Tárolják a betakarított termést

Szatmár megyében, ahogy az

Észak-Nyugati Fejlesztési

Régió többi részében

is, teljesen ki vannak szolgáltatva a

gazdák az időjárás

viszontagságainak. Az amúgy is

válságos helyzetet nehezíti a nem

létező öntözési rendszer,

a mezőgazdasági szektor

alulfinanszírozottsága, a késve

érkező állami

támogatások. Az aszálykár

jelentette idén is a legnagyobb

problémát a megyében, és ha

nem kap csapadékot a föld, akkor

veszélybe kerülhet az őszi

vetés is.

Országos probléma

Romániában az aszálykárok

által érintett földterületek

több mint egymillió hektárt

érintettek kisebb-nagyobb

mértékben. A kormánynak a

legoptimistább becslések szerint is

csaknem 200 millió eurójába

kerül, hogy a biztosítással

rendelkező gazdákat

kártalanítsa, annak ellenére, hogy

a földeknek mindössze felét

biztosították a gazdák. A

kártalanításnak a korábbi

évekhez hasonlóan az utolsó

negyedévben kellene eljutnia a gazdákhoz.

Az összeg azonban a kár mindössze 70

százalékát fedezi.

„A természeti csapások miatt,

amelyek megyénket sem kerülték el,

egy sor problémával kellett

szembenéznünk. A késő tavaszi

fagyást követő aszály

ellenére egy viszonylag jelentős

termést ért el a megyénk" -

összegezte a megyét ért

csapásokat Eugenia Ardelean, a Szatmár

Megyei Mezőgazdasági

Igazgatóság vezetője.

Tárolni kell

Az aszálykárok nem mindenkinek okoztak

nagy veszteséget. A legtöbb termelő

rekordmennyiségű

kukoricatermésről számol be.

Éppen ez okozza azt, hogy egyelőre

tárolniuk kell a termést a

gazdáknak, és meg kell várniuk,

hogy ismét emelkedjen az ára. Vannak

bérelhető magtárak, de olyanok is

akadnak, akik önerőből oldják meg

a tárolást.

„Az idén építettünk

raktárhelyiséget, ahol tárolni

fogjuk a kukoricát, és

próbáljuk egy kicsit tartani, míg

nagy lesz az ára. Az idei

búzatermés nagyon gyengén

sikerült, nagyon sok beteg búza volt, sok

volt benne az üszkös, fekete búza, azt

nem tudtuk eladni, azt visszaszántottuk a

földbe" - mesélte Bíró

Andrea, Szatmár megyei kistermelő, aki a

szatmárnémeti piacon

értékesíti termékeit. A

szatmárnémeti piacon

állandó standdal rendelkező

kistermelők az utóbbi években

háttérbe szorultak a hirtelen nagy

népszerűségre szert tevő

hipermarketekkel szemben. Az ott

található, sokszor gyengébb

minőségű áru azonban lassan

visszaszoktatja a vásárlókat a

piacra. Van, aki minden nap kisétál, hogy

a bőséges kínálatból

válogasson, van, aki ritkábban alkudozik

a kistermelőkkel. „Azért szeretek a

piacra járni, mert itt friss árut kapok,

és tudom, hogy a termelő, akitől

vásárolok a saját kertjében

termeszti a zöldségeket" - indokolta

döntését. Babar Ildikó,

szatmárnémeti lakos, aki mindig

ugyanattól a termelőtől

vásárol.

Pályázati

lehetőség

A termelők igyekeznek lehetőségeikhez

mérten megfelelni a növekvő

vásárlóerőnek. Ehhez

nyújtanak segítséget a

különféle

pályázási lehetőségek.

Az Európai Unió is nyújt

támogatási lehetőséget a

romániai gazdáknak. Egy ilyen

támogatást nyert meg Szűcs Hajnalka,

aki bővíteni szerette volna a helyet, ahol

a zöldségeket termeli. Míg a

kistermelők értékesíteni

tudják a zöldségeket és

gyümölcsöket a piacon, addig a több

száz hektáros területen

búzát vagy kukoricát termelő

gazdák komoly gondban vannak. „Ami az

értékesítést illeti,

Szatmár megye nehézségekkel

néz szembe. A gazdák által

megtermelt termékeknek nincsen áruk. Csak

a repcét sikerült

értékesíteni, az

olajgyárnak adták el az emberek. Az a

szerencsénk, hogy Erdélyben ez az

egyetlen olajgyár, és így van

hová vigyék az emberek a repcét

és a napraforgót. Elég jó

áron sikerült eladni, kilogrammját

egy lejért" - vázolta fel a

Szatmár megyei helyzetet  Eugenia Ardelean.

A Szatmár Megyei Mezőgazdasági

Igazgatóság statisztikái szerint a

repce, az árpa és a

búzamennyiség a tavalyi termésnek

mindössze a 40-50 százaléka. A

kukorica, a burgonya és a napraforgó

betakarítása jelenleg is zajlik,

ezért ezekről még nem rendelkeznek

pontos adatokkal, de az aszály miatt

várhatóan kevesebb lesz a

terméshozam.