2024.11.12. 06:39
Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
993. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Orosz dróntámadásban lelőtt drón roncsát viszi egy ukrán szakértő egy megsérült kijevi raktárépületnél 2024. november 7-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Az ukrán hadsereg kétszáz tankot veszített eddig a kurszki régióban
Kétszáz harckocsit veszített az ukrán hadsereg a kurszki régióban az ott augusztus elején elindított támadásának kezdete óta – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 23, a kurszki régióban pedig hét ellentámadást visszavert. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem kétezer, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több, az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, több lőszerraktárt, két harckocsit – az egyikük egy német Leopard volt –, hét egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 71 repülőgép típusú drónt.
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett öt harckocsit, négy gyalogsági és négy egyéb páncélozott harcjárművet veszített.
Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 31 700 embert, 200 harckocsit, 131 gyalogsági harcjárművet, 110 páncélozott személyszállító járművet, 1113 páncélozott harcjárművet, 858 gépkocsit, 269 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. A „Donyecki Népköztársaságban” kilenc civil sebesült meg.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy 29 éves szevasztopoli lakost, aki az Ukrán Biztonsági Szolgákat (SZBU) megbízásából a balaklavai hőerőmű közelében elhaladó vasútvonalon berendezések felgyújtására készült. A gyanúsított ellen, aki beismerő vallomást tett, terrorcselekmény kísérlete címén indult eljárás.
Tizenöt év börtönt kapott az ukrajnai háborúról szóló dokumentumokat kiszivárogtató amerikai katonaTizenöt év börtönre ítélték Jack Teixerat, az amerikai nemzeti gárda tagját, amiért az ukrajnai háborúval kapcsolatos minősített katonai dokumentumokat tett nyilvánossá. A 22 éves férfi korábban elismerte bűnösségét nemzeti védelmi információk megszerzése és szándékos továbbítása vádjában az Egyesült Államok kémkedésről szóló törvénye (Espionage Act) alapján. A Massachusettsi Nemzeti Gárda légi egységénél szolgáló Jack Teixera munkája során jutott a minősített iratokhoz, amelyeket a Discord internetes fórum zárt közösségének tagjaival osztott meg, ahonnan nyilvánosságra kerültek. Letartóztatása előtt 14 hónapon keresztül tett közzé dokumentumokat. Az ügyészség a kiszabható maximális, 17 év börtönbüntetést kérte arra hivatkozva, hogy Teixera az amerikai történelem legjelentősebb és legkomolyabb következményekkel járó törvénysértését követte el a kémkedésről szóló törvény hatálya alatt, és megszegte hazája, valamint az ország titkainak védelméről szóló esküjét. A védők 11 év börtönbüntetést kezdeményeztek, elismerve, hogy ügyfelük bűncselekménye súlyos következményt érdemel, és azt is hangsúlyozták, hogy Teixera készen áll elfogadni a kiszabott büntetést. Ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy védencük elismerte teljes felelősségét tettének helytelenségét illetően. Jack Teixera informatikusként szolgált a Nemzeti Gárda légibázisának hírszerző egységében Massachusetts államban, és katonai kommunikációs hálózatok felügyeletéért volt felelős. |
A cseh államfő szerint a háború gyors befejezése Vlagyimir Putyinon múlik
Az ukrajnai háború gyors befejezéséről a döntés Vlagyimir Putyin orosz államfőnél van – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök kedden a dél-morvaországi Znojmóban, amikor középiskolai diákokkal találkozott.
Ha valakinek van kulcsa a háború gyors befejezéséhez, akkor az Putyin elnök. Ő azonban ezt nem fogja megtenni, mert megvannak a maga érdekei, Ukrajna legalább egy részének az ellenőrzése
– fejtette ki véleményét Petr Pavel, akinek szavait a CTK hírügynökség idézte..
Oroszország – jegyezte meg az államfő – birodalomnak tartja magát, s mint ilyen úgy véli, hogy nagyobb privilégiumai vannak, mint másoknak.
