3 órája
Több ország is a sorkatonaság visszaállításán gondolkodik (2. rész)
A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be az európai fegyverkezést, amely egy közelgő háború megvívásának szándékát is magában hordozhatja. A második részben az uniós tagállami hadseregek létszámnövekedését mutatja be.
Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, egyben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke
Forrás: AFP
Fotó: Nicolas Tucat
Az elmúlt hetekben az európai vezetők egymás után adták a háborúpárti nyilatkozatokat.
– Az egyetlen eszközünk Oroszország tárgyalóasztalhoz való kényszerítésére, ha még több nyomást helyezünk rájuk
– mondta április közepén Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, egyben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Külügyi Tanács ülésén, Luxembourgban. A felesleges kardcsörtetés mintapéldája volt ez a nyilatkozat, ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök mindenféle uniós nyomás nélkül egy hét múlva kijelentette: kész tárgyalóasztalhoz ülni az ukránokkal.
Eközben a háborús készülődés jelei is egyre nyilvánvalóbbak: mint azt cikksorozatánk első részében a Magyar Nemzet bemutatta, az Európai Bizottság tervei szerint a következő években 800 milliárd euró jut haderőfejlesztésre. A megemelt védelmi költségvetésből a legtöbb országban nemcsak technikai beszerzéseket, hanem a fegyveres erők létszámának és struktúrájának átalakítását is elkezdik.
A Bundeswehr erősödése
Németországban a hadsereg, a Bundeswehr létszáma 2011 óta, a sorkötelezettség felfüggesztését követően 180 ezer körülire csökkent, ezért a háború nyomán nagy hangsúlyt kapott a toborzás és a tartalékosok integrálása. Ennek érdekében Boris Pistorius német védelmi miniszter 2024-ben egy új koncepciót vázolt fel, amely évente 10 ezer fő bevonását célozná a katonai alapkiképzésbe.
Oroszország szomszédai készülődnek
A lengyel fegyveres erők 2022 végi 190 ezres létszáma, amelyben a hivatásosok, szerződésesek és területvédelmi erők állománya is benne foglaltatik, néhány éven belül 300 ezer főre nő a tervek szerint.
Lettországban 2007-ben ugyan eltörölték a sorkatonaságot, ám 2023-ban, a háború nyomán annak újbóli bevezetéséről döntöttek. Litvániában 2008-ban felfüggesztették, majd 2015-ben újra bevezették a sorkötelezettséget. Észtországban a függetlenség 1991-es visszanyerése óta fenntartják a sorkatonaság intézményét a férfiak számára, amely 8 vagy 11 hónapos szolgálatot jelent. Habár a balti államok hadereje nem mondható jelentősnek, NATO-tagságuk és az ott állomásozó nemzetközi csapatok jelentős elrettentőerőt képviselnek.
Arról, hogy az európai országok hogyan vélekednek a sorkatonaság újbóli bevezetéséről, további részleteket itt olvashat.
A Magyar Nemzet cikksorozatának következő részében a civil lakosság érzékenyítésének témáját járják majd körbe.
