Tegnap, 7:30
Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
999. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Orosz rakétatámadás helyszíne a délnyugat-ukrajnai Odesszában
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Igor Tkacsenko
A Fehér Ház nem cáfolja az amerikai rakéták Oroszország elleni felhasználását
Az amerikai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg, és nem is cáfolta az értesüléseket arról, hogy Joe Biden döntést hozott az amerikai rakéták felhasználásának engedélyezésére Oroszország ellen mélységi támadásokra
– erről a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt újságírók előtt hétfőn.
Jon Finer Brazíliából, a G20-csúcstalálkozóról nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok változatlanul a konfliktus fejleményeihez igazítva hozza meg döntéseit, „ide értve azt is, hogy az elmúlt napokban és hetekben jelentős orosz eszkaláció történt egy harmadik ország erőinek bevetésére saját területén”.
Világosak voltunk az oroszokkal, hogy erre válaszolni fogunk
– tette hozzá a Fehér Ház illetékese, hozzátéve, hogy részleteket - műveleti okokból - nem áll módjában elmondani a válaszadás formájáról.
Fotó: Antonio Lacerda / Forrás: MTI/EPA
Jon Finer arra is emlékeztetett, hogy a Biden-kormányzat a közelmúltban 450 millió dolláros újabb fegyveres segítséget jelentett be Ukrajna számára saját készleteiből rendelkezésre bocsátva, amit a közeljövőben még több hasonló követ majd.
Az amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó azt is kifejtette, hogy Oroszország ukrajnai agressziója volt „az olaj a tűzre”, amivel arra utalt, hogy a moszkvai vezetés ezzel reagált azokra a hírekre, amelyek szerint az amerikai elnök jóváhagyta az ukrán haderő mélységi támadásait orosz területek ellen az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverekkel.
Ez az orosz felvetés arról, hogy olaj a tűzre, őszintén szólva, egy mellékes dolog ahhoz az elsődleges ügyhöz képest, hogy Oroszország agresszió révén kezdett háborút viselni egy szuverén ország határain belül
– fogalmazott Jon Finer.
Az amerikai média és elemzők vasárnap óta tényként kezelik, hogy Joe Biden jóváhagyása megtörtént, ami az információk szerint hadászati taktikai rakétarendszerekre (ATACMS) vonatkozik.
Josep Borrell: Vlagyimir Putyin még jobban el akarja mérgesíteni a háborút
Az elmúlt hónapok legjelentősebb, elsősorban a polgári infrastruktúrát, azon belül is az elektromos rendszereket célzó vasárnap esti orosz rakétatámadás azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút – jelentette ki az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy
az orosz elnök továbbra is meg kívánja valósítani céljait: meghódítani, leigázni, elfoglalni Ukrajnát. Egy európai, egy uniós tagjelölt országot
– húzta alá.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
Véleménye szerint az Európai Uniónak határozottabban kellett volna fellépnie már 2014-ben, amikor Oroszország a Krímet lerohanta.
Nem lett volna szabad hagyni, hogy mindez megtörténhessen büntetlenség nélkül
– fogalmazott Borrell, majd egyértelműnek nevezte, hogy minden elmaradt lépés arra sarkallja Oroszországot, hogy még inkább elmérgesítse a helyzetet.
Kiemelte:
az ukrajnai háborúban Kína szerepe egyre nagyobb, ahogy Irán és Észak-Korea támogatása is egyre jelentősebb.
A főképviselő aggodalomra okot adónak nevezte, hogy Kína katonai eszközöket és nagy mennyiségű lőszert biztosít Oroszországnak, Irán rakétákat és drónokat szállít Moszkva számára, Észak-Korea pedig katonákkal segítségi az orosz agressziót. Ezen három ország támogatása nélkül Moszkva nem tudná folytani katonai törekvéseit – jelentette ki.
Az Európai Uniónak fenn kell tartania úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatását Ukrajna számára, a megtámadott ország folytatódó támogatása az unió érdekeit is szolgálja
– emelte ki Borrell.
