Teljes káosz a tanügyben

A tanügyi intézmények állapota, az iskolák modernizálási és építési munkálatai nyomán felgyülemlett adósságok rendezése, a tej–kifli program megszervezése, valamint az iskolaigazgatók és aligazgatók lecserélése szerepelt napirenden tegnap a prefektúra nagytermében megtartott megbeszélésen. A polgármesterek beszámolójából kiderült, hogy az iskolák egy része felkészült az új tanévre, de több községben pénzhiány miatt csak a minimális higienizálást tudták elvégezni. A tej–kifli program is jó stádiumban van, csupán Szatmárnémetiben késhet a szállítás abban az esetben, ha valamelyik cég óvást nyújt be. Szatmárnémetin kívül minden önkormányzatnak van tartozása azon cégek felé, amelyek beruházásokat végeztek a tanügyi intézményekben. A pénz folyósításának befagyasztása miatt nagyon sok községben leálltak az építkezések. Az anyagi gondoknál is súlyosabb ami az utóbbi napokban a tanügyben történik, hogy ti. a menesztett iskolaigazgatók és aligazgatók helyére olyan személyeket nevezett ki Mariana Popa főtanfelügyelő, akiket sem a tanári kar, sem a szülők nem tartanak elfogadhatónak.

Az iskola összevonások miatt az eddiginél sokkal több gyereket kell ingáztatni a megye községeiben, emiatt több iskolabuszra lenne szükség. A tanügyminisztérium csak azoknak a községeknek biztosít iskolabuszt, ahol eddig még nem volt, míg azokban a községekben, ahol akár három iskola is megszűnt, ugyanaz az iskolabusz kell szállítson kétszer annyi diákot. Több községben az iskolabusz sofőrje félnormával van alkalmazva, bár ősztől teljes normának megfelelő munkát kell végezzen. A polgármesterek azt kérték, hogy a tanfelügyelőség biztosítson több iskolabuszt, valamint adjon pénzt azok karbantartására és üzemanyag vásárlásra. Erre vonatkozóan Kónya László főtanfelügyelő–helyettes (Mariana Popa főtanfelügyelő nem vett részt a találkozón) megjegyezte, hogy az iskolabuszok karbantartása és üzemanyaggal történő ellátása az önkormányzatok feladata. Ugyanakkor javasolta, hogy az ingázó tanulók vásároljanak bérletet az adott útvonalon közlekedő buszokra, és a bérletek árát a tanfelügyelőség megtéríti. Ez sem megoldás, mert a legtöbb iskola olyan falvakon szűnt meg, ahová nem járnak buszok. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke azt javasolta, készítsenek egy felmérést, hogy megyei szinten hány iskolabuszra van szükség és azokat egy átiratban kérjék a szaktárcától.

Nőnek a tartozások

Szatmár megyében 2009 áprilisában a tanügyi intézményekben elvégzett és kiszámlázott munkálatok után felhalmozott adósság 38 millió 800 ezer lej volt, ugyanakkor további 20 millió lejre lett volna szükség, hogy az elkezdett munkálatokat befejezzék — ismertette a kormánybiztos. Véleménye szerint indokolatlan volt ilyen nagyméretű beruházásokat elkezdeni akkor, amikor nem volt rá fedezet. A kormánybiztos szerint mindez amiatt történt, hogy bizonyos cégek számára munkát biztosítsanak. Miután minden polgármester felsorolta, hogy mennyi a tartozása bizonyos cégek felé és mennyire lenne még szüksége, hogy az elkezdett munkálatokat befejezzék, Pop Dumitru, Udvari község polgármestere feltette a kérdést: Mi szükség van a tanfelügyelőségre, ha csak utasításokat adnak és olyan dolgokat követelnek meg, amelyek pénzhiány miatt  megvalósíthatatlanok. A tanfelügyelőségen dolgozó harmincegy személy béralapjából és az intézmény működtetési költségéből jó néhány iskolát pontra lehetne tenni, mutatott rá Pop.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere elmondta, hogy a tanügyben kialakult káosz csak akkor oldódik meg, ha a tanügy az önkormányzatok fennhatósága alá kerül. Szatmárnémetinek nincs ugyan tartozása, de bármikor megtörténhet, ha az iskoláknak szánt pénzt nem az önkormányzat, hanem a sokszor hozzá nem értő iskolaigazgató kezeli. Megengedhetetlen az, hogy az iskola olyan beruházásokba kezdjen, amiről nem egyeztet az önkormányzattal. A decentralizáció nem csak a pénz kezelésére, hanem az ingatlanok kezelésére is vonatkozik. Ne a szaktárca döntse el, hogy mit kell kezdeni az ingatlanokkal, hanem az önkormányzat, hangsúlyozta Ilyés.

Személycserék

A PD–L–s polgármestereken kívül egyetlen olyan polgármester sem volt, aki jónak tartotta volna az iskolák élén történt vezetőségcseréket. Magyarcsaholyban például olyan igazgatót neveztek ki, aki ellen eljárás indult, mert molesztálta a tanítványait, de több negatív példát is felhoztak, ami elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében. Radu Giurca kormánybiztos szerint ezekre a lépésekre amiatt volt szükség, mert a Szatmár megyei diákok gyengén szerepeltek az érettségin. Amikor megkérdezték a kormánybiztost, hogy miért nem a főtanfelügyelőt és azoknak a középiskoláknak az igazgatóit váltották le, amelyek tanulói gyengén teljesítettek, nem pedig a vidéki általános iskolák igazgatóit, a kormánybiztos más témára irányította a beszélgetést. Azt azonban elismerte, hogy a kinevezések előtt kellett volna egyeztetni az önkormányzatokkal, bár ezek a kinevezések csak ideiglenesek.
Ilyés Gyula megjegyezte, hogy most egy olyan időszakban vagyunk, amikor a régi tanügyi törvény már nem érvényes, az új még nem lépett hatályba. Miért nevezünk ki ideiglenes igazgatókat, ha tudjuk, hogy azokat az új törvény értelmében hamarosan újra lecserélik? Csehi Árpád azt tanácsolta, hogy az elkövetkező napokban a tanfelügyelőség tárgyaljon az önkormányzatokkal és javítsák ki a hibákat.