Összesített a Nagyváradi Bíróság

A Nagyváradi

Bíróság

hétfőn hozta nyilvánosságra

az elmúlt évi tevékenységi

statisztikáit Cristi Daniletbíró, az

intézmény szóvivőjén

keresztül. A szóvivő jelezte, hogy az

elmúlt évben 25 bíró

dolgozott a megyeszékhely és a

hozzá rendelt tíz település

igazságügyi feladatait ellátó

Nagyváradi

Bíróságon. Ez kilenccel

kevesebb annál, mint amennyi a váradi

igazságszolgáltatási

intézmény személyzeti

felépítésében szerepel.

Ennek a ténynek tudható be az, hogy a

váradi bírók túlterheltek

voltak az elmúlt évben. Ehhez a

túlterheltséghez hozzájárul

az a tény is, hogy a tavaly 95,4

százalékkal nőtt, azaz szinte

megkétszereződött a polgári

perek száma az azt megelőző

évhez képest. Ennek oka többek

közt a gazdasági

válsággal

magyarázható, ugyanis nagyon megnőtt

az adósokat beperelők száma a

tavaly. Épp a megnövekedett

magánjogi perek számának

tudható be az, hogy a tavaly mindössze 60

százalékosra csökkent a megoldott

peres ügyek száma, a 2008. évi 81

százalékos arányhoz

viszonyítva. Egy másik ok az, hogy sokan

hivatkoztak a bírói

döntések

alkotmányellenességére,

ezért

alkotmánybírósági

elbírálást kértek, ami

minimum fél évre

leállította az adott ügy

továbbvitelét. Ugyancsak

hátráltatja a munkát az, hogy

kevés a topográfus szakértő

és a kriminalista. Mindemellett kevés a

tárgyalóterem a

bíróság

épületében, ezért

kénytelenek voltak bevezetni a

délutáni tárgyalási

ülésszakokat is. Egyetlen

bíróra egy tárgyalási

ülésnapon 20-40 büntetőjogi per

és 40-70 magánjogi per jut, ami messze

meghaladja az optimális számot. Mint

Cristi Danilet elmondta, az

ideális az volna, ha büntetőjögi

perek esetében ülésenként

15-20, míg polgári perek esetében

20-40 ügyet tárgyalna egy

bíró. A szóvivő kijelentette,

hogy március 3-tól

kötelezővé válik az, hogy a

bírák a polgári perekben

először a békítőkhöz

iránytítsák a pereskedni

kívánókat, ami a

szóvivő reményei szerint

jelentősen csökkenteni fogja a polgári

perek számát.

Sok ügy

Nagyon sok a fellebbezés a megbirságolt

személyek részéről, és

említésre méltó, hogy az

esetek mintegy ötven

százalékában a

bíróság helyet is ad a

fellebbezésnek, ugyanis a

jegyzőkönyvek formai

hibásak. „Vagy a nevet, vagy a

személyi számot nem írják

le helyesen a jegyzőkönyvben, vagy amikor a

rendőrséget

értesítitk, a helyszínre

érkező rendőr nem

veszi fel a tanuk vallomását” -

sorolta a főbb formai kifogásokat

Danilet. A tavaly nagyon sok, 820 volt

a válások száma, melyek

között volt pár hetes

házasság után, de negyven

évnyi együttélés után

is felbontott házastársi viszony. A

bírók a gyerekeket mintegy fele-fele

arányban hol a az anyának, hol az

apának ítélték oda.

Új tipusú ügynek

számít az, hogy az emberek

bíróságon

támadják meg a bankokkal kötött

szerződés azon kitételét,

miszerint a pénzintézet fenntartja

magának a jogot arra, hogy egyoldalúan

megváltoztassa a hitelkamatot,

anélkül, hogy a

módosítás kritériumait

ismertetné az ügyféllel. „Ezek

a perek még tárgyalás alatt

vannak, mi még nem találkoztunk ilyen

ügyekkel, úgyhogy azt sem tudom megmondani,

hogy milyen ítélet

várható” - fogalmazott ennek

kapcsán Danilet.

Büntetőjog

Nagyon megnőtt a közlekedési

törvényeket megszegő

bűncselekmények

száma a tavaly, összesen 258 ilyen esetet

tárgyalt a váradi

bíróság. Sok az ittas

vezető, sokan furikáznak

jogosítvány

nélkül, illetve forgalomba nem írt

autó volánja mögé ülnek,

vagy elhagyták a baleset

helyszínét. Danilet

hozzátette, hogy ennek egyik oka lehet az is,

hogy meglehetősen enyhék voltak a

büntetések ezekben az ügyekben,

és elképzelése szerint a

jövőben valamivel keményebb

büntetést rónak majd ki,

azért, hogy megfékezzék ennek a

bűncselekménytipusnak a

terjedését. 2009-ben a nagyváradi

bírák ítélkeztek 69

lopás, 36 testi sértés, 30

rablás és két nemi erőszak

ügyében, illetve 60 személyt fogtak

el, 46 személyt tartóztatak le és

14 házkutatást rendeltek el. A

Nagyváradi

Bíróság tavalyi

tevékenységének

minőségi mutatói jónak

mondhatók, hiszen a polgári perekben

hozott ítéletek 28,70

százalékát, míg a

büntetőjogi íétletek 7,83

százalékát támadták

meg, míg a megsemmisített

bírói döntések aránya

mindössze 2,85 százalékos volt az

azt megelőző évben

megsemmisített 3,38 százalékhoz

képest. A tavalyi országos átlag

hat százelék volt a megsemmisített

bírói ítéletek

tekintetében. Ugyanakkor sem bíró,

sem jegyző ellen nem emeltek panaszt a tavaly,

és ellenük nincs eljárás

folyamatban.

Pap István