Németország négyezer csúcstechnológiájú drónt szállít Ukrajnának
Négyezer csúcstechnológiájú drónt szállít Ukrajnának Németország - jelentette be hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter.
„Mesterséges intelligenciával vezérelt drónokról van szó, amelyek képesek üzemen kívül helyezni elektronikus védelmi rendszereket és ellenséges drónokat”
- hangoztatta újságíróknak nyilatkozva.
„A négyezer egység, amely igen gyorsan leszállítható, képes lesz orosz területen 30-40 kilométeres hatótávolságon belül működésbe lépni, harci állásokat, logisztikai csomópontokat és más célpontokat támadni” - tette hozzá a miniszter.
Berlin már júniusban bejelentette, hogy több ezer drónt szállít Ukrajnának, de nem tért ki a műszaki jellemzőikre.
A csúcstechnológiával készült eszközöket a védelmi célú mesterséges intelligenciára szakosodott európai vállalat, a német Helsing gyártja, amely szeptemberben kötött szerződést az ukrán védelmi tárcával - emlékeztetett a Bild című lap.
A mesterséges intelligencia vezérelte drónokat „mini Taurusnak” is becézik, utalva a több mint 500 kilométeres hatótávolságú német Taurus rakétára, amelynek a szállítását Ukrajna több alkalommal is kérte, de hiába.
A védelmi tárca ezúttal is elutasította az összehasonlítást.
A drónok korlátozott hatótávolságú harcászati eszközök, és semmi közük a Taurushoz
- közölte Natalie Jenning, a tárca egyik szóvivője.
Olaf Scholz német kancellár korábban az Oroszország és a Nyugat közötti esetleges eszkaláció veszélyére hivatkozva utasította el a Taurus rakéták szállítását. Szóvivője hétfőn megerősítette, hogy a kancellár álláspontja azután sem változik, hogy az Egyesült Államok engedélyezte a nagy hatótávolságú amerikai rakéták bevetését Oroszország ellen.
Kormányzó: Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
Az orosz hadsereg hétfőn rakétacsapást mért a dél-ukrajnai Odessza városára, az eddigi adatok szerint tíz ember vesztette életét, köztük hét rendőr és egy orvos - közölte Oleh Kiper, a megye kormányzója a Telegramon.
Az ukrán főügyészi hivatal adatai szerint a halálos áldozatokon felül 44-en sebesültek meg, köztük négy gyermek. Hennagyij Truhanov, a város polgármestere közölte, hogy egy lakónegyedet ért támadás.
Az ukrán légierő helyi idő szerint 12 óra 58 perckor jelentette, hogy az orosz hadsereg ballisztikus rakétát lőtt ki Odesszára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Odesszát ért rakétacsapásra a Telegramon reagálva hangsúlyozta: ezek a csapások azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt csakis a háború folytatása érdekli. Utalva Olaf Scholz német kancellár pénteki telefonbeszélgetésére az orosz elnökkel, rámutatott arra, hogy
az ukrán városok elleni hétfői támadásokat nyugati vezetők Putyinnal folytatott telefonos megbeszélései, találkozói és azután hajtották végre, hogy az orosz média azt a „hamis" állítást terjesztette, hogy Oroszország tartózkodik az efféle csapásoktól.
Szerinte ezt látniuk kellene a vezetőknek „a G20-országcsoport tagjainak találkozótermeitől a világ összes fővárosáig".
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészi hivatal sajtóközleményben arról tájékoztatott, hogy őrizetbe vettek egy Harkiv megyei csoportot, amelynek tagjai az orosz hírszerzéssel együttműködve júniusban felrobbantották az ukrán fegyveres erők egyik katonájának autóját, aki a merénylet következtében súlyosan megsebesült. A közlés szerint a csoport újabb terrortámadásokat készített elő. A nyomozás szerint az orosz hírszerző szolgálatok a harkivi régió négy lakosát, egy szoftvermérnököt, egy volt katonát és két munkanélkülit szerveztek be. A gyanúsítottak kapcsolattartója az orosz hírszerzéssel a szakadár donyecki „népköztársaság" különleges erőinek egyik fegyverese volt. A férfiak Harkiv városában és a megyében térképezték fel az ukrán katonák tartózkodási helyeit, amelyeket átadtak az orosz hírszerzésnek.
