarabb hitelt tudjon nyújtani a megtámadott országnak.
Emlékeztetett: annak biztosítására, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás mielőbb eljusson Ukrajnába, a tagállamok múlt heti megállapodását követően most az Európai Parlament hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy a hitelek visszafizetését az uniós bankokban tárolt, majd szankciók keretében befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból származó bevételek biztosítsák. A hitelmechanizmus ezen forrásokat, valamint a tagállamoktól és más országoktól önkéntes hozzájárulásként vagy egyéb módon kapott összegeket pénzügyi támogatás formájában folyósítja Ukrajnának azzal a céllal, hogy segítse az országot a kölcsönök visszafizetésében - közölte az uniós biztos.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évente mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
A javaslatról kedden szavaz az Európai Parlament.
Ukrajna élesen bírálta az ENSZ-főtitkárt
Kijevnek nem tetszik, hogy Antonio Guterres részt vehet a BRICS-csúcson. Ukrajna szerint ez nem szolgálja a béke ügyét.
Ukrajna élesen bírálta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, amiért állítólag elfogadta Vlagyimir Putyin meghívását az Oroszország által szervezett BRICS-csúcstalálkozóra ezen a héten. Erről írt a The Independent.
Az ENSZ-főtitkár elutasította Ukrajna meghívását az első Globális Békecsúcsra Svájcban, közölte az ukrán külügyminisztérium.
Ugyanakkor elfogadta Putyin háborús bűnös meghívását Kazanyba. Ez rossz választás, amely nem szolgálja a béke ügyét. Csak károsítja az ENSZ hírnevét
– tette hozzá a minisztérium.
Az ENSZ sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta Guterres részvételét az orosz csúcstalálkozón, és azt mondta, hogy a főtitkár menetrendjének részleteit később hozzák nyilvánosságra.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Zelenszkij rendszerszintű változást ígért
Sajnos az Orvosi és Szociális Szakértői Bizottságok tisztességtelen munkája miatt több száz jogsértés történt különböző szinten. Ennek megoldására rendszerszintű, személyzeti és eljárási változtatások lesznek
– mondta napi videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, utalva a közelmúltban kitört botrányra, miszerint a korrupt rendszer kihasználásával - pénzért - több százan mentesültek a katonai szolgálat alól.
Csaknem kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Magyarország területére 2024. október 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 4843 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4097 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Nukleáris háború küszöbére került egy NATO-tagállam – frissül
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
