2022.05.05. 19:56
Cukorhegyek rejtőzhetnek az óceánban
Egy új kutatás szerint az óceán hatalmas cukortartalékokat rejthet, mélyen a felszín alatt. Létezésükről a tudomány eddig csak keveset tudott. A kutatók azonban felfedezték, hogy az óceán fenekén található tengerifűmezők hatalmas mennyiségű „édességet" képesek tárolni a leveleik alatt.
A „tengeri cukor” a természetben nagyon gyakori diszacharid (két egyszerű cukorból felépülő vegyület), a szacharóz formájában érkezik az óceánból: a tengerifüvekből kerül az alatta lévő talajba, a gyökerek által közvetlenül érintett területre, amelyet rizoszférának neveznek. Ez a talaj szűk területe, amelyet közvetlenül befolyásolnak a tengeraljzatban lévő mikroorganizmusok és a gyökérváladékok. Ez azt jelenti, hogy
a tengerfenéken található cukor koncentrációja körülbelül nyolcvanszor magasabb, mint általánosságban véve.
A Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint világszerte akár 1,3 millió tonna szacharózon is „ülhetnek" a tengerifüvek. Másképp fogalmazva: ez körülbelül 32 milliárd darab dobozos Coca-Colához volna elegendő, tehát jelentős mennyiségű, rejtett cukorról beszélünk.
A tengeri füvek a fotoszintézis során termelnek cukrot
– mondta Nicole Dubilier, a német Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet tengeri mikrobiológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Átlagos fényviszonyok mellett ezek a növények az általuk termelt cukrok nagy részét a saját anyagcseréjükhöz és növekedésükhöz használják fel. Erős fényviszonyok mellett, például délben vagy nyáron, viszont több cukrot termelnek, mint amennyit képesek lennének felhasználni vagy tárolni.
Hozzátette: ezért úgymond „kiengedik" a felesleges szacharózt a rizoszférába, amit nem falnak fel a környezetükben élő mikroorganizmusok, így az lerakódik.
A tengerifüvek a bolygó legfontosabb „kék” szén-dioxid nyelőihez tartoznak: egy tengerifűvel borított terület kétszer annyi szenet képes felszívni, mint egy azonos méretű szárazföldi erdő, ráadásul 35-ször gyorsabban.
A „kék" szén-dioxid-ökoszisztémák nemcsak megakadályozzák az éghajlatváltozást, de meg is védik a parti közösségeket annak káros hatásaitól.
A tengeri füves rétek a bolygó legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak az emberi tevékenység és a csökkenő vízminőség miatt.
Borítókép: illusztráció (Shutterstock)