A Donyeck megyei - orosz ellenőrzés alatt álló - Mariupol városi tanácsa a Telegramon arról számolt be, hogy ukrán ellenállók a város közelében megrongáltak egy vasúti pályát, ami miatt két mozdony összeütközött azon a szakaszon, amelyet az orosz erők Oroszországgal akarnak összekötni. A közleményben emlékeztettek arra, hogy az oroszok májusban kezdték el a vasúti sínek lefektetését Malovodne falunál azzal a céllal, hogy összekapcsolják az új orosz vasúti pályát a Mariupol és Volnovaha közötti ággal.
Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy
az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 722 ezret.
Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, harminc tüzérségi fegyvert és 99 drónt.
Andrzej Duda: fordulópont lehet Joe Biden jóváhagyása amerikai rakéták felhasználására mélységi orosz területen
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.
Az államfő „nagyon drasztikusnak” nevezte az Ukrajnával szembeni vasárnapi orosz légitámadást, és utalt az észak-koreai katonák bevetésére is Oroszország oldalán.
Közölte: elégedettséggel nyugtázta Biden döntését, valamint azt, hogy az Egyesült Államok után Franciaország és az Egyesült Királyság is hasonló döntést hozott.
Oroszország most „világosan látja, hogy Ukrajna erős, határozott támogatást kap”
– jelentette ki a lengyel elnök. Hozzátette: ez a háborúnak nagyon fontos pillanata, „sőt talán fordulópont is”.
Kijevnek rendelkeznie kell olyan védelmi eszközökkel, melyek révén „visszaszorítja az orosz (csapatok) hátországát” a frontvonaltól, és ezáltal korlátozódnak az orosz támadások lehetőségei – húzta alá Duda.
A 300 kilométer hatótávolságú rakéták bevetésének lehetősége valójában kizárólag védelmi jellegű, hatékonyabb védelmet biztosít Ukrajnának az orosz agresszióval szemben – tette hozzá.
A szövetségesek döntését fontosnak nevezte annak fényében is, hogy Olaf Scholz német kancellár múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel. Ez azt mutatja: Washington nem hagyja, hogy becsapják, és továbbra is kitart Ukrajna mellett – fogalmazott Duda.
Scholz telefonhívását a lengyel elnök külpolitikai hibának nevezte. Megjegyezte: mindez a német kancellár „önkényes akciója” lehetett, kétséges, hogy egyeztetett volna róla a szövetségesekkel. Utalva a német sajtókommentárokra, Duda kijelentette: a kancellár „megegyezést keres Oroszországgal, hogy (...) ismét energiahordozókat vásárolhasson tőle”.
Úgy tűnik, mintha Scholz „kizárólag partikuláris német érdekeket próbált volna érvényesíteni, (...) talán más országok, mindenekelőtt Ukrajna rovására”, de az esetleges német-orosz energetikai megegyezés által veszélyeztetett közép-európai országok, például Lengyelország és Szlovákia rovására is – vélekedett Duda.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter hétfői sajtóértekezletén Biden döntése kapcsán emlékeztetett:
Lengyelország az ukrajnai háború elejétől szorgalmazta, hogy Ukrajna korlátozások nélkül használhassa a neki szállított fegyvereket.
„Nem lehet az úgy, hogy a vörös vonalakat csak Ukrajnának szabják meg, Oroszországnak pedig egyáltalán nem” – jelentette ki a politikus.
Úgy ítélte meg: ha Washington korábban döntött volna a mélységi támadások lehetőségéről, az fordulópontot jelenthetett volna, a jelenlegi ukrán-orosz erőviszonyok miatt azonban nem tűnik vízválasztónak a döntés.
