Varga Mihály: az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé

A tárcavezető kiemelte: a jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni – jelentette ki.

Megfogalmazása szerint, ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja azt szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani azt, sőt lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni.

Varga Mihály hangsúlyozta: a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél az, hogy

2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon,

a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják – mondta.

Állami Számvevőszék: rugalmasság az újraindításban

A 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarország számára, épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból – mondta a parlamenti vitájában az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint

a büdzsé nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt,

azaz egyfajta modernizáció van a költségvetésben.

Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövidtávon is jelentős versenyelőnyt jelent Magyarország számára – hangsúlyozta. Előrevetítette a beruházások további növekedését, de arra is kitért: számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.

Költségvetési Tanács: indokolt a hiány és az államadósság markánsabb csökkentése

A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a testület az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében továbbra is indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését – mondta a KT elnöke szerdán, a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában.

Kovács Árpád kifejtette: a tanács a gazdasági újraindítás eszközeinek méltánylása mellett úgy látja, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt.

A tanács célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni,

és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül – magyarázta a szakember.

Fidesz: minden magyar nyertese lehet Magyarország fejlődésének

A jövő évi büdzsé tervezetéről folytatott vitában Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: ez Magyarország újraindításának költségvetése. A járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adtak, széleskörű gazdaságvédelmi programot indítottak, amelynek legfontosabb célja a munkahelyek megvédése volt – emlékeztetett. Hozzátette:

jó esély van arra, hogy Magyarország a járvány utáni új korszak nyertesei közé tartozzon.

Bánki Erik hangsúlyozta: a járvány után a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása, a családok és a vállalkozások segítése, a munkahelyteremtő beruházások támogatása, az egészségügy és az oktatás támogatása, mert így lendületet adhatnak a gazdaságnak. A Fidesz képviselői támogatják a kormány ambiciózus célkitűzéseit – jelentette ki.

Szűcs Lajos (Fidesz) azt mondta: a 2022-es költségvetés tervezhető, következetes és betartható. A kormány a tervezetet idén is tavasszal nyújtotta be a kiszámíthatóság jegyében, ennek jelentősége pedig a járvány okozta nehezebb időkben felértékelődik – vélte.

A Jobbik szerint a büdzsé választási költségvetés, az MSZP szerint a bosszúállás költségvetése

Választási költségvetésnek nevezte a Jobbik vezérszónoka a 2022-es büdzsét a javaslat szerdai országgyűlési vitájában. Potocskáné Kőrösi Anita kijelentette: a kormány ugyan az újraindítás költségvetésének nevezi azt, ezzel azonban csak elismeri, hogy a már 2020-ra is ígért újraindítás még várat magára.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel Európa legkegyetlenebb költségvetésének ítélte az előterjesztést, amelyből szerinte teljes társadalmi csoportok maradnak ki. Szociális katasztrófahelyzetet idéz elő a kormány – jelentette ki, és bírálta a hitelmoratórium részleteit, a magas áfát az alapvető élelmiszereken valamint azt, hogy a kabinet számos jelentős kiadást nem részletez a dokumentumban.

A 2022-es költségvetés nem a magyar gazdaság, hanem „a fideszes gazdagság beindításának”, a bosszúállásnak a költségvetése, az adóforintokat nem arra költik, amire kellene – vélekedett Tóth Bertalan, az MSZP egyik vezérszónoka a jövő évi büdzsé vitájában, az Országgyűlés szerdai ülésén.

Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: Magyarországot építeni kell, nem kifosztani, az embereket segíteni kell, nem pedig bosszút állni rajtuk. Nem haszontalanságokra kellene fordítani az emberek adóját, hogy ne csak a kiváltságos egy százalék gazdagodjon – mondta, hozzátéve: ehhez meg kell szabadulni a Fidesz-kormánytól.

Frakciótársa, Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormány azoknak ad, akiknek már amúgy is van, akik nem szorulnak rá állami segítségre, pedig azoknak kellene a legtöbbet adni, akiknek a legkevesebb van, akiknek a legkisebb az érdekérvényesítő képességük. A költségvetés egyben értékválasztás is – fűzte hozzá.

