A régészet érdekes és izgalmas

A tartalmas összejövetelen CD-ről

szóló gregórián

énekek  teremtettek alkalomhoz

illő középkori hangulatot.

Bevezetőjében Lakatos-Balla Attila

kiemelte az egykori Premontrei Gimnázium

diákjainak és tanárjainak a

nagyváradi műemlékvédelemben

és régészeti kutatásokban

játszott szerepét. A

tanintézet később sajnos

megsemmisült régiségtára

például modellként szolgált

a helyi múzeum létrehozásakor,

közölte. A régész

egyúttal cáfolta azt a

tévhitet, mely szerint még

napjainkban is etnikai vagy vallási

akadályok nehezítenék a

romániai magyar múzeológusok

munkáját. Mint mondta, a

rendszerváltozás óta

biztosítottak a feltételek a

megfelelő munkához, és az is

csupán pletyka, hogy ha valahol magyar leletre

bukkantak, akkor rögtön egy ingatlant

építettek rá. Bihar

megyében egyébként a

legintenzívebb régészeti

kutatások a 19. század

végén és érdekes

módon 1959-1972 között folytak,

bár ez utóbbi időszakban kevesebb

publicitást szántak ennek és

így "elsikkadt a lényeg".

Időutazás

Vetítettképes előadása

kezdetén Lakatos-Balla Attila a

honfoglalás és kora

Árpád-kori századokba kalauzolta a

jelenlevőket, hasznos információkkal

szolgálva az akkori temetkezési

szokásokról és a

nomadizálás folyamatáról.

Ezután a várad-hegyfoki konvent

került szóba, melynek maradványaira

a közelmúltban bukkantak rá, de a

régészeti munkálatokat

nehezíti, hogy a terület

magánkézben van. Az egykori

várad-velencei malom alatt is

húzodó Clarissa-kolostor

 nyomainak az egyötödét tavaly

tavasszal tárták fel, a felszín

alatt húzodó maradék fal

valószínűleg "már az

idők végezetéig az utca része

marad". A prezentáció a szentjobbi

kolostor környéken zajló

ásatásoknak a bemutatásával

zárult.

Ciucur-Losonczi Antonius