Cseh külügyminiszter: Washington döntése helyes lépés
Helyes döntésnek nevezte hétfőn Brüsszelben az uniós külügyminiszterek megbeszélései előtt Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, hogy az Egyesült Államok lehetővé teszi, hogy Ukrajna Oroszország területét is támadja amerikai fegyverekkel
„Ez biztosan kedvező hír, segíti Ukrajnát, hogy hatékonyabban védekezhessen az Oroszországból érkező ismételt támadások ellen"
- szögezte le a cseh miniszter.
A vasárnapi amerikai médiajelentéseket, miszerint Joe Biden elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú amerikai rakéták oroszországi bevetését
a Fehér Ház egyelőre hivatalosan nem erősítette meg.
A CT 24 cseh hírtelevízió tudósítása szerint Lipavsky arról is beszélt, hogy nem hozott semmiféle eredményt a német kancellár pénteki telefonbeszélgetése Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Úgy gondolom jobb lenne, ha a nyugati vezetők egyeztetnék ilyen irányú lépéseiket, és jobban összetartanának" - mondta a cseh diplomácia vezetője.
UNICEF: csaknem hétszáz gyerek halt meg eddig a harcok miatt
Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) összesítése szerint az ukrajnai háború kezdete óta eddig legkevesebb 695 gyermek vesztette életét és 1747 megsebesült a harcok következtében.
Catherine Russell, az UNICEF igazgatója megrendítőnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy heti átlagban 16 gyermek veszti életét vagy sebesül meg az orosz támadásokban. "Kórházakban, játszótereken, a saját ágyukban haltak meg gyerekek. Számos családot döntött romba a legfiatalabb családtagok halála vagy életveszélyes sebesülése" - mutatott rá az igazgató.
A hétfői közleményében az UNICEF felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg újra meg újra iskolákat és kórházakat is célba vesz Ukrajnában. A háború kezdete óta a szervezet adatai szerint 1496 oktatási és 662 egészségügyi létesítményt pusztítottak el vagy rongáltak meg az orosz csapások.
Az orosz támadások súlyos károkat okoztak az ukrajnai víz-, fűtés- és áramszolgáltatási rendszerekben. Ennek következtében több millió gyerek nem jutott hozzá tiszta ivóvízhez, illetve szanitációs szolgáltatásokhoz, ami jelentősen növelte a megbetegedések veszélyét.
Az UNICEF a háború okozta pszichés károkra is felhívta a figyelmet. "Gyerekek milliói élnek folyamatos rettegésben, sokan naponta akár hat órát is pincékben töltenek a légiriadók miatt. Ha ezek a gyerekek nem kapnak megfelelő segítséget és támogatást, akkor a háború alatt szerzett lelki sérülések akár több generáción keresztül is éreztetik majd hatásukat" - mondta az UNICEF igazgatója.
Menczer Tamás: rendkívül súlyos a helyzet!
"Ha Ukrajnából amerikai fegyverekkel Oroszország belső területeit lövik, az nem a békéhez, hanem a világháborúhoz, atomháborúhoz visz közel bennünket! Rendkívül súlyos a helyzet! Fegyverek helyett azonnali tűzszünetre és tárgyalásra van szükség!" – írta közösségi oldalán a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Az oroszok is reagáltak az amerikai lépésre
Az orosz államfő szavaira utalt vissza Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukránoknak az amerikai nagy hatótávolságú fegyverek orosz területek ellen való bevetését az orosz–ukrán háborúban – írja a TASZSZ orosz hírügynökség – írja a Magyar Nemzet.
Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, hogy az ukrán fegyveres erők már régóta mérnek mélységi csapást orosz területre, ám ha ehhez nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket vetnének be, az azt jelentené, hogy nyugati katonák közvetlenül támadnak orosz területet.
Orosz rakétacsapást érte az északkeleti Szumit, többen meghaltak
Tizenegy ember meghalt, köztük két gyermek, az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumiban egy lakóházat érő orosz rakétatámadásban
- közölték hétfőn ukrán tisztségviselők. Egy másik rakétacsapás miatt a régió közigazgatási központja áram nélkül maradt.
