2022.09.16. 07:59
Az algák segíthetnek kilábalni az ökológiai válságból
Az alga szó hallatán sokan a ki nem takarított akváriumra, bűzös tóra, nyálkás kékeszöld anyagra asszociálnak, amely a vízben úszkál. Ezúttal próbáljunk más szemmel nézni az algákra, hiszen nem is gondolnánk, mennyi jó tulajdonságuk van a különböző fajtáknak, és milyen fontos szerepük lehet az élet fenntarthatóvá tételében!
Elképesztő potenciálok rejlenek az algákban
Forrás: Shutterstock
Mik is az algák?
Az algák mikroszkopikus élőlények, amelyeknek fotoszintetikus pigmentjük van, ezáltal képesek fotoszintetizálni. Tehát fény és víz segítségével megkötik a légkörből a szén-dioxidot, közben oxigént bocsátanak ki. Nagyon alkalmazkodó organizmusok, a hőmérséklet, a sótartalom és a pH széles skáláján képesek életben maradni. Nem zavarják őket a különböző fényintenzitások és az eltérő életkörülmények sem. Víztározókban és sivatagi körülmények között, egyedül vagy más lényekkel szimbiózisban is élhetnek – írja az Origo.
Az algák faja nagyon sokrétű társaság
Színük és méretük alapján is meg lehet különböztetni az eltérő algafajtákat. Léteznek vörös, barna és zöld algák, méretük szerint mikro- és makroalgák. Utóbbiak szabad szemmel is látható többsejtű élőlények, tengeri algák. Ezzel szemben a mikroalgák egyetlen piciny sejtből állnak. Az emberi szem számára csak akkor vállnak láthatóvá, ha nem eggyel, hanem nagyon sokkal találjuk szemben magunkat.
Forrás: Shutterstock
A mikroalgák hasznosabb élőlények, mint gondolta
A szabad szemmel nem látható organizmusoknak rengeteg jó tulajdonságuk és felhasználási lehetőségük van. Bioüzemanyagok megújuló és fenntartható alapanyagai lehetnek, emellett étrend-kiegészítőként, gyógyszer- és kozmetikai alapanyagként is alkalmazhatják őket. A fotoszintézis révén képesek csökkenteni a légkör szén-dioxid-tartalmát. Szennyvízkezelésre is használhatók. Fehérjék, ásványi anyagok, vitaminok, lipidek, poliszacharidok, nukleinsavak és karotinoidok forrásai, tehát hatalmas értéket képviselnek az élelmiszeriparban.
A mikroalgák lehetnek a jövő táplálékai
Az utóbbi években számos kutatás jelent meg az algabiomasszából készülő egészséges étrend-kiegészítőkről. Az algabiomasszát és az algakivonatokat széles körben alkalmazzák gélek, kapszulák, tabletták, rágógumik, rágcsálni valók, különböző tészták és üdítőitalok gyártására. A mikroalga természetesen nemcsak emberek, hanem más élőlények számára is elengedhetetlen táplálékforrás. A legtöbb tengeri hal és pár édesvízi hal ikráinak első elemózsiái közé tartozik.
A mikroalga emberi fogyasztásra szánt hasznosítása még gyerekcipőben jár, főként a jelenleg még fejletlen technológia miatt.
Az organizmusokból származó anyagoknak – például a peptideknek – rengeteg jó tulajdonságuk van, többek között antioxidáns hatásúak, vérnyomáscsökkentők és rákellenesek.
Fenntartható fehérjeforrás
A fehérjéket tekintve jelenleg a növényi eredetű fehérjék a fő táplálékforrásaink, mivel az állati eredetű fehérjék is a növényi eredetűektől függnek, tekintve, hogy ezeket takarmányként adják a haszonállatoknak. Ez a forrás azonban a hatalmas népességgyarapodás miatt a végét járja. A mikroalgák ígéretes és fenntartható fehérjeforrások lehetnek. Ezen a téren azonban sok minden vár a kutatókra, hiszen még nem teljesen ismertek az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szempontok. Lényeges, hogy milyen szennyező anyagok, allergének vagy az algák termesztése során keletkező veszélyes anyagok keletkezhetnek, és ezeknek milyen az élőlényekre gyakorolt hatásuk.
