2021.05.02. 09:40
Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók
Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.
Illustration of a coronal mass ejection impacting the Earths atmosphere. These events, CMEs for short, are powerful releases of solar charged particles (plasma) and magnetic field, travelling on the solar wind. When a CME hits Earth, it can cause a geomagnetic storm which disrupts the planets magnetosphere, our radio transmissions and electrical power lines. They can damage artificial satellites and cause long-lasting power outages. Humans in orbit are also very vulnerable to these events, whose high-energy particles are not shield by typical spacecraft. (Photo by MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / MGA / Science Photo Library via AFP)
Forrás: MGA / Science Photo Library via AFP
Fotó: Mark Garlick
Amikor a Napon koronális anyagkidobódás történik, hatalmas mennyiségű forró plazma lökődik ki a világűrbe, ami többek között az űrbéli időjárás legerőteljesebb zavaraiért is felel.
Távoli csillagokon nagyon ritkán figyeltek meg ilyen eseményeket. Grazi asztrofizikusok egy új módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével azoknál is felismerhetők az ilyen anyagkidobódások. Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.
A Nap időről időre kilök némi anyagot magából. Ezek a koronális anyagkidobódások, vagyis CME-k a Naprendszer legenergikusabb folyamatai közé tartoznak.
Mágneses napplazma hatalmas felhői lökődnek ki ilyenkor a csillagközi térbe, ahol akár az óránkénti egymillió kilométeres sebességet is elérve szétterjednek. Egy ilyen esemény „rendesen összerázza” a Föld mágneses mezejét és súlyos károkat okoz a földi transzformátorokban, kommunikációs és energiaelosztó rendszerekben – mondta Astrid Veronig, a Bécsi Egyetem fizikai intézetének és kanzelhöhei obszervatóriumának munkatársa.
Az ilyen kilökődéseket koronográfok segítségével követik figyelemmel, amelyek kirekesztik az erős közvetlen napfényt és egyfajta mesterséges napfogyatkozást hoznak létre.
Míg a Nap anyagkilökődései jól megfigyelhetőek, más csillagok esetében ritkák az ilyen megfigyelések főként az észlelés nehézkessége miatt.
– Koronográfiai mérésekhez túl alacsony a felbontás, a kilökődés sugárzása pedig túl gyenge – magyarázta Veronig, aki munkatársaival és glasgow-i kollégáival ennek kiküszöbölésére fejlesztett ki egy újszerű módszert.
Amikor a Napon anyagkilökődés történik, a koronából (a Nap légkörének ritka és kiterjedt legkülső részéből) hatalmas plazmafelhők lökődnek ki, nyomukban sötét területek maradnak. Ezeket a plazma tágulása miatti sűrűségcsökkenés okozza, ideiglenesen csökkent intenzitású régiókról van szó.
– Tehát nem azt látjuk, mi távozott, hanem azt, hogy mi maradt hátra – mondta Veronig.
A grazi szakértők számos ilyen koronális elsötétedést vizsgáltak és elemeztek és létrehoztak egy referenciakeretet a csillagokon megvalósuló ilyen események észlelésére. A CME-detektálás módszerét mintegy 200 csillagon tesztelték.
Összességében 13 különböző csillagon 21 koronális anyagkidobódást fedeztek fel.
A csillagok anyagkidobódásairól szóló ismeretek segíthetnek abban, hogy egy Naphoz hasonlatos csillag aktivitásáról információt gyűjthessenek a tudósok.
A csillag aktivitása befolyásolja a körülötte keringő bolygó légkörét és ezáltal lakhatóságát, életre alkalmasságát.
Borítókép: Koronakitörés éri a Földet a Napból / Illusztrációfotó
