Pygmaliont a 15. születésnapra

Vasárnap este ismételte meg az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport az idei Nyíló Akác Napokon tartott bemutatóját. A csoport 15. születésnapján nagy fába vágta a fejszéjét, mely nem csorbult ki.

"Egy felnőttekből álló műkedvelő csoport életében tizenöt év nem rövid idő. Az első bemutató előtt (és után is) kevesen gondolták, hogy tizenöt év folyamatosság követi azt az előadást. Az első bemutatót hozzávetőlegesen ötven premier követte különféle műfajokban: vígjáték, dráma, zenés produkció kabaré, irodalmi műsor." Az idézet az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport legutóbbi, a XXIII. Nyíló Akác Napokon bemutatott előadásának műsorfüzetében olvasható, annak apropóján, hogy a csoport 15 esztendeje alakult, és G.B. Show: Pygmalion című drámáját vasárnap este ismételte meg a társulat. Látható, hogy Szabó János alapító-rendező-társulatvezető-mindenes nem könnyű útra lépett az ünneplés felé a darabválasztáskor, ám a csapatát dicséri, hogy minden karakterhez tudott szereplőt állítani, nem utolsó sorban pedig ő maga "szabta-varrta" a Móka "alakjára" a szöveget. A téma közismert: Henry Higgins nyelvtudós fogadást köt Pickering ezredessel, hogy Lizából, az egyszerű, szegény virágáruslányból hat hónap alatt úrinőt farag. A dráma pedig abban rejlik, amit - már elnézést a párhuzamért, de tessenek jóindulattal értelmezni - Antoine de Saint-Exupéry kis hercegének rókája is megfogalmazott: "Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

Jó teljesítmények

A két főszereplő, Varga István (Higgins) és Boros Emőke (Eliza) embert próbáló teljesítményt nyújtott, előbbi talán azért, mert a csoport viszonylag új tagjaként dobták (nagyon)mély vízbe, ahonnan remekül partot ért, utóbbinak pedig irodalomtanárként és szinkronszínészként talán a "csúnya beszéd" jelentet nagyobb kihívást, ugyanakkor lehetőséget a szerep kiélvezésére. A többi szereplő is nagyszerűen teljesített, hogy Kulcsár Ágnest epizódszerepén túl is kiemeljük, annak oka, hogy díszlettervező és kivitelező szerepben is bemutatkozott, alkalmazkodva ahhoz, hogy a Mókának vendégszerepléseire tekintettel a kifejező mellett praktikus, könnyen és gyorsan mozgatható és szállítható díszletekre van szüksége. Kiemelendő még, hogy Szabó János a Pygmalionból készült musical, a My Fair Lady zenéjét használta mintegy kísérőelemekként. A darab végén elhangzik: mi különbözteti meg az úri hölgyet a virágáruslánytól? Nem az, ahogyan ők viselkednek, hanem ahogyan velük viselkednek! Ha ezt kis képzavarral a Mókára vonatkoztatjuk, akkor a közönség "viselkedéséből" (tapsaiból és a publikum 15 év óta folyamatos ragaszkodásából) ítélve még újabb év(tized)ek állnak a csoport előtt.

Rencz Csaba