Érköbölkút újabb falutörténeti napja

Téliesbe hajló tavaszi nap volt március hetedike, amikor az ünnepség kezdetén a Debreceni Huszárbandérium, a Bihardiószegi Gróf Széchenyi István Huszárszázad, illetve a Szentjobbi Hagyományörző Huszár Egyesület tagjai bejárták a falut, az ünnepségre „toborozva” a népet. A Hajnal utcán, az Érfancsika és Poklostelek felé továbbnyújtózó utak kereszteződésében Tóth Lajos gazda várta pálinkával, melegborral, fokhagymás pirítóssal a lovasokat. Az iskola előtti térség volt az ünnepség helyszíne, ahol a még leleplezetlen kopjafa előtt Raţiu Rozália ovónő volt a műsorvezető, és elsőként Cseh Timea szavalta el a Vörösmarty Mihály szózatát. A tanárnő még később is szavalt, csakúgy, mint a helyi iskola diákjai (akik énekeltek és furulyáztak is), illetve Oláh Éva megbízott iskolavezető, aki saját költeményét adta elő.

Történelmi kötődések

A 48–as forradalomra Szabó Éva tanárnő emlékezett, majd Érköbölkút első emlékhelye előtt az azt kezdeményező Rákóczi Lajos tanár ismertette a falu kötődéseit a forradalomhoz. Megemlítette, hogy amikor a szabadságharc ügye már rosszul állt, a menekített korona 1848 decemberének egyik éjszakáján Érköbölkúton „pihent”. Az érmelléki dombok rejteke arra is alkalmas volt, hogy toborzó helynek használják 1848 márciusában, a Rákóczi szabadcsapatokat Vasvári Pálra, majd Dráveczky Lászlóra bízták, utóbbit a helyi templom kertjébe temették. Az említett szabadcsapat zászlóavatására 49 áprilisában került sor Nagyváradon, a zászlóanya Teleki Blanka grófnő volt. Ilyen előzmények után Köbölkút lakosságának kötelessége az emlékek ápolása, mondta Rákóczi Lajos, megköszönve minden támogatást.

Kopjafa 100 éves tölgyből

A szentjobbi erdőből származó, közel száz éves tölgyfából Szabó István monospetri mester faragot szimbólumokban gazdag kopjafát, melyet Csontos János magyarországi képviselő, a debreceni huszárok egyike, illetve Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese leplezett le, majd az esperes és Czundi István helyi lelkész áldott meg. Az ünnepségen közreműködött még a székelyhídi férfikórus, Csűry Istvánnak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének köszöntő levelét Forró Csaba székelyhídi segédlelkész olvasta fel. A kopjafát a debreceni huszárok koszorúzták meg, majd a Himnuszt előbb Rákóczi Lajos elszavalta, majd a megjelentek elénekelték.

Emlék Gyalókaynak, Varjúnak 

Rákóczi Lajostól megtudtuk, hogy a kopjafa az első eleme annak a szoborparknak, melyet az iskola előtti térségbe képzelt. Ott állítanának emléket annak Gyalókay Lajosnak, aki állítólag utoljára látta élve Petőfi Sándort, és aki a forradalom leverése után Érköbölkúton élt, illetve az ugyancsak a faluhoz kötődő Varjú Elemérnek, aki a gyulafehérvári Batthyány könyvtárban 1898–ban felfedezte a gyulafehérvári sorokként elhíresült, az 1320 körüli időkből származó nyelvemlékünket.