Putyin szerint a szabályokat a nagyobb játékosok határozzák meg, nekünk pedig igazodnunk kell hozzájuk. Hajlandó lenne tárgyalni az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával, esetleg Brazíliával. A Csehország-méretű országok csak gyalogosok
– mutatott rá a cseh elnök.
Fotó: Sarah Yenesel / Forrás: MTI/EPA
Petr Pavel arra a kérdésre válaszolt, amely az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire vonatkozott, elsősorban arra, hogy gyorsan lezárja az orosz–ukrán háborút.
A cseh államfő szerint nagy kérdés, hogy Donald Trumpnak „sikerül-e betartani választási ígéreteit, képes lesz-e befejezni az ukrajnai háborút, és ha igen, milyen feltételek mellett”.
Csehországnak az államfő szerint továbbra is folytatnia kell Ukrajna támogatását, ami egyben a nemzetközi jog támogatását is jelenti. A nemzetközi jognak köszönhetően a kis államoknak olyan jogaik vannak, mint a nagyoknak, s joguk van önállóan dönteni jövőjükről - hangoztatta.
Nem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin megpróbál megegyezni Donald Trumppal, de nem biztos, hogy megállapodásuk Ukrajna érdekét szolgálná – vélte a politikus. Petr Pavel attól tart, hogy Oroszország győzelme Ukrajnában az ukrán állami lét végét jelenthetné. A következő áldozat Moldova lehetne – vélekedett.
„Naivitás azt várni, hogy Oroszország egyik napról a másikra békeszerető országgá válik. Így soha nem viselkedett, s ha nem változik meg, akkor nem is fog így viselkedni” – szögezte le a cseh köztársasági elnök a diákok előtt.
Ukrán hadsereg: az ukrán erők likvidáltak egy orosz zászlóaljat Kurszk megyében
Az ukrán erők visszavertek egy nagyszabású orosz rohamot az oroszországi kurszki területen, megsemmisítve egy teljes orosz zászlóaljat – jelentette ki Anasztaszija Bliscsik, a 47. ukrán különálló gépesített dandár szóvivője egy keddi tévéműsorban.
Az oroszok
öt-hat támadásban próbálták megrohamozni a lakott területeket Kurszk megyében, tíz páncélozott járművet azonban megsemmisítettek a 47. gépesített gyalogdandár katonái. Három orosz páncélost aknák robbantottak fel, FPV drónok és egy Sztuhna páncéltörő rakétarendszert segítségével pedig katonáink megsemmisítették a többi haditechnikai eszközt. A megszállók egy csoportját is felszámolták
– részletezte a szóvivő. Hozzátette, hogy a csatatérről elmenekült orosz katonákat drónokkal keresik.
Bliscsik fogalmazása szerint a kurszki térségben a helyzet általában nehéz, de az ukrán erők ellenőrzésük alatt tartják.
Az észak-koreai katonák kurszki jelenlétével kapcsolatban a szóvivő megjegyezte, hogy a 47. külön gépesített dandár az illetékességi területén még nem látott észak-koreai katonát.
Nyilvánvalóan az ellenség még vár azzal, hogy harcba küldje őket
– jegyezte meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalakon közzétett hétfő esti videoüzenetében kiemelte, hogy a kurszki területen az ukrán erők 50 ezer orosz katonát foglalnak le, akik ennek köszönhetően nem ukrán területen harcolnak.
Az Ukrinform hírügynökség beszámolt arról, hogy az önkéntesek első csoportja, akik Lengyelországban csatlakoztak az Ukrán Légióhoz, kedden aláírták a szolgálati szerződést a lublini ukrán főkonzulátuson lévő toborzóközpontban. Petro Horkusa, a toborzóközpont szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy eddig már több mint hatszázan jelentkeztek a légióba.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy a tárca stratégiai szerződést írt alá az ICEYE finn műholdgyártó és -üzemeltető vállalattal.