Nyolcvankilenc ember, köztük 11 gyermek is megsebesült a várost vasárnap késő este ért támadásban
- közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Volodimir Artyuh, a régió kormányzója ugyancsak a Telegramon azt írta: "Vasárnap este Szumi városnak pokollá tette az életét egy tragédia, amelyet Oroszország hozott a földünkre".
A katonai adminisztráció szerint egy másik rakéta a régiós központ létfontosságú energetikai infrastruktúráját találta el, így a város áram nélkül maradt. Az ukrán légierő szerint az orosz erők két Iszkander-M ballisztikus rakétát és egy H-59 típusú irányított levegő-föld rakétát vetettek be az éjszakai támadásban.
A mentők mellett a helyszínen pszichológusok nyújtottak segítséget az embereknek - közölte a helyi katasztrófavédelmi szolgálat. A beszámoló szerint több mint négyszáz embert sikerült kimenekíteni a helyszínről.
A Telegramra feltöltött fényképeken tűzoltók küzdöttek a járműveket felemésztő lángokkal, a mentők pedig embereket menekítettek egy épületből. Az egyik képen egy többemeletes épület látható, amelynek szinte minden helyisége kiégett, és a homlokzata megrongálódott.
A szumi területi ügyészség szerint a támadásban 13 épület - 90 lakás és két oktatási intézmény - valamint 28 gépkocsi sérült meg.
Kim Dzsong Un „korlátlanul” növelné Észak-Korea nukleáris arzenálját
Kim Dzsong Un határozottan kijelentette, hogy „korlátlanul” növelné Észak-Korea nukleáris arzenálját, válaszul az Egyesült Államok és szövetségeseinek regionális biztonsági partnerségére, adta hírül a koreai állami média hétfőn. A Bloomberg szerint a zászlóalj-parancsnokok konferenciáján Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese a hadsereg hadi készültségének fokozását szorgalmazta – írja a Magyar Nemzet.
Franciaország és Nagy-Britannia engedélyezi Ukrajna rakétacsapásait Oroszország ellen
Franciaország és Nagy-Britannia engedélyezte Ukrajna számára, hogy mélyen az orosz területre mérjen csapásokat SCALP és Storm Shadow rakétáik segítségével, írja az ukrán sajtó. A Le Figaro francia lap információi szerint ez a döntés az Egyesült Államok jóváhagyását követően született meg – számol be róla a Magyar Nemzet.
Így reagált Donald Trump fia Biden lépésére
Donald Trump fia reagált a hírekre, amelyek szerint Joe Biden, a januárig még hivatalban lévő elnök engedélyezte az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakéták használatát az ukránoknak az atomhatalom Oroszországon belüli csapásokhoz – szúrta ki a The New York Times.
„Úgy tűnik, a katonai-ipari komplexum biztosra akar menni:
kirobbantanák a harmadik világháborút, mielőtt apámnak esélye lenne békét teremteni és életeket menteni.
Be kell fagyasztani azokat a dollármilliárdokat!”
A Mandiner szemléjét a témával kapcsolatban ITT olvashatja el.
Szijjártó Péter: a háborúpártiak végső támadást indítottak az új realitás ellen
A háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen
- közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy a békepárti elnökjelölt győzelmével Amerikában és a patrióta erők előretörésével Európában egy új realitás jött létre, ez az új realitás az emberek akaratára alapul, hiszen ők döntöttek a választásokon.
Ők döntöttek a békepárti, patrióta erők támogatásáról. A hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot
- fogalmazott a miniszter.
Hozzátette, hogy ez nemcsak antidemokratikus, hanem rendkívül veszélyes is.
Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza
- hangsúlyozta.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hétfőn lesz Brüsszelben az első uniós külügyminiszteri tanácsülés Donald Trump győzelme óta.
"Kemény csata lesz, mert Brüsszelben is meg kell állítani az eszkalációs törekvéseket" - írta.
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems - ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.
A magas rangú kormányzati tisztségviselők az amerikai médiumoknak arra is utaltak:
Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.
Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.
