Orbán Viktor a bakui éghajlatváltozási konferenciára utazik

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az ENSZ Azerbajdzsánban tartandó éves éghajlatváltozási konferenciájára (COP29) utazik, ahol kedden szólal fel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A hétfőn Bakuban kezdődő és november 22-ig tartandó idei tanácskozásra mintegy 200 ország képviselőit várják.

A kormányfő hétfőn este a közösségi oldalán jelentette be: megérkezett Bakuba. 

– írta a Facebook-oldalán Orbán Viktor.

WMO-főtitkár: új vészhelyzetet teremt az éghajlatváltozás gyorsuló üteme

Új vészhelyzetet jelent a bolygó számára az éghajlatváltozás gyorsuló üteme – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára Bakuban, az ENSZ hétfőn megkezdődött éves éghajlatváltozási konferenciájának (COP29) helyszínén tartott sajtótájékoztatóján.

A WMO hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb globális hőmérsékleti jelentéséből kiderült: a 2024-es eddigi adatok alapján az idén rekordot döntött a globális felmelegedés, miután a globális átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti – 1850-1900 közti – szintet. A kutatók szerint ezen az arányon nemigen fognak már módosítani az év hátralevő részében beérkező adatok. A jelentésben rámutattak arra is, hogy a 2015 és 2024 közötti évtized a valaha mért legforróbb évtized lesz.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára nem sokkal korábban kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy „az idei, rekordokat döntögető esőzések és áradások, a gyorsan erősödő trópusi ciklonok, az elviselhetetlen hőhullámok, a nem szűnő aszályok és a pusztító bozót- és erdőtüzek sajnos az új realitást jelentik, ízelítők a jövőnkből”.

A két hétig tartó COP29 megnyitóján Simon Stiell, az ENSZ klímaváltozási keretegyezményének ügyvezető titkára azt mondta: a konferencia résztvevői kézzelfogható eredmény nélkül nem hagyhatják el Bakut. „Felejtsük el, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása jótékonykodás lenne, ez minden nemzetnek az érdeke, még a legnagyobb és legvagyonosabb országoknak is” – hangsúlyozta.

A fejlődő országok és a környezetvédő szervezetek azt akarják elérni, hogy a fejlett ipari országok legkevesebb évi 1000 milliárd dollárt mozgósítsanak a 2015-ben kitűzött párizsi klímacélok megvalósítására, tízszer annyit, mint a jelenleg felajánlott évi 100 milliárd.