Ennek a szerződésnek köszönhetően hadseregünk hozzáférhet nagy pontosságú műholdképekhez a harcterület teljes lefedésével
– emelte ki. Umerov szerint a parancsnokság képes lesz önállóan meghatározni a kiemelt felügyeleti zónákat, és gyorsan fogadni tudja a naprakész adatokat az ICEYE műholdrendszeren keresztül.
A fejlett űrfelderítési technológiák bevezetésével olyan technológiai előnyre teszünk szert, amely fokozza a harckészültséget és védi katonáinkat
– tette hozzá a miniszter.
Rekordösszeg fegyverekre
Herman Szmetanyin, a stratégiai iparágakért felelős miniszter bejelentette, hogy Ukrajna 2025-ben rekordösszeget, több mint 55 milliárd hrivnyát (514 milliárd forint) szán fegyverek és katonai felszerelések gyártására.
A teljes összegből 54,55 milliárd hrivnyát (509,58 milliárd forint) fordítanak a termelés fejlesztésére, új technológiák bevezetésére és a védelmi vállalkozások kapacitásának növelésére, ami 3,5 milliárd hrivnyával (32,7 milliárd forint) haladja meg a mintegy 51 milliárd hrivnyás (476 milliárd forint) idei költségvetést.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 713 ezret. Hétfőn csaknem kétezer orosz katonát semlegesítettek az ukrán erők, ezenfelül megsemmisítettek 23 orosz harckocsit, 38 tüzérségi fegyvert és 61 drónt is.
Lengyel külügyminiszter: Európának mindent el kell követnie, hogy érvényt szerezzen a nemzetközi jognak
Európának mindent el kell követnie, hogy érvényt szerezzen a nemzetközi jognak - jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter keddi sajtóértekezletén, amelyet Josep Borrell-lel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével közösen tartott Varsóban.
A történelem most Ukrajnában, a mi térségünkben alakul
– szögezte le a lengyel miniszter.
Borrell Ukrajnából érkezett a lengyel fővárosba.
Európának kötelessége, hogy mindent megtegyen az Oroszország és Ukrajna közötti igazságos megállapodás érdekében, hogy támogassa a nemzetközi jog elveit, hogy visszaállítsa azt a szabályt, amely szerint Európában nem lehet erőszakkal megváltoztatni a határokat
– fogalmazott a lengyel külügyminiszter.
Fotó: Sergei GAPON / Forrás: AFP
„Ha ezeket az alapelveket többé nem tartják be tetteink vagy tétlenségünk miatt, akkor nagyon sötét jövő elé nézünk” – mondta.
Amit teszünk vagy nem teszünk a külügyi tanácsban, az meghatározhatja az EU hitelességét és stratégiai szerepének jövőjét
– mondta a miniszter az uniós külügyminiszterek jövő heti találkozójára utalva.
Borrell hangsúlyozta, hogy
Európának vállalnia kell a felelősséget, és biztosítania kell Ukrajnát további támogatásáról.
Ez azonban politikai elszántságot és komoly finanszírozást követel – fűzte hozzá.
Ukrán védelem: több mint száz drónnal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg
Három rakétával, 110 drónnal és irányított légibombákkal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg keddre virradóra – közölte az ukrán légierő.
A hivatalos közlemény szerint az Oroszország a Belgorodi megyéből Sz-300-as légvédelmi rakétával támadta Harkivot, a Kurszki megyéből két irányított rakétával támadta Csernyihiv térségét, valamint irányított bombákkal csapott le Szumi és Harkiv környékére. A drónokat több hullámban indították.
A jelentés nem szól áldozatokról, sem anyagi károkról. Ugyanakkor az Ukrajinszka pravda hírportál a Kijevi katonai közigazgatás vezetőjére, Ruszlan Kravcsenko megyei kormányzóra hivatkozva azt közölte, hogy a megye egyik településén a lelőtt drónok roncsai 10 épületben károkat okoztak.
