Itt vannak a legröhejesebb EU-s szabályozások

Az elmúlt évtizedekben az EU olyan nevetséges szabályozásokat vezetett be, amelyek bizonyos esetekben a természet törvényeivel is szembemennek. A V4NA összegyűjtötte a legviccesebb EU-s szabályozásokat – írja a V4NA hírügynökség.

Banán-törvény, uborka görbülete szabályozva

A nemzetközi kereskedelemben a banánt mindig is minőségük és méretük szerint osztályozták. Azonban mivel a tagállami előírások eltérőek voltak felkérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon egységes szabályokat. Az 1994-ben elfogadott szabályozás szerint a banánok nem lehetnek formátlanok és nem lehet rendellenes görbületük (free from malformation or abnormal curvature). Ennek értelmében az „extra kategóriába” tartozó banánok tökéletesek voltak, az „1-es kategóriájúak” enyhe alakhibákkal rendelkeztek, a „2-es kategóriájúak” alakja pedig hibás volt. A rendeletet 2011-ben cserélték le. A szabályozás egyébként hasonló volt az 1988-as uborka-törvényhez. Akkor ugyanis meghatározták, hogy az „extra kategóriájú” uborka 10 centiméterenként 10 milliméteres görbülettel rendelkezhet.

Víz-törvény

2011-ben három évnyi kutatás után az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a vízívás nem előzi meg a dehidratációt. Éppen ezért megtiltották, hogy a palackos vizet gyártó cégek ezt feltüntessék a termékeiken. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint viszont a palackos víz alkalmas arra, hogy lehűtsön és megóvja az egészséget, így ezt a két kijelentést használni lehetett. Roger Helmer, a brit Konzervatív Párt európai parlamenti képviselője akkor ostobaságnak nevezte a döntést.

Szilva-törvény

2011-ben az Európai Unió kitalálta, hogy a szilvának nincs hashajtó hatása, ezért ezt nem is lehet feltüntetni a gyümölcs csomagolásán. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság még kutatásokat is végzett a témában. Sir Graham Watson, a brit Liberális Demokraták pártjának EP-képviselője még egy szilvaevő versenyre is kihívta az Európai Bizottság akkori elnökét.

Répa-törvény

2010-ben az EU döntéshozói rájöttek, hogy a tésztafélékben csak apróra vagy kockára vágott marhahúst, szeletelt burgonyát, hagymát és sárgarépát (swede) lehet használni. Csakhogy nyelvi nehézségekbe ütköztek, ugyanis az angliai Cornwallban a helyiek a sárgarépát (swede) fehérrépának (turnip) nevezik, annak ellenére, hogy különbség van a két zöldség között. Éppen ezért a rendeletet úgy módosították, hogy bármelyik kifejezést lehessen használni a címkén, bár a pástétomban csak az egyik megengedett a kettő közül. A tradicionális cornwalli pástétom (Cornish Pasty) esetében így a csomagolásra ráírhatják, hogy fehérrépát (turnip) tartalmaz, de valójában nem lehet benne a zöldség.

Lufi-törvény

2011-ben elterjedt, hogy az Európai Unió tiltja a gyereknek, hogy lufikat fújjanak fel egy bizonyos kor alatt. Ez így nem volt teljesen igaz, viszont a játékbiztonsági irányelvekben (Toy safety Directive) valóban szerepelnek korlátozások. Ezek szerint a lufikon fel kell tüntetni, hogy a gyerekek megfulladhatnak, ha lenyelik a latex léggömböt. Éppen ezért 8 év alatti gyerekek csak szülői felügyelet mellett fújhatnak fel lufit.

Borítókép: illusztráció