Ételszentelési hagyományt örző Érmellék

A kezdetektől nagyböjt végeztével Húsvét volt az első nap, amikor a hívek ismét húst vehettek magukhoz, a magyar „húsvét” elnevezés is innen ered. A hosszú koplalás után sokan mohón vették magukhoz a finomságokat, melynek veszélyeire már Aranyszájú Szent János is ekképpen figyelmeztetett: „Ne cselekedjetek úgy, mint sok keresztény, kik a böjt végével mintha rabságból szabadultak volna ki, minden illedelem nélkül sietnek az asztalhoz: mintha minden törekvésük az volna, hogy azon lelki hasznot, melyet a böjttől és általa nyertek, a mértéktelenség által minél hamarabb elveszítsék.”

  

 

Ennek orvoslására rendelte el az egyház a húsvéti ételszentelést. Először a VII. században találjuk meg a húsvéti báránymegszentelését. Rómában már a IX. században megvolt ez a szertartás, ahol maga a pápa áldotta meg a húsvéti bárányt, az utolsó vacsorára emlékező étkezésnél. A XI. században már Franciaországban és Spanyolországban is találkozunk vele, végül Németországban is elterjedt. A bárányhús mellett a X. században föltűnik a sonkaszentelés is. Régen az sem tartozott a böjti ételek közé, viszont igen alkalmas átmenetnek tartották a böjtről a rendes étkezési módra. Ezért egyes helyeken, húsvét napján kezdték meg ünnepélyesen a tojásvásárt, melynek örömére díszíteni, festeni is kezdték a tojásokat.

 

Egyes népek a tojásról nevezték el az ünnepet is. A tojás piros színe emlékeztet Krisztus értünk kiontott vérére. A tojásszentelés már a XII. század óta benne található a szertartáskönyvekben. Ősrégi a kenyérszentelés is. Amikor a középkorban egyre ritkább lett a hívek szentáldozása, a nem áldozó hívek számára a szentmise után megáldott kenyeret, osztottak ki. Ez a szokás a keleti egyházakban a mai napig él, nyugaton pedig csak a húsvéti kenyérszentelés őrzi emlékét. Az említett ételeken kívül néhol tejet, mézet, retket és sót is megáldottak húsvétkor.

 

 

Érmelléken a mai napig elevenen él az ételszentelés szertartása, amely egy kiemelkedő ünnepi mozzanata a Húsvétnak. Vasárnap már kora reggel ételszentelésre gyűlnek a Krisztusban hívők, hogy a húsvéti reggelijüket már ebből tudják magukhoz venni. A húsvéti kosárba kerülnek az ételek, melyből nem hiányzik a kalács, a sonka, a kolbász, a tojás, a torma és a bor. Az íze is sokkal jobb, ha meg van szentelve – szokták mondogatni. Ez így is van, főleg ha egy ünnepelni összegyűlt békés családi körben fogyasztják azt.