Innováció: miért nem megy?

A kijelentést dr. Szabó Gábor az Innovációs Szövetség elnöke tette, aki szerint hazánkban rosszul működik a rendszer. A témáról a Bay Zoltán Intézet, valamint a regionális innovációs ügynökség közös szervezésű konferenciáján tartottak előadásokat a lillafüredi Palotaszállóban szerdán. Az Innotoll elnevezésű, negyedik éve megrendezendő szakmai konferencián az elnök rámutatott, az innováció hazai helyzete megüti az európai átlagot, viszont ha a tendenciát nézzük, a lemaradók csoportjában vagyunk.

Kevés és kevés

Hogy milyen problémákkal küzd a hazai innováció? „Kevés a pénz, kevesen csinálják és kevesen is fogják csinálni” – fogalmazott az elnök. Továbbá alacsony a kis-és középvállalkozások kutatás-fejlesztési intenzitása. A legnagyobb gond mégis az innovációs stratégia hiánya, késlekedése, valamint a stabilitás hiánya. Ez utóbbi nélkül pedig egyáltalán nem fog működni, ugyanis csak egy technológiai fejlesztés 4-5 év, vagyis tervezni kellene tudni. Ez pedig a mindenkori kormányzaton áll vagy bukik.
Prof. dr. Tóth László a Bay-Logi intézet igazgatója a megfelelő mennyiségű és minőségű szakemberek fontosságára hívta fel a figyelmet, tekintve, hogy hazánkban 1 ezer főre 4,8 műszaki, természettudományos képzettségű szakember jut. Az EU-ban ugyanez 123 fő. Az innovációs aktivitás elosztását is aggályosnak látja, ugyanis annak 65 százaléka koncentrálódik Közép-Magyarországra, a többi az alföldi megyékre, míg Borsodban ez a szám szinte említésre sem méltó.

Sok az ötlet

A gazdálkodók mindeközben arra panaszkodnak: kevés a forrás és nehezen elérhető. Nyíri Attila, a regionális innovációs ügynökség vezetője viszont úgy fogalmazott: ötlet sok van, de ami nagy eredményességgel megvalósítható, az kevés. Számokban: az Innocsekk és a Baross programra 2005-2006 években 50, illetve 36 pályázatot fogadtak be, 1,651 milliárd forint értékben. Elmondása szerint több pályázat nem is lett volna támogatásra érdemes.