A kritikus és lakossági infrastruktúrát nem érte találat
– írta a kormányzó.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat
Az Unian hírügynökség közlése szerint tegnap
Krivij Rihben egy ötszintes lakóházat ért orosz rakétacsapásban egy édesanya és három gyermeke – a legkisebb két hónapos volt – vesztette életét.
Egy teljes lépcsőház romba dőlt, 14 lakó megsebesült, a környéken összesen 40 többszintes épületben keletkeztek károk a robbanás következtében.
Volodimir Zelenszkij államfő a szülővárosát, Krivij Rihet ért orosz rakétatámadásra a közösségi médiában reagálva rámutatott, hogy egyre gyakrabban válnak célponttá civil létesítmények.
Oroszország kizárólag a háború folytatását akarja, és minden egyes csapása cáfolja az orosz nyilatkozatokat a diplomáciáról
– fogalmazott.
Az ukrán légvédelem 46 drón lelövését erősítette meg, a jelentés szerint további 60 célpont eltűnt a radarokról, két drón pedig Fehéroroszország irányába elhagyta Ukrajna légterét.
Ő lehet Trump külügyminisztere
Donald Trump megválasztott amerikai elnök várhatóan Marco Rubio floridai szenátort jelöli külügyminiszternek – számolt be róla a The New York Times amerikai napilap, hozzátéve, hogy Trump az utolsó pillanatban még változtathat döntésén.
Fotó: Angela Weiss / Forrás: AFP
Rubio, aki kubai emigránsok gyermeke, 2010-ben került be először a szenátusba, ahol három cikluson keresztül szolgált. Az 53 éves floridai szenátor tagja a hírszerzési bizottságnak és a külügyi bizottságnak is, és
Trumphoz hasonló álláspontot képvisel a nemzetközi konfliktusokkal, így az orosz–ukrán háborúval és a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban.
Észak-Korea hivatalosan is beléphet az ukrajnai háborúba
Észak-Korea állami médiája bejelentette, hogy egy jelentős védelmi egyezményt írt alá Oroszországgal, amely kölcsönös katonai segítségnyújtást biztosít. Az egyezmény értelmében mindkét ország köteles minden rendelkezésre álló eszközt felhasználni a másik fél azonnali katonai támogatására, ha az megtámadásra kerül. Az egyezmény jelenlegi ratifikálása mindkét országban azt jelezheti, hogy Észak-Korea hamarosan hivatalosan is beléphet az ukrajnai háborúba.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna egybehangzóan jelentette, hogy Phenjan több ezer katonát küldött Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatására.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, hogy 11 ezer észak-koreai katona érkezett a dél-oroszországi kurszki régióba, ahová az ukrán csapatok augusztusban törtek be, az észak-koreai erők pedig már részt vesznek az ottani harcokban.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Elfogtak az ukránok egy orosz titkosügynököt
Őrizetbe vettek egy, az orosz titkosszolgálatnak dolgozó férfit Ukrajna északkeleti részén – közölte az ukrán rendőrség. Az 50 éves férfi megpróbálta megszerezni az ukrán hadsereg tüzérségi állásainak és légvédelmi rakétarendszereinek koordinátáit, amelyek Ukrajna és az Orosz Föderáció határát védik.
Fotó: Maria Senovilla / Forrás: MTI/EPA
A védelmi erők tényleges földrajzi elhelyezkedésének megszerzése esetén a megszállók azt tervezték, hogy a levegőből támadják meg őket, többek között rakétákkal és kamikaze drónokkal
– áll a rendőrség közleményében.
A férfit őrizetben tartják, ha a bíróság bűnösnek találja, életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.
Több mint hétezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Magyarország területére 2024. november 11-én az ukrán-magyar határszakaszon 3722 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3529 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 18 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Nukleáris háború küszöbére került egy NATO-tagállam – frissül
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