Irracionális vágyak kergetése, ellopják, bebetonozás

Irracionális vágyakat kerget a kormány a jövő évi költségvetéssel – jelentette ki az előterjesztés szerdai országgyűlési vitájában a DK vezérszónoka. Varju László magasnak ítélte a kabinet által várt növekedést, de kifogásolta azt is, hogy a hiányt ennek ellenére nem tudják csökkenteni.

Úgy fogalmazott: tisztán politikai, hatalmi, PR-költségvetés készült, egyértelműen a jövő évi választásra készülve, a lojális érdekekre koncentrálva. Gazdaságilag irracionálisnak ítélte a törvény korai, tavaszi elkészítését és elfogadását, és óriási kockázatnak nevezte, hogy a kabinet előfinanszírozással kívánja megvalósítani „a vágyait megtestesítő fejlesztéseket”.

Az LMP értékelése szerint 2022-es büdzsé nem az újraindítás, hanem a le- és bebetonozás költségvetése – mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt vezérszónoka. A politikus zöld- és szociális fordulatot sürgetett.

Úgy fogalmazott: a tartalmilag a 2022-es költségvetés nem az újraindítás, hanem a „lebetonozás, a bebetonozás költségvetése”, hiszen az oktatás, a szociális és a humán szféra, valamint a létalapot jelentő élő környezet fejlesztése helyett, „megint csak a beton ömlik mindenhova, mindenhol, agyontámogatott multik gyáraiba, stadionokba, kínai egyetembe, kínai vasútba, orosz atomerőműbe”. Az LMP vezérszónoka hozzátette: állami támogatásból „betonozzák körbe a kisebb és nagyobb csókos vállalkozókat” is.

Csárdi Antal az LMP nevében zöld- és szociális fordulatot sürgetett, és kijelentette: az LMP szeretné, ha a költségvetés nem a betonról, hanem az emberekről és az életről szólna.

A magyarok csaknem fele rosszabbul él a válság óta, ehhez képest a jövő évi költségvetést „ellopják”, magánalapítványokba teszik a közpénzt, a járvány alatt rendelkezésre álló forrás nagy részét pedig magára költötte a kormány, nem az emberekre – foglalható össze Szabó Tímea, a Párbeszéd egyik vezérszónoka hozzászólása. A képviselő hangsúlyozta: a kormány kiárusítja és kiszolgáltatja az országot, eladósítja az embereket, kínai hitelt rak a magyar fiatalok nyakába. Hazaárulás lepaktálni a Kínai Kommunista Párttal – fogalmazott.

Frakciótársa, Mellár Tamás közölte: az újraindítás költségvetésének nevezik a tervezetet, de ez rossz cím, hiszen egy válság utáni időben nem arra lenne szükség, hogy a kormány ott folytassa, ahol abbahagyta, hanem hogy kihasználja az alkalmat a változtatásra, a szerkezetváltásra.

KDNP: a büdzsében hangsúlyos a munkahelyteremtés és a családtámogatás

Hargitai János a KDNP vezérszónoka egyetértett az Állami Számvevőszék véleményével abban, hogy

válsághelyzetben erős és aktív kormányzásra van szükség,

és folyamatosan figyelemmel kell majd kísérni a 2022-es költségvetés folyamatait. Felhívta a figyelmet:

Magyarországnak 2010 óta erős és aktív kormánya van, ezért a koronavírus-járvány miatt kialakult, soha nem látott egészségügyi és gazdasági válság egészen más helyzetben találta a magyar gazdaságot és más reakciókat vált ki a kormányzatból, mint a 2008-as pénzügyi válság. Az akkori, sodródó szocialista kormányzás miatt csak a kényszerek működtek, az IMF-hitel mentette meg az országot az államcsődtől, a magyar költségvetést nemzetközi intézmények diktálták, és ezért megszorításokat kellett végrehajtani – tette hozzá a politikus.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a 2022. évi központi költségvetésről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlésben