Úszó ágyásokkal veszi fel a harcot Banglades a szélsőséges éghajlati viszonyokkal szemben (képek)

A helyi gazdák kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni a szélsőséges éghajlati körülményekhez, és új módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy megmentsék a termést.

A gazdák ezért összefogtak és Mugarjhorban, a Dakkától 200 kilométerre délre fekvő régióban újraélesztettek egy évszázados technikát, amelynek lényege, hogy a víz felett elhelyezkedő vetőágyakat használnak, amely a víz szintjével együtt süllyed és emelkedik.

Lebegő zöldségágyások, sóálló rizs

Az úszó zöldségeskerthez vízijácintból és bambuszból 1 méter magas tutajt készítenek és erre ültetik el a magokat. Trágyának gyakran faforgácsot és kókuszrostot használnak. A lebegő kertben keserűtököt, spenótot és okrát is tudnak így termeszteni. 

Az úszó gazdaságok közösségi kezdeményezéssé váltak, egyes falvakban az asszonyok hónapokat töltenek az ágyások előkészítésével, mielőtt a csónakosok átviszik őket a vízzel elöntött mezőkön, a régi ágyásokat pedig komposztálják.

A folyamatos áradások, az erózió, a szárazság és az esőzések arra kényszerítik a lakosokat, hogy a városi nyomornegyedekbe költözzenek, akik viszont maradnak, azoknak nincs más választásuk, mint alkalmazkodni a kialakult helyzethez és új módszereket kitalálni.

Egyesek garnélarákok tenyésztésébe kezdtek, mások kacsákat nevelnek, hogy el tudják adni őket. A Bangladesi Rizskutató Intézet is reagált a helyzetre:

új, sóval szemben ellenállóbb rizsfajtákat hozott létre, mivel a normál rizs nem nő sós vízben.

Saiful Islam, a Bangladesi Műszaki és Technológiai Egyetem éghajlatvédelmi szakértője szerint azonban az ilyen erőfeszítések csak cseppet jelentenek a tengerben.

Milliárdokat kell költenünk a gátak emelésére és megerősítésére a nagy partvidékünk mentén. Mangrove erdőket kell létrehoznunk a part mentén, hogy természetes gátként működjenek a ciklonok, a süllyedések és a tengerszint emelkedése ellen

–  nyilatkozta az AFP-nak.

Islam azt is elmondta, hogy új utakat kell építeniük és alternatív megélhetési lehetőségeket kell teremteniük azok számára, akik a leginkább károsultak a szélsőséges éghajlati viszonyok miatt. Ehhez viszont segítségre van szükségük a nyugati nemzetektől.

A helyiek összefognak

Egyes régiókban a helyi lakosok vették kezükbe az irányítást és közösen küzdenek az éghajlatváltozás okozta körülmények ellen. „Lungi” Jakir helyi legendává vált: 

az egykori építőmunkás barátaival gátat épített, hogy megakadályozza, hogy a tengervíz átszakítson egy 6,5 km hosszú édesvízcsatornát, és ezzel megmentse a csatorna által kiszolgált 43 000 embert a dél-bangladesi Pakhimara városában. 

A csatorna folyamatos javítást igényel, de egész évben elegendő édesvíz áll rendelkezésre a hagyományos növények öntözéséhez, sőt új növények kipróbálásához is.

Jakir elmondása szerint a Youtuberól tanult új mezőgazdasági technikákat, és a már nem csak tököt meg lencsét tudnak termeszteni, hanem gyümölcsöket és zöldségeket is.

A kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy más vízzel elárasztott régióban is szeretnék népszerűsíteni a technikát és így segíteni az ottélőket, hogy átvészeljék a helyzetet - olvasható a Mandiner cikkében.

Borítókép: Munir Uz Zaman/AFP