Az algafogyasztás nem a 21. század vívmánya lenne. Már az aztékok is fogyasztottak algából készített „süteményt", amelyet az Arthrospira fajból készítettek
– jegyezték fel Dél-Amerikában spanyol krónikások.
Forrás: Shutterstock
A mikroalga alapú fehérjék nagymértékben kielégíthetnék a népesség fehérjeigényét, emellett pedig számos előnyük van a hagyományos fehérjeforrásokkal szemben.
A mikroalga földigénye rendkívül kicsi, termesztésekor 1 kg protein kinyeréséhez 2,5 m2-nél kisebb területre van szükség.
Ezzel szemben a disznóhúsból kinyert 1 kg fehérjéhez 47–64 m2, a csirkehús esetén 42–52 m2, a marhahús esetén pedig 144–258 m2 földterület szükséges. Termesztésükkor felhasználhatók a nem művelhető földterületek, és a fentiekhez viszonyítva az édesvízszükségletük is minimális.
Alga mint bioüzemanyag
Az algákból előállított biomassza üzemanyagként és tüzelőanyagként is jól hasznosítható. Az algák esetében lehetőség van a gyors termelésre, minek révén a technológia fenntarthatóvá tehető. Az algák – tekintve, hogy fotoszintézisre képesek – korrigálhatják a fosszilis tüzelőanyagok okozta károkat.
Forrás: Shutterstock
A mikroorganizmusok egy része olajat termelve tárolja saját energiáját. Ha ezt az olajat sikerülne felhasználni, akkor képesek lennénk algából bioüzemanyagot előállítani, miközben napenergiával működnek, és oxigént is termelnek.
A szén-dioxid megkötése miatt az algákból nyert bioüzemanyagok karbonsemlegesek lennének. A hagyományos kőolaj alapú üzemanyagokat felülmúló algaolaj nem csak a fantázia szüleménye. 2011-ben a United Airlines bemutatta az első algameghajtásos repülőjáratát, amely Chicagóból Houstonba közlekedett.
Algabútorok és lámpák
Az algákból bútorokat is készítettek már, amelyek a bennük élő mikroorganizmusoknak köszönhetően hőt, fényt és oxigént biztosítottak a lakóknak. Épületeket is terveztek az algák hasznosításával. Az egyik első ilyen épületet BIQ háznak nevezték. Az Arup nemzetközi cég, a német SSC (Strategic Science Consultants) és az osztrák Splitterwerk hozták létre.
A homlokzat bioadaptív algát tartalmaz, amely mindamellett, hogy megfelelően árnyékol, hasznosítja a napenergiát, így az épület energiaellátása megoldható napenergiával és biomasszával.
Az algaüzemű utcalámpákat Pierre Calleja francia kutató fejlesztette ki. Működési mechanizmusuk a fotoszintézist használja fel, így a lámpák üzemeléséhez nem szükséges elektromos áram. Emellett egy év alatt akár egy tonna szén-dioxidot képesek megkötni. Pierre Calleja TED-előadásában magyarázta el az algalámpa hasznosságát.
Az elrágcsálható algaműanyag
Ari Jonsson fejlesztett ki egy olyan biológiailag lebomló vizespalackot, amely algaporkeverékből és vízből áll. Így, miután kiürült a palack, lebomlik. A használó el is rágcsálhatja az üveget, ha tetszik neki az algapalack íze, tekintve, hogy a csomagolás csak természetes anyagokat tartalmaz, nem veszélyes sem az emberre, sem a környezetünkre.
Tehát: az algák nem csak üzemanyagként, bútorként és lámpaként funkcionálhatnak, hanem biológiailag lebomló műanyagként is, egyszer használatos fogyasztási cikkek gyártásakor
– írja a Greendex.