Joe Biden a korábbi hónapokban azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború eszkalálódásához vezet, miközben komoly nyomás nehezedett az amerikai elnökre Kijev és több nyugati főváros felől arra hivatkozva, hogy Ukrajna számára a háború elvesztésébe kerülhet a korlátozás fenntartása.
Az amerikai adminisztráció nyáron már hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán katonaság közvetlenül a határ mentén fekvő orosz területeken bevessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet.
Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben Washingtonban tárgyalt, amikor az ukrán államfő bemutatta "béketervét", amelynek része volt oroszországi célpontok támadhatósága. Amerikai kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen az oroszországi mélységi támadásokat végrehajtanák.
Amerikai tisztségviselők közlése szerint időközben Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök stábja egyelőre nem fűzött megjegyzést a januárban távozó adminisztráció döntéséhez.
Mike Rounds republikánus szenátor, az elnöki jóváhagyást kommentálva, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy az túlságosan későn jön Ukrajna helyzete szempontjából.
Politikai elemzők megosztottak az amerikai döntés hatásával kapcsolatban. Egyesek szerint Joe Biden jóváhagyása mélyíti a konfliktust, míg más szakértők úgy látják, az ukrán hadsereg mozgásterének bővítése javítja Ukrajna esélyeit egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson, ami egybeesik Donald Trump szándékával a háború mielőbbi lezárására.
Ukrajnának és Oroszországnak is lenne oka tárgyalni a fegyverszünetről
– A fronthelyzet több szektorban válságossá vált az elmúlt bő két hónap egyre fokozódó orosz nyomásgyakorlásának hatására. Miközben orosz oldalról továbbra is rekordszinteket döntenek a becsült napi veszteség-adatok – már az 1500 főt is meghaladva – az élőerő terén, egyre több gépesített, alegység szintű támadásról számolnak be a nyílt forrású hírszerző oldalak (is) – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Ez amiatt történhet, hogy a front több szakaszán nincs olyan kiépített védelem, amire az ukránok stabilan tudnak támaszkodni, hanem lassú, de folyamatos hátrálásban vannak, és az oroszok egyes pontokon gépesített támadásokkal igyekeznek áttörni
– mondta.
Arról is beszélt, hogy
az orosz haderő még az előtt megpróbálja megroppantani az ukrán védelmet, vagy a lehető legkedvezőbb tárgyalási pozíciót kiharcolni, azaz területet elfoglalni, hogy Donald Trumpot beiktatnák az elnöki hivatalba 2025 januárjában.
– Az orosz haderőt katonai eszközökkel a nyugati támogatás jelenlegi szintje mellett Ukrajna nem képes legyőzni, csak ha további egy-másfél évig folytatni tudná a kivéreztetést, miközben Ukrajna maga életképes, a társadalom, a gazdaság, a haderő működőképes marad. Ennek jelenleg nem látom reális esélyét – annak ellenére, hogy az ukrán társadalom fogát összeszorítva egyelőre elviseli a veszteségeket – jelezte.
– Cserébe Oroszország pürrhoszi győzelmet arathat: 2020 óta másfél millió fővel csökkent az ország lakossága, amiben benne vannak a becsült 700.000 fős háborús veszteség halottjai is, a többi pedig a természetes lakosságfogyás és az országból elmenekült tömegek; haderejét pedig jelentős mértékben kivéreztették, közel 11.000 páncélozott jármű, 1600 tüzérségi, 350 légvédelmi eszköz, 130 repülőgép, közel 150 helikopter, stb. elvesztésével. A megszerzett területek jelentős részének városait, infrastruktúráját teljesen elpusztították, a honos lakosság elmenekült, meghalt, kitelepítették – itt nem fog virágozni az élet a háború lezárása után sem. Éppen ezért mindkét félnek lenne oka tárgyalni a fegyverszünetről és rendezésről – de nem mindegy, kinek a feltételei alapján – ismertette Csiki Varga Tamás.
A részletekről ITT olvashat.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Komoly eszkalációs kockázattal jár Joe Biden fegyverekkel kapcsolatos döntése – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
