Különleges folyamatok rejtőznek a madarak éneke mögött

A zebrapintyek gyakori madarak Ausztráliában. Hangos és harsány énekesek, amelyek sok időt töltenek a dalaik tökéletesítésén. A hím egyedeknek gyakran azzal telnek a napjaik, hogy udvarlási dallamaikat gyakorolják, miközben különböző változatokat készítenek és elpróbálják ezeket. Ám amikor észrevesznek egy vonzó zebrapintyet az ellenkező nem képviselői közül, „azonnal képesek színpadra állni”.

A kutatók megfigyelték, hogy amikor udvarolnak, akkor mindig a daluk egyedi, tökéletesített változatát éneklik – nincs több variáció vagy kísérlet.

Lényegében a lehető legjobb előadásukat produkálják. Ezért szerették volna kideríteni, hogyan teszik mindezt, és mi történhet ilyenkor a madarak agyában. A szakemberek végül egy újszerű megközelítésnek köszönhetően egyszerre akár száz madárneuront tudtak megfigyelni.

Több különböző mozdulatot próbáltunk meg a legjobb megfigyelés érdekében, és hogy a dallamok finom változását is észleljük

– mondta Jonna Singh Alvarado a ZME Science online tudományos portálnak, aki a Harvard Egyetem doktorandusz hallgatójaként a projektet vezette. – Az emberi fül számára ezek a különbségek finomak és nehezen észlelhetők, de a tojó zebrapintyek nagyon fogékonyak ezekre a finomságokra: nem szeretik a „gyakorló” dalokat, ám egy precíz ének nagyon is felkelti az érdeklődésüket.

A szakemberek azt találták, hogy amikor a hím egyedek csak gyakorolnak, akkor az agy bazális ganglionoknak (nuclei basales) nevezett területén lévő neuronok (amelyek a főbb mozgások szabályozásáért is felelősek) teszik lehetővé a dal variációit.

A madarak különféle neuron áramköröket használnak, amelyek a különböző daloknak felelnek meg.

Ám amikor eljön az udvarlás ideje, ezeket az alternatív utakat „leállítják”.

Létrehozták ezt a fajta agy-mozgás „szótárat”, ahol különféle módok segítségével adhat ki parancsokat, és ezek mozgatják a testét

– mutatott rá Jonna Singh Alvarado. – A madarak ezután pedig kihasználhatják a létrehozott „leképezést”, tehát ki tudják ragadni a megfelelő részeket ebből a „szótárból”, hogy pontosan azt a dalt adják elő, amelyet a kiszemelt tojó hallani akar.

A Neural dynamics tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ahhoz, hogy ez a „legjobb” dal a legtökéletes legyen, rengeteg gyakorlásra van szükség.

Természetesen az ezért felelős neuronok nyomon követése nem egyszerű feladat, ezért a tudósok további kutatásokat terveznek a témában.

Az ilyen típusú tanulmányok ugyanis emberi szempontból is hasznosak lehetnek. A bazális ganglionok minden gerincesben jelen vannak, és többek között olyan állapotokhoz kapcsolódnak, mint a Parkinson-kór, a Huntington-kór és a Tourette-szindróma.

Borítókép: illusztráció